Erasmus Estek (2008-08-04)
Az esem�nyt 2007. szeptember 11-�n tartott�k az ELTE BTK F��p�let�ben. B�r a rendezv�ny c�me �s az egyetem sz�mos pontj�n kif�ggesztett plak�tok az Erasmus-programmal kapcsolatos kerekasztal-besz�lget�st sugalltak, a diskurzus n�mik�pp m�s t�m�ban folyt. Igaz, a bevezet�k egyik�b�l megtudhattuk, hogy az Erasmus Koll�gium ki�rta a 2007/2008-as tan�vre szakkoll�giumi felv�teli p�ly�zat�t (mely megtekinthet� a www.erasmuskollegium.hu oldalon), azonban az est�t ezek ut�n legink�bb az oktat�spolitika aktu�lis t�m�i tett�k ki.
Az est�t h�rom szekci�ra bontott�k a szervez�k. Az els�ben a fels�oktat�s �ppen aktu�lis helyzet�nek f�bb jellemz�ir�l besz�ltek a neves megh�vottak, majd a m�sodik szekci�ban a reformokkal kapcsolatos elk�pzel�sekr�l ? �s konkr�t v�lem�nyekr�l ? esett sz�. V�g�l a harmadik szekci� a progn�zisokr�l sz�lt, a j�v�vel kapcsolatos pozit�v vagy negat�v elk�pzel�sekr�l. A hallgat�s�g mindh�rom t�m�ban ? de f�k�nt a reformokr�l sz�l� diskurzus sor�n ? kapott hideget-meleget egyar�nt, de mindent �sszevetve a hallgat�s�g egy j� hangulat�, de komoly eszmecser�t hallgathatott v�gig.
Az els� szekci�ban Bokros Lajos kezdte meg besz�d�vel az est�t. Felv�zolta a volt szocialista orsz�gok kor�bbi �s jelenlegi oktat�s helyzet�t �s min�s�g�t, valamint besz�lt az ezen a t�ren jelenl�v� fokoz�d� versenyhelyzetr�l. Bokros jelent�s probl�m�nak t�ntette fel azt a t�nyt, hogy az iskol�knak nincs hivatalos min�s�t�se, �s a helyzetet csak fokozza, hogy ennek megalkot�s�t az �llam sem szorgalmazza.
A szekci� k�vetkez� megsz�lal�ja Ger�by Gy�rgy volt, aki az oktat�spolitik�t a sz�m�t�stechnik�ban alkalmazott szoftver-hardware viszony�hoz hasonl�totta. Jelent�s t�nyk�nt emelte ki, hogy a mai fels�oktat�si int�zm�nyekt�l sok esetben a m�lt sz�zadi egyetemk�pet k�rik sz�mon, amikor is a fiatalok 2 sz�zal�ka tanult f�iskol�n vagy egyetemen, m�g ez a sz�m m�ra k�r�lbel�l 40 sz�zal�kot tesz ki. Sz�mos �j�t�s t�rt�nt az�ta nem csak a hallgat�k sz�m�ban, hanem mag�ban az oktat�si rendszerben, �gy mint a t�bbciklus� k�pz�s, vagy a tand�j bevezet�se. Az �j�t�sok azonban az ut�bbi id�ben ? Ger�by Gy�rgy szerint ? ink�bb az ellenkez�j�t �rt�k el, mint amire hivatottak lettek volna. P�ldak�nt eml�tette a tand�jat (vagy m�s n�ven Fejleszt�si r�szhozz�j�rul�s), melynek bevezet�se ahelyett, hogy a k�lts�gvet�s probl�m�it enyh�ten�, ink�bb megterheli azt; valamint m�sik ellenpontk�nt a k�szs�gk�zpont�nak tervezett t�bbciklus� rendszerr�l besz�lt, mellyel egy�tt a meg�j�tott felv�teli elj�r�sok m�g ink�bb a lexik�lis tud�s fontoss�g�t hangs�lyozz�k.
A fels�oktat�s probl�m�inak felsorol�sa azonban itt nem �rt v�get. Ger�by arr�l a jellemz� t�nyr�l is besz�lt, hogy a fels�oktat�s tulajdonk�ppeni ir�ny�t�sa folyton ugyanazokban a kezekben van, csak az ember �lnek m�s-m�s poz�ci�kban. A probl�ma m�lyen gy�kerezik, hiszen ezeknek a szem�lyeknek int�zm�nyir�ny�t�si szocializ�ci�ja egy ?el�z� korban? t�rt�nt meg. Ezzel a meglehet�sen s�lyos szem�lyes kritik�val z�rta els� megsz�lal�s�t Ger�by Gy�rgy.
Szab� Tibor folytatta a fels�oktat�s probl�m�inak felsorol�s�t, �s olykor humoros hasonlatokkal tark�tva szint�n kem�ny kritik�val illette mai helyzet�t. A BME f�titk�ra szerint ugyanis k�r�lbel�l 20-30 �vvel vagyunk lemaradva m�s eur�pai orsz�gokhoz k�pest oktat�s k�rd�s�ben. Ahogyan � maga fogalmazott: ?a mai magyar fels�oktat�s ugyanolyan, mint a szocializmusban?. A rendszerv�lt�s �ta b�r sok minden t�rt�nt, de el�rel�p�s nem igen, ennek k�sz�nhet� a lemarad�s. A t�bbciklus� k�pz�s jelenlegi helyzet�t Szab� Tibor is er�sen negat�van �rt�kelte, mondv�n, a 2002-es nagy fels�oktat�si reformb�l szinte semmi sem lett, csup�n ennek az �j rendszernek sajnos nem munkaer�piac orient�lt bevezet�se. A fels�oktat�s el�regedett, �s ebb�l is fakad�an a hallgat�k m�ra m�s attit�ddel �rkeznek az egyetemekre.
A kerekasztal-besz�lget�s m�sodik szekci�j�ban a reformokkal kapcsolatos elk�pzel�sek kaptak helyet. Ebben a diskurzusban m�r sz�lettek egym�ssal homlokegyenest ellenkez� kijelent�sek, t�bb �tletet, �s a helyzet felold�s�ra ir�nyul� gondolatot is megosztottak vel�nk a megh�vottak. Ger�by az els� t�m�ban elhangzott besz�d�hez hasonl�an el�sz�r a politika, a politikusok �s az int�zm�nyvezet�k gondolkod�s�nak megv�ltoztat�s�ban l�tja a probl�ma megold�s�nak lehet�s�g�t. Ezen k�v�l felvetette azon agg�lyait is, hogy a reformok bevezet�se ut�n nem t�rt�nik konkr�t felm�r�s azt illet�en, hogy az �j�t�sok, v�ltoztat�sok sikeresek-e, illetve el�rt�k-e a k�v�nt c�lt. Szab� Tibor teljesen m�s �ll�spontot vallott a reformokkal kapcsolatban. Nevezetesen, a megannyi megold�si javaslat �s elk�pzel�s helyett ? melyekre az �llam sem anyagilag, sem a hitbeli meggy�z�d�s hi�nya miatt nem lenne k�pes ? ink�bb a fels�oktat�s teljes k�r� privatiz�l�s�ban l�tja kiutat.
Bokros Lajos ezzel szemben nem a privatiz�ci�ban l�tja a megold�st. �gy l�tja, hogy ha a korm�ny nem k�pes a reformok megfelel� v�grehajt�s�ra, akkor nem lenne k�pes egy teljes k�r� privatiz�l�sra sem. Az �ltala optim�lisnak v�lt elk�pzel�sek f�ggnek az �rt�kv�laszt�st�l, valamint att�l, hogy az �llam milyen alapelveket tart fontosnak. A Bokros �ltal legfontosabbnak v�lt alapelvek: a fels�oktat�s nem alanyi jogon j�r� szolg�ltat�s; csak a fiatal koroszt�ly sz�m�ra �s korl�tozottan el�rhet� szolg�ltat�s; a fels�fok� tanulm�nyok folytat�sa csal�di teherv�llal�s �s eg�sz �letre sz�l� nagybefektet�s; egy�ni, de t�rsadalomra kihat�; kihat a munkaer�piacra; a tanulm�nyokat az �llam korl�tozott ideig t�mogatja; tehets�ges j�m�d�ak sz�m�ra minim�lis m�rt�k� �llami t�mogat�s; tehets�ges nem j�m�d�aknak nagyobb m�rt�k� t�mogat�s; tehets�gtelen j�m�d�ak sz�m�ra a t�mogat�s megvon�sa. Mindezen alapelvek jelent�sek a reformok bevezet�se �s a probl�m�k megold�sa szempontj�b�l, valamint egy esetleges privatiz�ci� eset�n is megmarad az alapelvek szerepe.
A besz�lget�s harmadik szekci�j�ban a progn�zisok kaptak helyet. Mindh�rom megh�vott el�ad� viszonylag pesszimista j�v�k�pet v�zolt fel a hallgat�s�g el�tt. Szab� Tibor szerint semmi sem fog v�ltozni, de ahogyan fogalmazott: ?a felsz�n alatt nagy mozg�sok vannak?. A fels�oktat�s helyzet�t azonban rem�lhet�leg seg�teni fogja a II. Nemzeti Fejleszt�si Terv. Bokros Lajos sem volt optimista , besz�d�ben r�vil�g�tott, hogy komoly v�ltoz�s egyel�re nem v�rhat�, hiszen nincs meg a val�di politikai sz�nd�k hozz�. Nincs nemzeti konszenzus arr�l, hogy hogyan lehetne a fels�oktat�st �talak�tani. Ger�by v�g�l �gy fejezte be a progn�zisok sor�t, hogy az Eur�pai Uni� elv�r�saival kecsegtette a magyar egyetemek, f�iskol�k probl�m�inak megold�s�t. Egy�ttal besz�lt a k�lf�ldi tanulm�nyok lehet�s�g�r�l, l�v�n ?minden eur�pai di�k egyforma jogokkal indul k�lf�ldi egyetemeken?.
Karaba T�nde
