T�rk�p�sz, akad�mikus, egykori rektor (2008-08-04)
Az Akad�mikusok F�rum�nak az eddigi hagyom�nyokhoz h�ven az ELTE D�szterme adott otthont, az �llam- �s Jogtudom�nyi Karon. A rendezv�nyt a programtan�cs megb�zott eln�ke, Ol�h Attila nyitotta meg, �s elmondta, hogy az ELTE Tud�s Klub ehhez hasonl� esem�nyeinek f� t�rekv�se, hogy jobban megismerj�k egyetem�nk nagyjainak �let�tj�t �s szakmai munk�ss�g�t.
Az este sor�n egyfajta �j hagyom�ny is kezdet�t vette, hiszen a besz�lget�st megel�zve az ELTE rektora, Dr. Hudecz Ferenc leleplezte a B�na Ott� fest�m�v�sz �ltal k�sz�tett portr�t Klinghammer Istv�nr�l. A K�pz�m�v�szeti Egyetem k�zrem�k�d�s�vel elk�sz�lt egyetem�nk vezet�inek portr�sorozata, mely megtekinthet� lesz rektorainak arck�pcsarnok�ban.
Mindezek ut�n a rendezv�ny a szokott m�don folytat�dott tov�bb. A p�diumon h�rom t�rk�p�sz diskurzus�t hallgathattuk v�gig. Klinghammer Istv�n mind Zentai L�szl�t, mind Gercs�k G�bort egykor tan�totta, s�t az ut�bbi Klinghammer titk�ra volt egy ideig.
Klinghammer Isvt�n 2000 �s 2006 k�z�tt volt az E�tv�s Lor�nd Tudom�nyegyetem rektora, �s saj�t bevall�sa szerint id�n 52 �ve ELTE-s. 14 �ves kor�ban kezdett az ELTE Ap�czai Csere J�nos Gyakorl�gimn�ziumban tanulni, ahol 1959-ben �retts�gizett. Mivel az eg�sz csal�d g�p�sz volt, �gy ennek hat�s�ra �retts�gi ut�n a M�szaki Egyetemre ment, azonban egy �v ut�n otthagyta. T�rk�p�sz szeretett volna lenni m�r k�z�piskol�ban is - akkori f�ldrajztan�ra hat�s�ra -, teh�t a m�szaki p�lya helyett v�g�l is az ELTE-t v�lasztotta. Innen ker�lt ki 1969 �sz�n N�metorsz�gba �szt�nd�jjal, ahol t�bb mint egy �vig tanulhatott.
Klinghammer Istv�n szakter�lete a t�rk�pt�rt�net �s a tematikus kartogr�fia. Elmond�sa szerint az�rt ir�nyult figyelme a t�rk�pt�rt�net fel�, mert az ember egy bizonyos korban elkezd �rdekl�dni, hogy a tudom�ny mi�rt vitte v�ghez eredm�nyeit. �t mag�t az �rdekelte, mik voltak az el�zm�nyek. A tematikus t�rk�p�szet ir�nti �rdekl�d�se pedig annak tudhat� be, hogy e tudom�nyter�let �ltal rengeteg inform�ci� szerezhet� meg f�ldrajzilag. Nem mell�kesen az �rdekl�d�s az�rt is fontos volt, mert abban az id�ben ez a t�mater�let �jdons�g volt, egyfajta kuri�zum a civil tudom�nyok ter�n. Azel�tt ilyesmivel csak a katonai t�rk�p�szet foglalkozhatott.
Hat �ven �t volt egyetem�nk rektora. Ez id� alatt Klinghammer Istv�n hitvall�sa az volt, hogy ?m�g ha nem is vagyunk az �lbolyban, a szellemi kapacit�st meg kell teremteni ahhoz, hogy felz�rk�zhassunk?. Az ELTE-t mindig is egyfajta szellemi m�helynek tekintette.
?A f�ldrajz �s a t�rt�nelem nyelve a t�rk�p�szet? - vallja. Klinghammer Istv�n 2004-ben lett a Magyar Tudom�nyos Akad�mia levelez� tagja. Az egykori rektor besz�lget�t�rsai ennek kapcs�n r�vil�g�tottak a t�nyre, hogy Teleki P�l 1913-as akad�miai tags�ga �ta eg�szen Klinghammer Istv�n kinevez�s�ig nem volt az Akad�mi�nak t�rk�p�sz tagja. Teleki 1949-ben bek�vetkezett hal�la ut�n ugyanis nem kedvezett az �let a t�rk�p�szetnek; egyfajta ?titkos? tudom�nny� v�lt, k�s�bb pedig legink�bb csak a katonai t�rk�p�szet volt a m�rvad�.
Klinghammer Istv�n n�h�ny hete vehette �t az ELTE Informatikai Kar�nak friss kit�ntet�s�t, ami�rt kor�bban sz�lesk�r� seg�ts�get ny�jtott a kar f�ggetlenn� v�l�s�hoz. Egykori rektorunk v�lem�nye ugyanis az, hogy az informatika nem tartozik a term�szettudom�nyok k�z�, ez�rt volt sz�ks�g arra, hogy ? mint a vil�gban oly sok helyen ? n�lunk is k�l�nv�ljon az egyetemen bel�l egy Informatikai Kar.
A rendezv�ny v�g�n Klinghammer Istv�n mes�lt az ELTE-hez f�z�d� gondolatair�l, �rz�seir�l. Egyetemi tan�rk�nt er�s v�gya volt, hogy ott legyen egyetemi tansz�kvezet�, ahol � maga is tanult. Bevall�sa szerint ez egyfajta ?szolg�lat �s k�telezetts�g?. Az ELTE olyan n�vvel rendelkez� egyetem, melyben elmondhat�, hogy ?a m�lt nem m�g�tt�nk van, hanem rajta �llunk? ? fogalmazott egykori rektorunk.
Karaba T�nde
