Elte Online hírportál

?A magyar fordítók és tolmácsok napja? ? 2006 (2008-08-04) 

A csütörtök délelõtti elõadásokon a hallgatóság a szakmához kapcsolódó nyelvészeti kérdésekben bõvíthette a tudását. Péch Olívia a lexikai kohézióról, Dudits András a fordítói olvasás elméleti és gyakorlati kérdéseirõl, N. Tóth Zsuzsa a címekrõl, Horváth Péter Iván az egyirányú ekvivalenciáról, Somos Edit az üdvözlõbeszédekrõl, Rossi Dorottya a filmfeliratozásról, Fischer Márta az unióval kapcsolatos terminológia-alkotásról, Claus-Michael Hutterer a reklámszövegekrõl és Szabó Csilla pedig a konferenciatolmácsok jegyzetelési technikájának vizsgálatáról beszélt. A délutáni elõadások a fordítás és az alkalmazott terminológia EU-hoz kapcsolódó problémáival fogalkoztak. Az egyik elõadó, Számadó a közösségi jogszabályok magyar szövegének és terminológiájának kialakításáról beszélt; az uniós jogszabályok magyarra fordítása, a megfelelõ jogi szakkifejezések magyarítása mind igen fontos és aktuális kihívást jelentenek. Ehhez kapcsolódnak az ún. Huterm-viták is (HUterm = Hungarian Terminology at the EU). Az EU terminológia magyarításának (hosszú vagy rövid o-val írjuk az ?euro? szót?) vitafóruma, a HUterm ma már több mint 500 taggal büszkélkedhet - mondta el Gulyás Róbert, az Európai Parlament tolmácsa. Karin Höpp, az Európai Bizottság Fordítási Fõigazgatóságának tagja ismertette a csaknem 1600 fõs, de az elvégezendõ munkához képest még mindig alacsony létszámú EU bizottsági fordítók feladatát. Az érdeklõdõk megtudhatták azt is: a felvétel nem könnyû, a jelentkezõknek komoly versenyvizsgán kell átesniük, és anyanyelvét kívül minimum két jelentõsebb nyelvet ismernie kell. Várnai Judit Szilvia az EU többnyelvûségérõl beszélt, és érdekes statisztikákat mutatott be; kiderült többek közöt az is hogy a luxemburgiaknál 99%-os az anyanyelvükön kívül legalább egy idegen nyelvet beszélõk aránya, míg a magyaroknál ez az arány csak 20-30%. Alighanem viszonylag kevesen találnák el, hogy az EU polgárok 24%-a német anyanyelvû; azt viszont valószínûleg sokan gondolták, hogy az elsõ ismert idegen nyelv igen magas arányban az angol. Prószéky Gábor, a MoprhoWorld nevû számítógépes fordítói programról tartott egy érdekfeszítõ elõadást. A program a World felületén keresztül képes (vagy képes lesz) szövegeket angolról magyarra fordítani. Ugyan az elért eredmények egyelõre elég szerények, azoknak, akik egyáltalán nem tudnak angolul, segítségükre lehet a program az alapszintû megértésben, de a hivatásos fordítók számára tekinthetõ komolyan vehetõ segédeszköznek. A pénteki elõadások ismét a tolmácsolás és fordítás gyakorlati problémáit ragadták meg, a munka világára koncentráltak. A megértési hibákról, a bírósági tolmácsolásra való felkészülésrõl, a munkaköri stresszrõl vagy például a jogi szakfordítás nehézségeirõl szóltak. Klaudy Kinga a Bologna-rendszerbeli fordító- és tolmácsképzésrõl, Szabari Krisztina a terminológiáról tartott elõadást. Kurián Ágnes, Pásztor Eszter és Sós Éva elõadásainak központi témája a jog, a jogi szakfordítások, a bírósági tolmácsolás volt. Sós Éva a nyelvek hasonló hangzású kifejezéseinek, a különbözõ szavak megértésének problémájával is foglalkozott. Boronkay-Roe Zsuzsa pedig a tolmácsolással kapcsolatos stresszrõl adott elõ. Az elõadássorozat zárásaként a szakma legnagyobb szervezeteinek képviselõi mondtak véleményt a készülõ, fordítást és tolmácsolást szabályozó törvénytervezetrõl. A szervezetek ugyanis a rendszerváltozás óta küzdenek a szakfordítás törvényi szabályozásáért és az érdekvédelmi kamara létrehozásáért. Ebben a kormányciklusban immár a harmadik törvénytervezettel foglalkozik az országgyûlés, de ez az elsõ, amire minden szervezete az áldását adta. A törvénytervezetet valószínûleg csak a választások után fogja a kormány megtárgyalni, ennek ellenére nagyon is idõszerû volt a fenti vállalkozás, hiszen ezek a szervezetek még soha nem értettek egyet. A törvény szövegébõl adódóan voltak ellentétek a képviselõk között, ami nem meglepõ, hiszen egyik fõ pontja az Országos Fordító és Fordításhitelesítõ Iroda (OFFI) monopolhatalmának megszüntetése, amivel kapcsolatos fenntartásait az OFFI vezérigazgatója - mint elsõ felszólaló - felsorolta. Szappanos Géza kiállt a fordításhitelesítés liberalizációja ellen, helyeselte a Kamara felállítását, amely érdekvédelmi szervezetként funkcionálna. A többi felszólaló, Pásztor Eszter, a ProFord elnöke, Reha László, a Magyarországi Fordítóirodák elnöke, Elter István, a Budapesti Kereskedelmi- és Iparkamara Fordító és Tolmácsosztályának elnöke, Schaffer György, az MFTE elnöke a piaci verseny, illetve a fordítók általi hitelesítés legitimációja mellett állnak. Gerhát Petra ? Pataky Adrienn