Bolyai-díj 2007 (2008-08-04)
1998-ban a Bolyai-díj Alapítvány civil kezdeményezésként jött létre, melyet a magyar üzleti élet jeles képviselői hoztak életre: dr. Somody Imre, dr. Somody Imréné, Karsai Béla, a Karsai Holding Rt. elnöke és Lantos Csaba. Az alapítványhoz 2001-ben csatlakozott Alexander Brody író, szerkesztő és reklámszakember, valamint Várkonyi Attila üzletember, aki jelenleg a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács elnöke.
A Bolyai-díj létrehozásának legfontosabb gondolata a tehetség megbecsülése volt. Az alapítvány hite szerint mi, magyarok az alkotóképességünk, a kreativitásunk révén váltunk híressé, ezért az ország stratégiáját tudatosan erre az alkotóképességre kell építeni. A tudományos díj idén negyedik alkalommal került átadásra. Hagyományosan az elismerést kétévente adják át, elnyeréséről pedig egy erre a célra létrehozott független Díjbizottság dönt.
A Bolyai-díj átadására első alkalommal 2000. április 2-án került sor. A kitüntetést akkor Dr. Freund Tamás agykutató vehette át, aki a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének igazgatója. A neves tudóst az Európai Idegtudományi Társaságok Szövetsége (FENS) 2004-ben megválasztotta elnökévé, mely nemcsak Freud Tamásnak, hanem Magyarország számára is jelentős presztízsű döntés volt.
A 2002. évben Dr. Roska Tamás akadémikust, elektronikai-informatikai kutatót ért a megtiszteltetés, hogy átvehette a Bolyai-díjat. Az elismerés óta eltelt öt évben a kutatásban és az oktatásban is új irányokat indított el. Szakterülete nemzetközi szervezetének vezető folyóirataiban az elmúlt 15 év egyik legtöbbet idézett kutatója.
A 2004. évi díjazott Dr. Bor Zsolt akadémikus, a Szegeti Tudományegyetem Széchenyi-díjas fizikaprofesszora volt. Az általa alapított tanszéket ma a ?szegedi optikai iskola? néven tartják számon.
A díjbizottság elnöke a Magyar Köztársaság mindenkori elnöke, tehát jelen esetben Sólyom László volt. Az idei évben a Bolyai-díj díjbizottságának tagjai:
Dr. Bálint Csanád akadémikus, régész, a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének igazgatója
Dr. Csermely Péter biokémikus, hálózatkutató, a Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani Intézetének egyetemi tanára;
Duda Ernő a Solvo Biotechnológiai Rt. elnök-vezérigazgatója, a Magyar Biotechnológiai Szövetség elnöke;
Dr. Enyedi György akadémikus, közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának kutatóprofesszora;
Dr. Falus András akadémikus, immunbiológus, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének igazgatója;
Dr. Freund Tamás akadémikus, neurobiológus, a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének igazgatója;
Dr. Kulcsár Szabó Ernő akadémikus, irodalomtörténész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének igazgatója
Dr. Mészáros Ernő akadémikus, meteorológus, a Pannon Egyetem Föld- és Környezettudományi Tanszékének emeritus professzora
Dr. Pálfy Péter Pál akadémikus, matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetének igazgatója
Dr. Ritoók Zsigmond akadémikus, ókorkutató, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Ókortudományi Intézetének nyugalmazott egyetemi tanára
Dr. Szántay Csaba akadémikus, vegyészmérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki Kar Szerves Kémiai Tanszékének emeritus professzora
Dr. Tulassay Tivadar akadémikus, gyermekgyógyász, a Semmelweis Egyetem rektora
Vámos Zoltán villamosmérnök, a General Electric Hungary Zrt. európai technológiai igazgatója
Dr. Zlinszky János a Magyar Tudományos Akadémia doktora, volt alkotmánybíró, jogtörténész, a Pázmány Péter Tudományegyetem emeritus professzora
A Vígszínházban tartott díjátadó ünnepségen a hazai tudományos élet képviselői mellett jelent volt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, valamint a Díjbizottság elnökeként Sólyom László köztársasági elnök.
Gyurcsány Ferenc köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy ma egyre kevésbé az ország lélekszáma vagy területe határozza meg egy nemzet erejét, illetve nagyságát. ?Egy nemzet annyit ér ebben a mai világban, amennyi a teljesítménye. Mi magyarok hajlamosak vagyunk a jövő helyett a mába, nemegyszer pedig a múltba fordulni". A miniszterelnök arról a problémáról is szót ejtett, hogy ma tíz diákból ketten úgy fejezik be az iskolát, hogy nincs szakképzettségük. "Belőlük lesznek a holnap szegénylegényei" - tette hozzá. A jövőbe mutatva pedig arról beszélt, hogy ha túl leszünk az olykor nehézségeket okozó időszakon, akkor ismét egyetlen nagy programja lesz az országnak: az iskola, a tudomány, és a kultúra programja.
Sólyom László beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy mára ?a Bolyai-díj a legrangosabb magyar tudományos elismeréssé vált?. A díj maga és a díjátadás ünnepélyessége is a tudomány létfontosságú szerepére tereli a figyelmet. A köztársasági elnök szerint Magyarországnak nincs jövője, ha a tudomány itthon nem képes együtt fejlődni a világgal. Az államfő rámutatott, a Bolyai-díj kapcsán a magyar oktatásügyről is beszélni kell. Véleménye szerint jó egyetem csak jó középiskolára, ez pedig csak jó alapoktatásra épülhet. "Ahogy nem szabad sajnálni a közpénzt az alapkutatásokra, még kevésbé lenne szabad az általános iskolákon és a pedagógusokon takarékoskodni" ? hangzott el beszédében.
A díjat dr. Szabó Gábor, a Bolyai-díj kuratóriumának elnöke adta át Dr. Lovász László világhírű matematikusnak. A tudós meghatódva vette át az elismerést, majd rövid beszédében mesélt pályafutásáról, valamint családja támogatásáról. Beszédében kiemelten beszélt egykori gimnáziumi tanáráról, Erdős Pálról, akinek a matematika szeretete mellett a gráfelmélettel kötött ismeretségét is köszönheti. Többször megemlítette családját, négy gyermekét (és unokáit) valamint feleségét, akinek támogatásával sikerült eddigi munkásságát véghezvinni.
Dr. Lovász László 1971-ben az ELTE TTK matematika szakán fejezte be tanulmányait, ekkor sikerült bebizonyítania Berge francia matematikus mintegy 20 éve nyitott perfekt gráf sejtését. 1978-ban Kneser egy régóta nyitott kombinatorikai problémáját oldotta meg egy új módszer segítségével, 1979-ben pedig Shannon Ötszög-problémáját. 6 éven keresztül tanított a világhírű Yale Egyeremen, majd 1999-től 2006-ig a Microsoft Kutatóintézetének kutatója volt. A Microsoft Kutatóintézetében feleségével létrehozott egy, hálózatokon való adattérítést segítő algoritmust, amelyet a Windows Server 2003-ba be is építettek. 2006 óta az ELTE TTK Matematika Intézetének igazgatója. 1979-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, 1985-ben a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választotta.
Végül a díjátadó keretein kívül Alexander Brody így foglalta össze a Bolyai-díjjal kapcsolatos gondolatait: ?egy díj jelölésénél nem az a fontos, hogy kik adják, hanem, hogy kik kapják. Az eddigi három díjazott személye mutatja, a Bolyai-díj fejlődése során elérheti, hogy a magyar Nobel-díjként emlegessék, egyfajta szimbólummá kell ezt a díjat emelni.?
Karaba Tünde
