"Gázos" gólyabál (2008-10-22)
Elemezhetnénk a gólyabál fogalmát és eredetét, de valószínűleg értelmetlen lenne, mert egyáltalán nem érdekes. Ahogy az sem, hogy ki a Természettudományi és a Gyógypedagógiai Kar közös gólyabáljának háttérmunkásai, pedig nélkülük nem is valósulhatott volna meg egy ilyen nagy volumenű esemény.
A gólyaprogramok már este 6-kor elkezdődtek, de a publikum előtt csak fél kilenckor nyitották meg a kapukat. A szervezésnek köszönhetően a buli tökéletes volt egy bizonyos pontig, amikor már nem az előadókat nézhette a kedves közönség, hanem sokkal inkább az éppen berohanó tűzoltókat. Természetesesen a lehető legjobb módon oldották meg a problémát a kedves sürgő-forgók: mindenkit kitereltek az udvarra. Hozzáteszem, a lányok ugye nem zakóban táncikáltak az ezt megelőző programokon – úgy, mint: gólyatánc, gólyaeskü, illetve a közös koccintás, majd persze az elmaradhatatlan hivatalos megnyitó és Uhrin Benedek –, tehát ha egy fifikás résztvevőnek nem jutott volna eszébe a déli épületbe történő csoportos átvándorlás, talán most is jégbe fagyva olvadoznánk az udvar közepén.
Persze sokan szívesen fagyoskodtak Kispálékkal, bár valószínűleg az együttes sem díjazta a szituációt. Hogy mi okozta a galibát? Úgy vélték, mérgező gázok szabadultak el az egyik alagsori laborból, ezért este kilenc óra körül riasztották a tűzoltókat az ELTE TTK lágymányosi tömbjéhez. A tűzoltók vegyi felderítő csoportja folyamatosan végzett mérések után sem talált egészségre ártalmas gázokat az épület levegőjében, így mindenki visszatért az épületbe, némi késéssel folytatódhatott a bálozás. Eredetileg 22 órától lépett volna fel a Kispál és a borz a Harmónia teremben, de a mintegy félórás késés ellenére nem csappant a közönség lelkesedése.
Ez idő alatt a Gömbaulában elegáns férfiak és örömmámorban úszó szexi lányok a Fresh zenéjére sikítoztak. 23 óra után Dj Juhászra tombolt a közönség a Gömbaula tágas termében és a lányok már a cipőjüktől is megszabadultak. Mindenki átadta magát az önfeledt szórakozásnak és élvezte az éjszakát –sokan ugye első gólyabáljukat. Ezzel egy időben a Harmóniában a közönség nagy része az ázsiai felmenőktől származó, brit fiatalok által alapított együttes: az Asian Dub Foundation számaira tombolt. Mindeközben tényleg elfeledte mindenki az összes gondját, hiszen ők a legjobb koncertzenekar. Az Asian Dub Foundation egyedi hangzását a kemény ragga-jungle ritmus, az indo-dub basszus, és néhány - szüleik gyűjteményeiből szerzett - tradicionális hangszernek a keveréke teszi izgalmassá. (Az 1998-as Rafi"s Revenge című albumot Mercury Díjra is jelölték.)
Aki egy jót akart bálozni és bulizni, annak meg volt rá az esélye. Nem hiszem, hogy a csoportos vándorlásba és egy kis hidegbe valaki is belehalt volna, de talán a következő bálon már nem lesz ilyen malőr.
Polyácskó Zsanett
ELTE Online
