Új helyszínen az ELTE Tudós Klub (2008-08-04)
Az addiktológiáról szóló beszélgetés résztvevői különböző karok jeles képviselői voltak: Demetrovics Zsolt, a Pedagógiai és Pszichológiai Kar Addiktológiai Szakcsoportjának vezetője, az orvostudományi terület képviseletében Gerevich József a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karról, valamint Lévay Miklós alkotmánybíró, az Állam- és Jogtudományi Karról és Márványkövi Ferenc a szociológiai nézőpont képviselője a Társadalomtudományi Karról. A moderátor szerepét a Pedagógiai és Pszichológiai Kar Drogprevenciós Intézetének igazgatónője, Felvinczi Katalin látta el.
A rendezvényt Oláh Attila, a programtanács megbízott elnöke nyitotta meg. Elmondása szerint a Multidiszciplináris Műhely célja, hogy megismerjük a tudósok álláspontját különböző témákban, valamint azt is, hogy ők milyen szempontból szemlélik a társadalmat. Ennek megfelelően az ELTE Tudós Klub ezen rendezvényén a drogfogyasztás, az ?anyagozás? került terítékre szociológiai, orvostudományi, valamint jogi szempontból.
Demetrovics Zsolt bevezető előadásában ismertette az addiktológiai problémák megannyi megközelítését, a magyarázó modelleket: tudományost és naivat egyaránt. A tudományos modellek közül megemlítésre került a drogfogyasztás pszichológiai vagy lelki-betegség modellje, a szociológiai modell, és a szomatikus modell. A nap mint nap hallható naiv modellek közül a morális-, a függőbetegség-, valamint a kriminalizációs modell került elemzésre.
Mindezek közül kiemelkedik a multidiszciplináris modell, mely egy úgynevezett bio-pszicho-szociális, interaktív szemlélet, mely felhasználja a különböző tudományok eredményeit. Ebben a megközelítésben fontos a naiv modellek érzelmi, indulati komponenseinek kiszűrése.
Gerevich József azt az álláspontot képviselte, mely szerint a függőség megítélése minden szempontból naivitásra utal, és az agyakban paradigmaváltásra volna szükség. Lévay Miklós a drogozás büntetőjogi szabályozásáról beszélt, valamint a kábítószerek rangsorolásáról, melyhez mellékelten a hallgatók között kiosztotta az összegyűjtött, ide vonatkozó paragrafusokat. Márványkövi szerint a társadalom nagy részében a többszempontú megítélés nem igazán érvényesül, és nagyon erősen él az emberekben a morális (erkölcsileg elítélő) modell. A beszélgetés ezután három kérdést felölelve folytatódott.
Mi tartja fogva a kutatókat, tudósokat a drog kérdésében? Miért foglalkoznak vele ennyien?
Gerevich József szerint épp az ellenkezője igaz: túl kevesen foglalkoznak ezzel a kérdéssel, és ők is hamar feladják. Azonban állítása szerint a drogproblémák nagyon fel vannak fújva, és nagymértékben háttérbe szorulnak emiatt az alkoholproblémák ? pedig sokkal több embert érintenek. Lévay Miklós gondolatai összefoglalták, hogy talán azért foglalkoznak annyian a jogtudomány területén a drog-kérdéssel, mert a büntetőjog nagy dilemmája, hogy vajon nem éppen a szabályozás okoz-e kárt?
Mi a magyarázata, hogy a kábítószer fogyasztók nagy elutasítással szembesülnek? Milyen sztereotípiák, tapasztalatok munkálkodnak?
Demetrovics Zsolt szerint az erre adható magyarázat abban merül ki, hogy Európában kultúridegenek a különböző drogok, ezért ilyen a hozzá kapcsolódó attitűd, ezért elítélendő hazánkban. Gerevich véleménye szerint egyfajta felemásság jellemző hazánkra, hiszen egyrészt liberális gondolkodásra vall, hogy a más országokban szigorúan büntetett mák nálunk szabadon ültethető, másrészt azonban cannabis-t termeszteni tilos ? szemben a holland példával. Lévay Miklós szerint az elutasítást mi sem tükrözheti jobban, mint az, hogy a drogfogyasztást zéró toleranciával kezeljük, miközben járművezetésnél a 8 ezrelékes véralkohol szintet még elnézzük. Márványkövi Ferenc szerint a kedvezőtlen megítélés abból fakad, hogy az emberek ?összekeverik a drogfogyasztókat?; ez valójában egy nagyon színes használói szubkultúra, melyben nem lehet minden használót egyformának tekinteni. A téves megítélést erősíti a kábítószer használók helytelen médiareprezentációja is.
Milyen víziók képzelhetőek el a kábítószerproblémák kezelésével kapcsolatban?
Lévay Miklós a drogozással kapcsolatos ?jövőképét? az ENSZ egyezmények mentén fogalmazta meg: ?Három ENSZ egyezmény létrehozta, hogyan viszonyuljunk a drogproblémákhoz. Az volna a jó, ha ezen egyezmények szintjén kezdődne meg a gondolkodás a fejekben.? Márványkövi Ferenc víziójában azokról a fiatalokról beszélt, akik 1995-től kezdődően napjainkig ? a felmérések alapján ? egyre nagyobb arányban használnak/használtak valamilyen kábítószert, és akikből 15-20 év múlva felnőttek lesznek. Ekkorra valószínűleg a drogok társadalmi és jogi megítélése is más lesz. Ehhez csatlakozva Demetrovics Zsolt hozzátette, hogy reméli, a jövőben az addiktológia ki fog kerülni a média állandó negatív bírálatainak köréből.
Karaba Tünde
