XXV. Nyári Universiade, Belgrád (2009-09-19)
Idén július 1.-től 12-ig rendezték meg az egyetemisták világjátékát, a Nyári Universiade játékokat Belgrádban. A közel 200 tagú magyar különítményben 133 sportoló kapott helyet – köztük négy csapat is (női labdarúgás, női kosárlabda, férfi vízilabda, női vízilabda) -, a szakmai stáb a kiutazás előtt célként a két évvel ezelőtti bangkoki sikert célozta meg, ami akkor 2 arany-, 3 ezüst- és 1 bronzéremből állt. Ezt az érmek számával túlszárnyalták versenyzőink és az akkori 6érem helyett, idén 8-at hoztak haza. A mezőnyben összesen 56 ország képviseltette magát, válogatottunk a 31. helyen végzett. A győzelmet Oroszország szerezte meg 76 éremmel, Kína az ezüstérmes 58 éremmel, Korea 47 éremmel állhatott fel az országok közti verseny dobogójának 3. fokára.
A magyar érmesek a következők:
Arany:
Berki Krisztián (torna, lólengés)
Ezüst:
Ungvári Attila (judo, 73kg)
Női Vízilabda csapat (Bujka Barbara, Csabai Dóra, Györe Anett, Győri Eszter, Huszka Zsuzsanna, Jancsó Patrícia, Jankovics Eszter, Kasó Orsolya, Kiss Alexandra, Kisteleky Orsolya, Kling Szandra, Menczinger Kata, Péteri Eszter)
Bronz:
Szabó Attila (tízpróba)
Szenyei Péter (vívás, férfi egyéni párbajtőr)
Férfi Vívó csapat (kard)
Csernoviczki Éva (judo, női 48kg)
Bor Barna (judo, férfi 100kg)
Az Universiade-ra utazó csapat tagjai június 24-én tették le a hivatalos esküt, melyet a csapat nevében a cselgáncsozó Bor Barna és a labdarúgó Méry Renáta mondott el. A magyar csapat legnagyobb aranyesélyese természetesen a négyszeres Európa-bajnok tornász, Berki Krisztián volt, aki az elvárásokhoz méltóan nem talált legyőzőre.
A belgrádi Universiade összesen tizenöt sportágából a mieink 12 sportágban képviseltették magukat, a közeli helyszín miatt pedig sportolóink általában csak a versenyeket megelőző napokban utaztak ki a szerb fővárosba. A római úszó-világbajnokság miatt a magyar úszó csapat legerősebb tagjai nem utaztak Belgrádba, csupán Takács Krisztián vett részt az egyetemisták megmérettetésén. Ugyanakkor idén vett részt első ízben Magyarország női futballban.
Helyszínek:
Az idei nyári Universiade versenyeit összesen 69 különböző létesítményben rendezték meg, a fő belgrádi helyszínek mellett voltak események Szerbia és a Vajdaság más városaiban is. Házigazda volt Indija (kosárlabda), Novi Sad (Újvidék), Obrenovac (vízilabda, röplabda), Pančevo (Pancsova), Smederevo (Szendrő), Vršac (Versec) és Zrenjanin. (Nagybecskerek - úszás) is.
Szerbia a közelmúltba is igen aktívan vállalt szerepet a nemzetközi sportesemények rendezéséből, hiszen 2005-ben röplabda és kosárlabda Európa-bajnokságot is rendezett a szerb főváros. Valamint 2006-ban vízilabda Európa-bajnokságnak, egy év múlva pedig az EYOF-nak is házigazdája volt. A szerbek ráadásul korábban két nyári olimpia megrendezésére is pályáztak (1992, 1996), így hát most kamatoztathatták a megszerzett tapasztalatokat a versenyrendezésben. Az Universiade kabalafigurájának neve: SRBA volt. A vidám figura egy verebet formáz, amely már jó néhány év óta Belgrád jelképének is számít. A szervezők bevallása szerint azért esett a verébre a választás, mert ez a madár a gyorsaságot, a dinamikát és az ügyességet is szimbolizálja, amely képességekre az Universiade programjában szereplő sportágaknál is nagy szükség van.
Az Universiadékról általában:
1923-ban, Párizsban rendeztek először nemzetközi versenyt egyetemisták számára (az UNEF, a Francia Egyetemisták Nemzeti Szövetsége szervezésében). A sorozat különböző változások és a háború után 1949-től kétévente hozott versenyeket, akkor már a FISU (Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség) szervezésében, Nyári Nemzetközi Egyetemi Sporthét néven. A verseny sokáig nem szakadt el Európától; 1957-ig 16 alkalommal rendezték meg, ötször is a francia főváros adott neki otthont. 1957-ben már Egyetemi Világjátékok volt a rendezvény neve, 1959-ben pedig „szintet lépett” a FISU, és Universiadénak keresztelte a sorozatot. 1960-ban a téli sportok előre egyre nagyobb szerepe miatt bevezették a téli játékokat is, melyek 1981 óta a nyári játékokkal azonos évben kerülnek megrendezésre, azaz minden páratlan esztendőben. Magyar szempontból a legsikeresebb a harmadik, a brazíliai Porto Allegrében rendezett Universiade sikerült, melyen 19 aranyérmet szerzett a magyar csapat. Sőt már rendeztünk is egyetem világjátékokat, 1965-ben. A magyar egyetemi-főiskolai sportolók mostanáig 111 arany-, 90 ezüst- és 93 bronzérmet szereztek.
Nehéz az Universiade igazi sportértékét meghatározni, ugyanis vannak, akik komolytalannak tartják, hiszen a sportágak képviselőinek élvonala nem szokott részt venni, mások viszont azt mondják, hogy az Universiade visszatérés az eredeti olimpiai szellemhez, hiszen itt még tényleg kellemes, szinte családias a légkör, és a doppingolás gyanúja sem vet komoly árnyékot a résztvevőkre. Az viszont biztos, hogy az Universiadék méltó előfutárai az Olimpiáknak és Világ Bajnokságoknak, amit az is alátámaszt, hogy a magyarok között is sok neves sportolónk itt érte el élete első igazi sikerét az egyetemi mezőnyben.
A korábbi Universiadékon olyan magyar klasszisok nyertek érmeket, mint például: Annus Adrián, Győrffy Dóra, Ajkler Zita, Székely Bulcsú, Steinmetz Ádám, Nemcsik Zsolt, Mohamed Aida, Nagy Tímea, Kiss Balázs, Szabó Dezső, Bagyula István, Horváth Mariann, Szabó Bence, Borkai Zsolt, Ábrahám Attila, Szekeres Pál, Guczoghy György, Szalma László, Nébald György, Gedővári Imre, Magyar Zoltán, Verrasztó Zoltán, Hargitay András, Taróczy Balázs, Németh Miklós, Zsivótzky Gyula, Kamuti Jenő, Kulcsár Győző, Schmitt Pál.
Czékmán Ágnes
ELTE Online
/bn_hetfo_036.jpg)
