LOVEGUN interjú (2008-12-20)
Van némi pécsi vonatkozása az együttesnek, legalábbis Szityóról tudom, hogy pécsi. Ki honnan jött? Hogy alakult a zenekar?
ZZ: Ha nem is pécsi, de 20 km-rel mellette születtem, és laktam sokáig. Komlón.
Noa: Pécs városa gyönyörű szép. Tiszteletbeli baranyainak lettem választva, miután a zenekar két tagja is pécsi, illetve komlói. Én Pesten születtem, de éltem sok helyen, például München-ben is, ott csináltam a főiskolát, de aztán hazajöttem, hazahúzott a szívem, mert itt még történnek az események, ott meg már minden nyugis.
Pisti: A legeslegfontosabb, ami engem Pécshez köt, hogy a bátyám ott született. Én éppen, hogy csak lemaradtam a pécsi születésről, én Kaposváron láttam meg a napvilágot.
Hogy találtatok egymásra?
Szityó: Igazából jól sejtetted ezt a pécsi történetet, mert ZZ-t én onnan ismerem. Már létezett a Lovegun, nem ezzel a névvel, de a ZZ és a Noa már együtt voltak csak más tagokkal. Szólt nekem a ZZ, hogy először is megvan-e még a gitárom és van-e kedvem zenélni.
Azt érdemes azért tudni, hogy az Idols-ban, egy tíz évvel azelőtti zenekarban zenéltem a Pistivel. Egyébként ez a zenekar az egykori glam banda, a Stallion romjain alakult. És akkor szólt a ZZ, hogy csatlakozzak hozzájuk. Egy ideig játszottunk úgy, hogy még nem a Pisti dobolt, aztán beszállt ő is a korábbi dobos helyére.
Rockon belül hova sorolnátok magatokat?
Noa: Pornó rock
Ez mit takar? Legalább valami új, nem emo vagy hasonló.
Noa: Nem, emo semmiképpen sem. A rockzenének minden műfaja megtalálható minden egyes albumunkon meg a koncerteken is. Punk, metal, hard rock, vannak gothic metal-os dolgok is. Talán glam nem. Szityó nagyon szomorú is emiatt.
Szityó: Az én szerény véleményem�
Noa: Hogy glam-et játszunk.
Szityó: �hogy a Lovegun milyen zenét játszik, bőven belefér a glam, szerintem a glam leginkább külsőségekben nyilvánul meg, és nem zenei stílus.
Milyen zenei hatások értek benneteket?
ZZ: Én soha nem hallgattam magyar zenét, tehát ha bárki, bármilyen hasonlóságot vél felfedezni magyar zenei stílus vagy dalok között a mi zenénkkel, az valahol nagyon messze jár.
Nyugati zenéken nőttem fel. Az angolszász zenei kultúrában megtaláltam, ami igazán érdekel. Pantera, Nickelback, Linkin park, de főleg ezek a modern irányzatok.
Noa: 10-12 éves koromban hard rock-ot hallgattam, akkor vezették be a sky- és superchannel adókat, mentek különböző pop videók, azokra nem nagyon figyeltem oda, de egyszer csak jött olyan, hogy Faith No More, és ez meghatározta a későbbi pályafutásomat. 16 évesen dark, gothic, death metal. Amorphis, My Dying Bride. Nagy Iron Maiden fan vagyok. A Nickelback-et is szeretem. Mostanában sötétebb zenéket hallgatok, mint például a Nightwish, Within Temptation.
Pisti: Én gyerekkoromban abszolút AC/DC-t és hasonló zenéket hallgattam. Van egy bátyám, aki hordta haza a lemezeket, nekem csak szemezgetnem kellett belőlük. Maiden, Metallica, ilyenek. Jön a Karácsony, biztos előtörtek belőlem ezek a családi érzelmek, emiatt emlegetem ennyit a bátyámat. Aztán �91-92 tájékán jött a KISS, és ez engem elrabolt egy életre. Így most az idei nyaramat is az európai turnéjukon töltöttem. Négy állomáson.
Szityó: Igaziból a glam. Kár túlfilozofálni a dolgot. Az én kedvenceim: Hanoi Rocks, Roxx Gang, Vain, Mötley Crüe, Faster Pussycat, de rengeteg van még.
A magyar zenepiacra hogy lehet betörni? Hogy lehet érvényesülni?
Szityó: Az a lényeg, hogy a külföldi zenekaroknak olyan imidzset építenek, amivel a magyar közönség nem nagyon mer ellenkezni. Magyarországon nincs meg ez az imidzsépítés, hanem, mint a középkorban a vásárokon, kiállítanak minket, és mindenki azt csinál velünk, amit akar. Az is probléma, hogy a negatív kritikák mindig előbb jelennek meg, mint a pozitívak.
Noa: De hát milyen kritika jelent meg? Nem hozzáértő írta, ráadásul négyszemközt elmondta, hogy nagyon tetszik a zenénk, csak akkor van sok letöltés az oldalán, ha fikáz.
Az a tendencia, hogy a magyar zenét lehúzzák. Magyarországon nincs beszabályozva az, hogy mennyi magyar zenét kell adnia egy rádiónak. Túlsúlyban vannak az angol zenék. El vagyunk öntve. Az már csak hab a tortán, hogy nyilvánvalóan mindenki letöltöget, senki sem vesz albumot. Ezért a klubok rossz helyzetben vannak, nem tudnak leszervezni magyar együttest, mert senki nem ismeri, mert a média szisztematikusan leépíti őket. Nincs magyar zene. Hát igen, mert csírájában el is fojtjuk úgy, ahogy kell!
Szóba került a tudatosság. Azt figyeltem meg, hogy ami nyugatról érkezik, arra, mint a mennyei mannára tekintünk, de ha valaki Magyarországon próbálkozik tudatos imidzs építéssel, akkor az mindjárt mű, utánzás. A másik tendencia, bár én is szeretem őket és járok a koncertjeikre, hogy a tribute zenekarok sokkal jobban érvényesülnek, mint a saját zenével előrukkoló zenekarok. Mi a véleményetek erről a jelenségről?
Pisti: Szerintem ebben mindenkinek egyezik a véleménye, hogy alapvetően semmi gond nincs a tribute zenekarokkal. Ha jó a produkció, jól meg van csinálva, jól játszanak, az énekes el tudja énekelni jól, vagy legalábbis megközelítőleg tudja hozni az eredeti énekteljesítményt, akkor azzal semmi gond nincs.
Szityó: Úgy mondanám, hogy egy igazán könnyű pénzkereseti lehetőség, de csatlakozom a Pistihez, hogy ha ez jól meg van csinálva, akkor ám legyen.
Noa: Ma megkísérelni valami újat alkotni, borzasztóan nehéz.
ZZ: Én tíz éven keresztül játszottam egy Hungária nosztalgia zenekarban. Ami még a mai nap létezik. Megtapasztaltam, hogy milyen belülről egy ilyen produkció. Megpróbáltuk teljesen felvenni azt a stílust, amit száz százalékosan akartunk átadni egy olyan közönségnek, aki már nem ismerte ezt a fajta zenét. Nagyon könnyű és gyors ismeretséget lehetett ezzel szerezni. Viszont a hátulütője az volt, hogy amikor a zenészek megpróbálták magukat is kifejezni, és saját dalokat próbáltak meg belevinni a repertoárba, akkor arra már nem voltak kíváncsiak. Azt mondták, hogy �én ezt várom tőletek, ezt a fajta stílust, nem azt, ami belőletek jön.�
Ha valaki saját zenével próbál előrejönni, és egy-két feldolgozást beszúr, az még járható út.
Közeleg a Karácsony. Ki, mit kér a Jézuskától?
Noa: Jézuska, hozzál pénzt! Rendezd le az adósságomat, mert rohadt nagy volt az a két ember, aki bejött a lakásba Mikuláskor, és nem szerettem, hogy ott voltak. Légyszi! Írok levelet is.
Pisti: Én egy nagy adag dobverőt meg egy-két cintányért szeretnék.
Szityó: Egy nagyon-nagyon régi hobbimat, a fényképezést szeretném feleleveníteni, és a régi Praktika fényképezőm már nem túl praktikus. Úgyhogy egy tükörreflexes gépet szeretnék, úgy néz ki, meg is hozom magamnak.
Most már az is kiderült, hogy Szityó a Jézuska.
ZZ: Én már nagyon régen szeretném a Jézuskától az új erősítőmet, de nagyon lassan készíti el. Remélhetőleg, ha nem is Karácsonyra, de nem sokkal utána már rendelkezésemre fog állni. Én ezt kívánnám a Jézuskától!
Továbbítom Szityónak!
Szityó: Rajta vagyok!
A Lovegun rajongóknak mit hoz a Jézuska?
Noa: Karácsonyi koncertet! 23-án két okból is összegyűlünk a Rocktogonban. Egyrészt megünnepeljük a Karácsonyt. Eszünk, iszunk, asztal alá esünk. Ez mind elő van irányozva egy óriási rock koncert keretein belül. És hát elsiratjuk a kedvenc rock rádiónkat. Megszüntették azt az egyetlen hazai rock rádiót, ami még rockzenét játszott, méghozzá magyar rockzenét is.
Szityó: Az első ötven, hatvan, de még talán az első száz vendég is kap ajándékot.
Pisti: Komoly csomag lesz. Nem árulom el, mi lesz benne, de tényleg jó dolgok.
Noa: Csoki, süti, CD, minden lesz benne.
Koncertkezdés?
ZZ: Nézzétek meg szépen a honlapot (http://www.lovegun.hu/), és láthatjátok majd, hogy 20 órától 23-ig lehet élőzene. Tizenegytől meg Dj.
Noa: Akkor nyolcra gyertek, és kilenctől kezdünk! Rock "n"roll!
