Kortárs kinai irodalom (2008-08-04)
Zsúfolásig megtelt a Bölcsészkar F épületének Kodály Zoltán terme hétfőn. Még a meghirdetett kezdési időpont után fél órával is folyamatosan szállingóztak a vendégek, annyian kíváncsiak voltak az új könyvre, melyet Galla Endre 80. születésnapja alkalmából adtak ki. Mint azt az este levezénylője, Dr. Hamar Imre, az ELTE Konfuciusz Intézet igazgatója elmondta, Galla Endre alapozta meg a Kína-kutatást az egyetemen, és több meghatározó sinológus került ki tanítványai közül. A sok éves közös munka eredménye az egy éve alakult Intézet, valamint a most megjelent fordításkötet is.
Az ELTE Konfuciusz Intézet 2006 decembere óta számos tanfolyamot indított, sikeres kulturális programokat szervezett, és egyre népszerűbb a Kína iránt érdeklődők körében.
?Kína egy európai nép számára távolinak tűnhet, azonban talán nem is olyan nagy ez a távolság, ha a kultúra összeköt bennünket? ? hangsúlyozta a bemutatón Bogyai Katalin, az Oktatási és Kulturális Minisztérium nemzetközi szakállamtitkára arra utalva, hogy mekkora sikerrel zajlik jelenleg is Kínában a magyar évad rendezvénysorozata ?Szabadság, szerelem? címmel. Pekingben hamarosan magyar könyvkiállítást és fordítókonferenciákat szerveznek, és a Kínai Írószövetség több neves magyar írót lát majd vendégül. A gyümölcsöző partnerkapcsolat következő lépéseként jövőre Magyarországon mutatkozik be a kínai kultúra.
A két világ kapcsolódási pontjairól beszélt Kulcsár Szabó Ernő, az ELTE Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének igazgatója is, aki élvezetesen, anekdotákkal színesítve mutatta be a kötetet. ?Legtöbbünknek valamiféle idegen tapasztalata van Kínával kapcsolatban, tele előítéletekkel ? mondta. ? Ám azáltal, hogy rendelkezünk egy bizonyos tudással róla, máris nem állunk olyan távol tőle. A Modern kínai elbeszélők című kötet finoman artikulált képet ad a mai kínai kultúráról, és talán éppen a kialakult sztereotípiáink segíthetnek nekünk abban, hogy megértsük, vagy legalábbis megpróbáljuk megérteni ezeket a novellákat.?
Természetesen ekkorra már mindenki nagyon kíváncsi volt ezekre a bizonyos elbeszélésekre, így Gálffi László Kossuth-díjas színművész hangulatos felolvasásait valamennyien örömmel fogadtuk. Az ízelítőként előadott három novellarészlet valóban egy európaitól különböző világot és látásmódot mutatott be, de éppen ebben rejlett élvezetessége és értéke. Az irodalom mellett a kínai zeneművészetből is kaptunk ízelítőt: egy Magyarországon operaéneklést tanuló fiatal kínai művésznő előadása után az ELTE zenei tanszékének kórusa énekelt kínai népdalokat Erdős Ákos vezényletével.
A bemutatót kötetlen beszélgetés és kínai ételkóstoló követte ? igazi keleti hangulat teremtődött meg tehát hétfő este a könyvbemutatón, és így a hallgatóság talán kicsit közelebb kerülhetett ehhez a túl különösnek, egzotikusnak tartott országhoz és kultúrájához. Aki kézbe veszi a most megjelent kötetet, biztosan hasonlóképpen fog érezni. Az ELTE Konfuciusz Intézet pedig folytatja munkáját; sok programra és remélhetőleg további fordítások, kötetetek megjelenésére készülhetünk a következő években.
Szűcs Dóra
