Elte Online hírportál

Nemrég véget ért a BN! Hogy sikerültek a sportesemények?Sok munkád volt velük? 

 

 

A Múzeum körúti Campus nem igazán alkalmas a sportolásra, de igyekeztünk minél többet kihozni a lehetőségeinkből. Leginkább a helyet nem igénylő sportok kerülhettek szóba, azokon belül is azok, amik nem igényelnek váltóruhát vagy túl sok mozgást, mert azokra nehéz lett volna rávenni a szórakozni érkező hallgatókat. A Könyvtár Klub Teraszán kapott helyet a póker és a sakk, előbbiben versenyt is rendeztünk, a nyertes egy hölgy lett, Juhász Enikő. A sakk iránt is volt érdeklődés, de abból idén versenyt még nem rendeztünk. A Teraszon a legnagyobb sikert talán a csocsóverseny aratta, de arról nem tudok nyilatkozni, mert azt nem én szerveztem. Az én programjaim közül a volt SOTE épületben tartott lasertag (lézerharc) volt a legnépszerűbb. Az emberek eleinte kétkedve fogadták, volt, aki le is szólta, hogy gyerekes, de azt hiszem minket igazol az, hogy egész héten telt ház volt, pénteken még egy külön HÖK-ös játéknapra is be kellett izzítani a készletet, mert hét közben mi nem tudtunk játszani. Sőt, Felméri Péter humorista is játszott velünk a fellépése után. Ezeken kívül volt hastánc és capoeria (ezek nem az én szervezésemben) és eljöttek a cheerleaderek fellépni, akik nagy sikert arattak.

 

 

(forrás: ELTE Online)

 

 

Nemrég óta vagy kari sportreferens, ez volt az első általad szervezett, nagyobb esemény? Most estél át a tűzkeresztségen? 

 

 

A Bölcsész Karon mindenképpen. Korábban több ELTE-s sportrendezvényen voltam szervezőként (pl. Sportfesztivál, Éjszakai Sportnap), de ott általában nekem csak a helyszíni feladatok jutottak. Ugyanilyen minőségben a sportágam, a floorball berkeiben is több rendezvényen is voltam: U19 VB selejtező, Sportágválasztó, stb... Ez utóbbin idén is kint leszek.

 

Hallottam a floorballos múltadról, mesélnél róla egy kicsit?

 

 

Szívesen. Öt éve kezdtem játszani, még középiskolában (Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium), aztán végigjártam a bajnokságok szamárlétráját és most a Salming OB-1-ben játszom (a magyar legfelsőbb osztály) az IBK Cartoon Heroes csapatában, valamint az egyik utánpótlás csapatunkat én edzem. Én vagyok a floorball sportösztöndíjasa is az egyetemen, az ELTE-vel több BEFS (budapesti egyetemi kupa) elsőséggel és a MEFOB-on két 4. hellyel büszkélkedhetünk, és egyre többen próbálják ki a floorballt az egyetemen. Sajnos idén a MEFOB-on nem jött ki a lépés, és csak 9. helyen végeztünk, de jövőre biztosan jobban sikerül minden.

 

 

 

Vissza a HÖK-höz! Egyáltalán hogyan kerültél a pozícióba? Simon Gábor talált meg, vagy te kerested a lehetőséget? 

 

 

Mint említettem, sportösztöndíjas vagyok, lassan két éve, így valamennyire beleláttam az egyetemi sportéletbe, és mikor megjelent a sportreferensi pályázatot hirdető plakát, rögtön elkezdtem rajta gondolkozni. Mivel nagyon szeretek a sporttal foglalkozni, úgy döntöttem, megpróbálom. Többen is meghallgattak (Simon Gábor, Jakus Enikő, Nemes László), és végül nem sokkal, de én nyertem.

 

 

Milyen felelősséggel jár a munka? Egyáltalán, mennyi idődet emésztik fel a feladatok? 

 

 

Teljesen változó, hogy mennyi időt emészt fel. A pályázatok elbírálása például egy fél napos munka (legalábbis nekem, de elém már csak az érvényes sportpályázatok kerülnek), vagy amikor sportesemények vannak, akkor természetesen sok dolgom van. Néha pedig egész kevés (heti 1-2 óra) időmet veszi el, de ilyen hét eddig sajnos nem volt túl sok. Felelősség? A pénzek kiosztása mindenképpen az, valamint a programok megszervezése sem utolsó ebből a szempontból, de természetesen felelősség tekintetében biztosan nem az enyém a legkeményebb poszt a HÖK-ben.
Apropó, ha már idő: a fogadóórám kedden 11:00-12:00 között van a BTK HÖK irodában.

 

 

Nem megy a tanulás rovására a munka? Lehet a történelem szak mellett csinálni a dolgot? 

 

 

De, igen, abszolút. Már a sportolás is a tanulás előtt volt és van a prioritási sorrendben, amikor választanom kellett a sport és a tanulás között, majdnem mindig utóbbi kárára döntöttem. Amióta referens vagyok, azóta pedig általában a HÖK-ös feladatok is a tanulás elé kerülnek. Március eleje óta vagyok sportreferens, de már van emiatt elhagyott tanegységem. (No, nem mintha amúgy nem lenne)

 

 

 

Mik a jövőbeli terveid referensként? Simon Gábor elég gazdag kínálatot nyújtott, te mire készülsz? 

 

 

Gábor elég jó alapokat rakott le, és amit elkezdett a BTK sportreferenseként, azt most folytatja az EHÖK-ben. Szeretném megtartani mindazt, amit ő kitalált, megszervezett, és szeretném hozzátenni a magam ötleteit.

 

Konkrétabban? Népszerűbbé szeretnéd tenni például a floorballt?

 

 

Nem szeretném összemosni a feladataimat. A floorball népszerűsítése a sportösztöndíjas feladata, sportreferensként nem szeretném a sportágamat a többi elé helyezni, persze teljesen eltűnni sem hagyom majd. Változatos, minél több sportágat felvonultató eseményeket szeretnék, amik megmozgatják és szórakoztatják a hallgatókat.
Ötletek már vannak, remélem jövőre meg is tudunk valósítani egyet-kettőt.

 

 

Beváltak eddigi számításaid referensként? Erre számítottál a hallgatói részvétel kapcsán, vagy esetleg többen/kevesebben sportolnak, mint előzetesen gondoltad?

 

 

Ha a Bölcsész Napokat vesszük, nem tudok pontos választ adni, mert nem tudom, hogy tavaly pontosan hányan vettek részt a programokon. Ha csak az idei létszámot vesszük, szerintem nem lehet okom a panaszra, egyedül a sakknál számítottam komolyabb érdeklődésre. Ha viszont tágabban értelmezzük a hallgatói aktivitással kapcsolatos kérdést, azt kell mondanom, hogy a helyzet katasztrofális. Sokakban fel sem merül az egyetemen, hogy sportoljon, még akkor is, ha előtte aktívan sportolt. Sokan pedig nem is ismerik a lehetőségeiket, remélem a Sportkampány valamennyit változtat a dolgon, arról is vannak friss élményeim...jók és rosszak egyaránt. Voltak sokan, akik meghallgattak minket és lelkesen kérdeztek, se volt olyan, aki a sport hallatán olyan arcot vágott, mintha valami gusztustalan dologról lenne szó, és úgy hagyott ott, hogy azt hittem, valami emberiség elleni bűntettet követtem el. Nem szeretek az Egyesült Államokból példát venni, mert alapvetően nem vagyok nagy rajongójuk, és talán sántít is az összehasonlítás, de ott egy egyetemi amerikai futball meccsen több tíz ezer néző ül a lelátókon. Több pénz és több néző kell, persze mindig ez a sportok problémája, de nekünk rendelkezésre áll rengeteg ember, akit meg kéne mozdítani vagy sportolni, vagy nézőnek a sporteseményekre, és akkor már a közönség adott lenne, ami vonzza a szponzort. Fontos felismerni, hogy az ELTE egy jól hangzó márkanév, és nem csak, egy név, hanem több, mint tíz ezer ember, ha csak a jelenlegi hallgatók számát vesszük. Valamint nagyon fontosnak tartom az egyetemi média szerepét is, nekik oroszlánrészt kell vállalniuk a sport népszerűsítésében.
Eddig másokról beszéltem, viszont a kérdésednek van egy olyan vonatkozása is, hogy mennyire vagyok elégedett magammal és a szervezőtársakkal, akik segítettek. Úgy érzem, még nem jöttem bele teljesen a dologba, de mindenképpen szeretném fokozni az aktivitásomat, a segítőimnek pedig szeretnék köszönetet mondani, mind a BN-en, mind a Sportkampányban. Ha nem probléma, név szerint is egy-két embernek. A Bölcsész Napokon: Csordás Péternek, Csonka Balázsnak és Papp Miklósnak, a póker megszervezéséért, Bognár Bencének és barátainak, a sakk koordinálásáért, a cheerleadereknek, amiért eljöttek, a lányoknak, akik segítettek a lasertagnél (ők sokan voltak, így név szerint nem emelnék ki senkit) és mindenki másnak. A Sportkampányban: minden kedves sportösztöndíjas társamnak, aki eljött, a BEAC sakkozóinak és a triatlonosoknak, akik egész nap ott voltak, és a Kupola Büfének az asztalokért. Meg azoknak, akiket esetleg kifelejtettem bármelyik felsorolásból.
Köszönöm az interjút és a lehetőséget a bemutatkozásra, remélem mindenkivel találkozunk a Sportfesztiválon. 

 

 

 

Gabay Balázs

ELTE Online