Merre tartasz Magyarország? (1. rész) (2008-08-04)
Az április 11-12-én tartott rendezvény helyszíne a Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar épülete volt. A konferencia fő témája a rendszerváltás óta eltelt tizennyolc év legfontosabb eseményeinek áttekintése volt. A meghívott vendégek egyrészt történeti, másrészt a politikai rendszer aspektusából elemezték a ?nagykorúvá vált? Magyar Köztársaságot.
1. nap
Rendszerváltozás
A konferenciát Gulyás Tibor főszervező, a Politológus Hallgatók Országos Egyesületének elnökségi tagja, valamint Krizmanits József, a Politikai Párbeszéd Társaság elnöke nyitotta meg. A beköszöntő után kezdetét vette az első szekció, a Debreceni Egyetem képviseletében Valentiny Pál beszélgetett Ripp Zoltánnal, a Politikatudományi Intézet osztályvezetőjével. A szakértő kifejtette, hogy a békés magyar átmenet fontos szerepet játszott a posztkommunista térség domino-effektus jellegű összeomlásában, és nem ért egyet azzal a felvetéssel, hogy a forradalmi jelleg jót tett volna az átalakulásnak. Negatív példaként hozta fel a délkelet-európai térség átmenetének máig tartó következményeit. A stabillá vált pártrendszerrel kapcsolatban rámutatott, hogy a pártok változatlan névvel, de merőben más összetétellel működnek, kiemelvén a jobboldali konglomerátummá vált Fidesz szövetségét.
Alkotmány, alkotmányozás
második szekció vendége Petrétei József volt igazságügyi és rendészeti miniszter, illetve Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság helyettes elnöke volt. Berkes Ákos szekcióvezető, az ELTE-ÁJK hallgatója elsősorban azt tudakolta, hogy a meghívottak szerint szükség van-e új alaptörvényre. Paczolay kitartott azon álláspontja mellett, hogy az 1949 óta többszörösen módosított Alkotmány megfelel a követelményeknek, habár a szöveg pontosítást igényel, a könnyebb értelmezhetőség végett. Publicisztikai ijesztgetésnek titulálta az alaptörvény gyökeres átalakításának lehetőségét, amely többször felmerült már egy esetleges kormányváltással kapcsolatban. Petrétei József abban látta a problémák gyökerét, hogy a társadalom nagy része nincsen tisztában az alkotmányos alapjogok tartalmával: például nem ismeri a gyülekezési szabadság határait. A volt miniszter az elmúlt másfél év eseményeinek tükrében kijelentette, hogy nem korlátozhatatlanok a fent említett alapjogok. Petrétei elmondta, szükség van az Alkotmány finomhangolására, de ez nem jelent radikális reformigényt. Mindketten egyetértettek abban, hogy a kétharmados törvények számát csökkenteni kell.
Az ebédszünet után hivatalos köszöntőt tartott Dr. Somos Róbert dékán, Laczkóné Tuka Ágnes, a Politikai Tudományok Tanszékvezetője, és Póla József, a Pécs megyei jogú város humán főosztályvezetője. Méltatták a konferencia kivitelezésének színvonalát, a szervező hallgatók intézmények közötti együttműködését, illetve a hosszabb távú kooperáció fontosságát hangsúlyozták.
Politikai rekrutáció
A politikai rekrutáció kérdéskörét feszegető harmadik szekcióban Bocz János a Központi Statisztikai Hivatal munkatársa, Lányi Gusztáv az ELTE TÁTK oktatója, és Stumpf István politológus vettek részt. A bevezető előadását Egri Balázs tartotta, a moderátor Szórád Sándor volt, mindketten a Miskolci Egyetem hallgatói. Az 1990 óta alakuló vertikális politikai tagolódás kapcsán Bocz megemlítette, hogy a felsőbb szinteken jelentős személycserék voltak, ellentétben a kontinuitást mutató alsóbb szintekkel, ahol sok esetben a korábbi pozíciók átörökítése történt. Stumpf István a mediatizációt, illetve a perszonifikációt a mai politika leginkább meghatározó jelenségeként aposztrofálta, és ironikusan jegyezte meg: a jövő politikusainak Anettkáról Győzikéről, illetve Majkáról kellene példát venniük. Ezt a spiritualitással és az identitásképzéssel, mint a választókat motiválni képes elemekkel egészítette ki. Hozzátette, a plebejus mentalitás leáldozóban van, a politikusi szakma nagymértékben professzionalizálódott. Mindezzel párhuzamosan hazánkban is teret hódít a ?piszkos politika? fogalma, vagyis a botrányokkal és korrupcióval övezett politika presztízsének csökkenése. Lányi Gusztáv álláspontja szerint a rendszerváltás óta egyre zártabbá váló politikai elit a normalizálódás egyik jelenségeként is értelmezhető, Bocz János a zártságot pejoratív jelenségként értékelte.
Képviseleti intézmények
A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) szekciója a képviseleti intézményekről szólt, Nyerges Ádám felvezetésével, illetve Négyesi Tamás moderálásával. Kovács László Imre, az SZTE docense úgy vélte, hogy nincsen erőteljes reformkényszer a magyar választási rendszerre vonatkozólag, és nem is képezi komoly politikai vita tárgyát. Körösényi felvetette a választókerületek aránytalanságának problémáját, és furcsállta, hogy a leginkább érintett, kis pártok nem törekednek a téma fokozottabb tematizálására. Kovács felhívta a figyelmet, hogy alkotmányos mulasztással terhelt kormányzati kompetenciáról van szó, amely kérdéskör a mindenkori hatalom választási törekvéseinek áldozatává vált. Tóth Csaba politikai elemző véleménye szerint a választási szisztéma esetleges megváltoztatása hosszabb távon több problémát is okozna, de elismerte, hogy anakronisztikus elemekkel terhelt a rendszer. Somogyi Zoltánnal, a Political Capital ügyvezető igazgatójával egyetértésben a kis pártokat is kedvezőbb helyzetbe hozó arányos választási modellt preferálták, amely ellenkezik a nagy pártok érdekeivel. Körösényi András annak a személyes véleményének adott hangot, hogy az elmúlt 5-8 év rossz hatékonysággal működő kormányzásának egyik fő oka a becsontosodott, két táborra osztható politikai struktúra, ez pedig összefügg a magyar választási rendszer bizonyos hátrányaival is. A parlamenti képviselők létszámcsökkentésével kapcsolatban Somogyi nem lát esélyt a költséghatékonyabb a működésre. Egyetértettek abban, hogy érdemes lenne bevezetni bizonyos szűrőmechanizmusokat, mint például a népszavazási kezdeményezésekkel, vagy az ajánlószelvényekkel kapcsolatos kaució befizetése.
Rendszerváltó országok összehasonlítása
Az ELTE-TÁTK szervezésében lezajlott, komparatív jellegű szekció felelősei Tóth H. László és Zoltai-Menyhárt Tamás, meghívott vendégeik a Visegrádi országok szakértői voltak. Hamberger Judit a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa a cseh kormányzati modell permanens labilitását, Szlovákia kapcsán pedig a folyamatos nemzetállam-építés sajátosságait emelte ki. Tálas Péter, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának vezetője a lengyel átmenetet pluralitással, és többpólusú tagoltsággal jellemezte, amelynek társadalma és politikai elitje eltérést mutat a magyarhoz képest. Gallai Sándor politológus a kétpólusú magyar pártrendszer kialakulásának egyik fő okát a miniszterelnöki szerep megváltozásában látja. Kiss Gábor a Miskolci Egyetem megbízott előadója, a Visegrádi államok közös jellemzőjeként a félperiférikus jelzőt használta, amely a társadalom modernizációra való igényét, de egyben az állampolgárok értéktudatosságának, aktivitásának elmaradását tükrözi. Kifejtette, hogy az európai uniós tagság nem más, mint hatáskör-transzfer, és nem nyújt megoldást a problémákra. Hozzátette, hogy a modernizációs folyamatokkal küzdő államokként a centrum perifériájára kerültünk, és nem vagyunk egyenrangú tagjai sem az EU-nak, sem a NATO-nak. Gallai erre reflektálva kijelentette, hogy a reformok terén véget ért az Unió kompetenciája, Kiss Gábor pedig azt fejtegette, hogyan egyeztethető össze a frissen visszanyert nemzeti függetlenség a szuverenitás részleges átadásával. Tálas szerint a tagok provincializmusában ragadható meg leginkább a V4-ek hatékony együttműködésének elmaradása, Gallai az egyre fokozódó rivalizálást hangsúlyozta.
A konferencia első napját a Politológus Hallgatók Országos Egyesületének közgyűlése, pezsgős állófogadás, majd hajnalig tartó mulatozás zárta.
Civilek kontra hatalom
A második nap első, Civilek kontra hatalom című szekcióját a pécsi házigazdák szervezték, a moderátor Molnár Balázs volt. Sebestyén István a KSH Társadalmi Szolgáltatások Statisztikai Osztályának főtanácsosa a civil szférát a magyar demokráciához hasonló tinédzserkorúnak titulálta, de nem vitatta el a szektor rendszerváltás óta tapasztalható fejlődését sem. Kákai László a PTE Politikai Tudományok tanszékének docense rámutatott, hogy a szakszervezetekre levetíthető politikai törésvonalak erősítik a hosszabb távon hátrányos, dominánsan pártstruktúrán nyugvó prodemokratikus modell fenntartását. Lassú és nehézkes átalakulási folyamatot lát Gaskó István a VDSZSZ elnöke, de az elmúlt fél év állampolgári aktivitása szempontjából kifejezetten bizakodó. Gaskó példa nélkülinek tartja a magyar egészségügy privatizációja elleni civil összefogást. A hatékonyabb érdekképviselet érdekében többek között a mai politikai intézményrendszer átalakítását, azon belül a civilek számára helyet biztosító második parlamenti kamara kialakítását javasolta. Csefkó Ferenc az MTA Regionális Kutatások Központjának ügyvezető igazgatója mérföldkőnek nevezte a Nemzeti Civil Alapprogram létrejöttét, és hozzátette: a civil szervezetek is politikai megosztottságot tükröznek, de nem ?éretlenebbek? a politikai pártoknál.
A harmadik Magyar Köztársaság hat és fél kormánya
A Budapesti Corvinus Egyetem képviseletében Kiss Dávid és Vértesi Bálint beszélgetett vendégeivel a rendszerváltás óta eltelt időszak hat és fél kormányáról. A másfél évtizedes stabilitással kapcsolatban eltérően vélekedett Karácsony Gergely, a Medián közvélemény-kutató intézet kutatásvezetője és Kern Tamás politológus. Karácsony szerint az eddigi stabilitás nem nevezhető vegytisztán pozitív jelenségnek, mert sok esetben negatív elemeket cementált a magyar politikai rendszerben, a válságtól való félelmet pedig önbeteljesítő jóslatként aposztrofálta. Kern ezzel szemben az eddigi stabilitást méltatta. Török Gábor kifejtette, hogy egy kétharmados támogatottsággal, és a megfelelő felhatalmazással rendelkező politikai erőnek joga lenne alapvető változtatásokat tenni a politikai intézményrendszerben. Karácsony Gergely egy hallgatói kérdésre válaszolva, és kutatási adatokra hivatkozva elmondta, hogy a magyar társadalmon belül főleg a jobboldali szavazókon tapasztalható a félelnöki rendszer bevezetésére vonatkozó igény. Török Gábor aláhúzta, hogy a fenti modell a kormány és az elnök társbérlete miatt nehézkessé válhat a döntéshozatal, és hitet tett a tisztán elnöki kormányzati forma mellet. A jelen helyzettel kapcsolatban a szakértők a kisebbségi kormányzás megvalósulását tartják a legvalószínűbb forgatókönyvnek.
Határon túli magyarság
A rendezvény záró beszélgetése a határon túli magyarságot érintő kérdésekről szólt, a Zsigmond Király főiskolát Miklós Anna Erzsébet, és Nhancale Zsuzsanna képviselte. Vendégeik egyetértettek abban, hogy a határon túli együttműködést alapvetően befolyásolta az európai integráció. Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) Nemzetpolitikai Ügyek Ügyek Főosztályának vezetője szerint sokáig rosszul működött a támogatáspolitika, a források lehívásához elengedhetetlennek tartotta a külhoni magyarok együttműködését, és aktivitását. Kántor Zoltán a Külügyi Intézet munkatársa úgy véli, makroszinten láthatóbbak az ellentétek, de mikroszinten együttműködés rajzolódik ki a résztvevők között. Törzsök a kisebbségi pártokkal kapcsolatban a rendszerváltás előtt még elképzelhetetlennek tűnő kormányzati részvételt emelte ki, és elismeréssel konstatálta, hogy a legkevésbé kedvező helyzetben lévő szereplők politizálnak a legintenzívebben. Takács Viktória Ágnes, a MEH szakmai tanácsadója kijelentette: a határon túli magyarok minden irányú törekvését támogatni, segíteni kell.
A kétnapos konferencián hozzávetőlegesen 230 látogató vett részt.
A konferencia főszervezői Csibrik Edit és Gulyás Tibor voltak.
Zgut Edit
ELTE Online
