Térképész, akadémikus, egykori rektor (2008-08-04)
Az Akadémikusok Fórumának az eddigi hagyományokhoz híven az ELTE Díszterme adott otthont, az Állam- és Jogtudományi Karon. A rendezvényt a programtanács megbízott elnöke, Oláh Attila nyitotta meg, és elmondta, hogy az ELTE Tudós Klub ehhez hasonló eseményeinek fő törekvése, hogy jobban megismerjük egyetemünk nagyjainak életútját és szakmai munkásságát.
Az este során egyfajta új hagyomány is kezdetét vette, hiszen a beszélgetést megelőzve az ELTE rektora, Dr. Hudecz Ferenc leleplezte a Bóna Ottó festőművész által készített portrét Klinghammer Istvánról. A Képzőművészeti Egyetem közreműködésével elkészült egyetemünk vezetőinek portrésorozata, mely megtekinthető lesz rektorainak arcképcsarnokában.
Mindezek után a rendezvény a szokott módon folytatódott tovább. A pódiumon három térképész diskurzusát hallgathattuk végig. Klinghammer István mind Zentai Lászlót, mind Gercsák Gábort egykor tanította, sőt az utóbbi Klinghammer titkára volt egy ideig.
Klinghammer Isvtán 2000 és 2006 között volt az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora, és saját bevallása szerint idén 52 éve ELTE-s. 14 éves korában kezdett az ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnáziumban tanulni, ahol 1959-ben érettségizett. Mivel az egész család gépész volt, így ennek hatására érettségi után a Műszaki Egyetemre ment, azonban egy év után otthagyta. Térképész szeretett volna lenni már középiskolában is - akkori földrajztanára hatására -, tehát a műszaki pálya helyett végül is az ELTE-t választotta. Innen került ki 1969 őszén Németországba ösztöndíjjal, ahol több mint egy évig tanulhatott.
Klinghammer István szakterülete a térképtörténet és a tematikus kartográfia. Elmondása szerint azért irányult figyelme a térképtörténet felé, mert az ember egy bizonyos korban elkezd érdeklődni, hogy a tudomány miért vitte véghez eredményeit. Őt magát az érdekelte, mik voltak az előzmények. A tematikus térképészet iránti érdeklődése pedig annak tudható be, hogy e tudományterület által rengeteg információ szerezhető meg földrajzilag. Nem mellékesen az érdeklődés azért is fontos volt, mert abban az időben ez a tématerület újdonság volt, egyfajta kuriózum a civil tudományok terén. Azelőtt ilyesmivel csak a katonai térképészet foglalkozhatott.
Hat éven át volt egyetemünk rektora. Ez idő alatt Klinghammer István hitvallása az volt, hogy ?még ha nem is vagyunk az élbolyban, a szellemi kapacitást meg kell teremteni ahhoz, hogy felzárkózhassunk?. Az ELTE-t mindig is egyfajta szellemi műhelynek tekintette.
?A földrajz és a történelem nyelve a térképészet? - vallja. Klinghammer István 2004-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Az egykori rektor beszélgetőtársai ennek kapcsán rávilágítottak a tényre, hogy Teleki Pál 1913-as akadémiai tagsága óta egészen Klinghammer István kinevezéséig nem volt az Akadémiának térképész tagja. Teleki 1949-ben bekövetkezett halála után ugyanis nem kedvezett az élet a térképészetnek; egyfajta ?titkos? tudománnyá vált, később pedig leginkább csak a katonai térképészet volt a mérvadó.
Klinghammer István néhány hete vehette át az ELTE Informatikai Karának friss kitüntetését, amiért korábban széleskörű segítséget nyújtott a kar függetlenné válásához. Egykori rektorunk véleménye ugyanis az, hogy az informatika nem tartozik a természettudományok közé, ezért volt szükség arra, hogy ? mint a világban oly sok helyen ? nálunk is különváljon az egyetemen belül egy Informatikai Kar.
A rendezvény végén Klinghammer István mesélt az ELTE-hez fűződő gondolatairól, érzéseiről. Egyetemi tanárként erős vágya volt, hogy ott legyen egyetemi tanszékvezető, ahol ő maga is tanult. Bevallása szerint ez egyfajta ?szolgálat és kötelezettség?. Az ELTE olyan névvel rendelkező egyetem, melyben elmondható, hogy ?a múlt nem mögöttünk van, hanem rajta állunk? ? fogalmazott egykori rektorunk.
Karaba Tünde
