Valami bűzlik Afrikában..
(2010-06-30)
Tegnap este, negyed 11 után pár perccel kialakult a legjobb nyolc mezőnye az első afrikai világbajnokságon. A legszélsőségesebb érzelmeket azonban nem a játék és a küzdelem, hanem a technika ördöge csalta elő a kritikusok százmillióiból. Egy dologban szinte mindenki egyet ért: hatalmas változás előtt áll a világfutball.
Roland Barthes, A kép retorikája című munkájában kódolt és kódolatlan ikonikus üzenetről beszél a kép vizsgálata kapcsán. Utóbbi a ritkábban előforduló kategória, hiszen nem sűrűn találkozunk olyan vizuális alkotással, mely nem hordoz az ember számára értelmezhető jelentéseket. Természetesen léteznek képek, melyeknek puszta esztétikai valóságában találjuk meg szépségét, előbbi kategória viszont üzenetek millióit tartogathatja a megfigyelő számára.
Ezennel felhagyok a tudományos maszlag további taglalásával, lássuk a medvét:
(forrás: www.dailymail.co.uk)
Némi nyelvi üzenet a vizualitás mellé: a június 27-én délután lejátszott Anglia-Németország világbajnoki nyolcaddöntő 39. percében Frank Lampard, a britek középpályása furcsa ívű lövést eresztett meg a germán kaputól mintegy 18 méterre. A Jabulani Manuel Neuer kapus feje felett átszállva a felső lécre vágódott, onnan pedig a két kapufát összekötő gólvonal mögé pattant, nagyjából fél méterre a "gólterületen" belül.
A fenti képre tekintve beindul a barthes-i szemiotika. A zöld gyep látványára máris pakoljuk a fonott kosárba a piknikhez szükséges tojást, szalonnát, kalácsot, miegymást. A frissen nyírt fű egyedi illata azonnal csiklandozni kezdi a meccset televízión követő kertészek százezreinek nyálkahártyáját. A sarokban megbújó kaszáspókok hitetlenkedve bámulnak a képernyőre: ki fonta ezt az erődöt? A hazai sportmarketing szakemberek is a fejüket fogják a csurig telt lelátók láttán: vajh mikor jutunk mi el idáig?
Egyetlen egy dolog viszont tökéletesen biztos: az 50-es években, a Ganz-gyár gépírónőjeként dolgozó, 83 esztendős öreganyám, a képre tekintve egyetlen kicsiny szócskát morzsol csak el, GÓL.
Az MTV budapesti stúdiójából ugyanolyan jól látszott, mint a Free State stadion túloldali kapuja mögül. A newcastle-i, stockport-i, liverpool-i és hull-i pub-ok többsége egyszerre robbant, de hiába. Mindenki látta, egyes egyedül Ő nem, a brit gyűlölet aktuális darts-táblája: Jorge Larrionda, Uruguayból.
A már-már eltemetett angol válogatott 2-0-ás hátrányát egyenlítette volna ki ezzel a góllal, márpedig, ha valaha futballoztál, pontosan tudod: két perc alatt két gólt lőni, egyenlő nyolc liter Gatorade-el, vagy tíz kanna Red Bull-al. Alig győzöd kivárni az ellenfél középkezdését, rárontasz, ledarálod, kiklopfolod, egyszerűen megsemmisíted az ellent! Ettől a hihetetlen "doppingtól" fosztotta meg a dél-amerikai sípmester a derék szigetlakókat, akik a második félidőben ugyanazt szenvedték el, mint, amiben ők részesítették volna Joachim Löw csapatát a meg nem adott gól után.
A brit média, a kertek alatt hazatérő háromoroszlánosok mellett szétszedte az uruguay-i bírói hármast is, a játékosok, az újságírók, és a korábbi futballisták viszont egyöntetűen a csapat gyenge teljesítményében látták a rendkívül fájó kudarc okát.
A FIFA (Nemzetközi Labdarúgó Szövetség) reakciója tömören összefoglalható: az interneten terjedő - a hatalmas játékvezetői tévedést megörökítő - felvételeket letiltotta a videomegosztók kínálatából..Bravó! Megoldás a javából!
Sepp Blatternek, a FIFA elnökének ekkor még csupán izzadságcseppek gurultak le a homlokán, alig három órával később azonban már ömlött róla a víz...A világ legmegbízhatóbb sporijának mondott Roberto Rosetti ugyanis nyilvánvaló lesállást követően ítélt gólt az argentinok javára.
Miért, ó, miért - kiáltotta volna világgá bánatát Blatter úr, de nem tehette. Az esetért ugyanis egyértelműen őt terheli a felelősség. Demagóg vagyok, igen, vállalom. A labdarúgó világbajnokságot ugyanis a FIFA rendezi, így bármilyen ott tapasztalt hibáért a szervezetet, egy személyben pedig a szervezetet reprezentáló svájci főokost vádolhatjuk mulasztással. Ha még csak mulasztás volna...ez azonban sokkal több annál: ostoba hiba!
Hogyan fordulhat elő, hogy egy sportágban, ahol - a technikai segítséget kizárva - kizárólag a játékvezetői hármas hozhat döntéseket a játékidő alatt előforduló kétes szituációkban, óriáskivetítőn mutassák be a stadionban helyet foglaló ötvenezer rajongónak, mekkorát hibázott a tisztelt sporttárs. A bíró tehát az igazság kiderítése érdekében mondjon le a videó segítségéről, mi viszont járassuk le őt, tömessük tele halálos fenyegetésekkel a postafiókját, gyújtassuk fel az autóját, zárjuk ki a döntő levezetésének legnagyobb ajándékából, esetleg lövessük le..
Blatter gyorsan lecserélte teleizzadt ingét, majd elkezdett nyilatkozni...na de hogyan?
A videóbíró ignorálásának blatteri alaptézise: a technika alkalmazása szembemegy a hagyományokkal. Valóban, a megállapítás helytálló. A wikipediára kattintva viszont Svájc büszkesége is pillanatok alatt elmélyedhet a tenisz, esetleg a rögbi történetében. A két sportág - mai formájában - ugyanis a futballhoz hasonlóan a 19. században nyerte el a világhírnevet, ennek elenére álnok módon nem átallott bevezetni a videóbíró intézményét. A "sólyomszem" eleinte idegen testként volt jelen a teniszpályákon, mára azonban - szabályok közé szorítva - tökéletesen segíti a játékot. Még a mindig kritikus John McEnroe is üdvözölte a forradalmi újítást.
A hagyománytisztelet mögé bújva tehát csupán kinevettetni fogja magát Blatter, ha eddig ezt nem tette volna meg.
A szurkolók meglepően egységesnek tűnnek a kérdésben, a szakma vegyesen reagált a minden eddiginél erőteljesebben felbukkanó problémával kapcsolatosan. A leghitelesebb vélemény mégis a játékvezetőké: Howard Webb, aki Rosetti "kiesése" után talán a vb-döntő legnagyobb favoritja, a minap úgy vélekedett, minden újítás, mely a játékvezető munkáját segíti, elfogadható a futballban.
A FIFA és az UEFA a hatalmas felháborodás hatására sem változtatja meg álláspontját, és továbbra is zsigerből elutasítja a visszajátszás lehetőségét. Hát persze, itt nem pénzről van szó, csupán néhány milliió ír került a kénköves pokolba Henry kezezését követően, a mexikóiak is biztosan megnyugszanak majd ("úgyis kiestünk volna Argentina ellen"), és minden valószínűség szerint Anglia is szemet húny a bírói vétek felett (elég az az egy vb-cím). Egyedül talán a vendéglátóhelységek buknak el néhány millió pezót, fontot, eurót, de hát ők is pótolják majd a kiesett bevételt, igaz?
A média pedig ujjonghat, újabb témát rágcsálhatunk napokig, hetekig...egyetlen dologról nem beszélünk csupán: a vébéről.
Ghána ugyanis pénteken tovább írhatja Afrika futball-történetét, Uruguay 1970 óta nem jutott ilyen messzire, a nagyágyuk közül pedig Brazília továbbra is brillírozik, a DunDiego által fanatizált Argentina száguld, Hollandia és Spanyolország egyszerű játékkal is a nyolc között van. Ahelyett azonban, hogy az öldöklő argentin-német avagy brazil-holland összecsapást elemezgetnénk, egy, csak egy téma van terítéken, a videóbíró (hiánya).
A plebs továbbra is hiába várja, hogy a futball-szabályok belépjenek a 21. századba. Sebaj, talán majd Zorro segít...
Gabay Balázs
ELTE Online