Egész életen át tartó tanulás ? egész életen át tartó pályatanácsadás (2008-08-04)
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium égisze alatt szerveződött konferencia résztvevői mindenekelőtt az élethosszig tartó tanulás (Lifelong Learning, LLL) fontosságát hangsúlyozták, mely az egyén munkaerőpiaci keresettségének, s egyben az ország gazdasági fellendülésének záloga is egyben. Az új modell szerint az oktatás feladata nem csupán az alapvető készségek szolgáltatása, hanem a szülőkkel karöltve a diákok személyiségének olyan irányú fejlesztése, hogy képesek legyenek a megszerzett tudás bővítésére, készségeik fejlesztésére, s önmaguk sikeres menedzselésére a felsőoktatásban, majd később a munkaerőpiacon. Az OECD ajánlása szerint olyan kulcskompetenciák szükségesek, mint a ?társadalmilag heterogén csoportban való interakció képessége, az autonóm módon való viselkedés, vagy az eszközök interaktív használata?. Mindezek a tágabb értelemben vett emberi tőke részét képezvén mind a személyes-, mind pedig a gazdasági- és szociális jólétet elősegítik. A humán erőforrások fejlesztése pedig a pályatanácsadás feladata.
A hazai oktatási rendszer nem kényezteti el azokat, akik mások életpályájának egyengetésének szentelnék magukat. Csak az 1990-es évek első harmadában indult meg az ilyen irányú szakpszichológus-, illetve munkavállalási tanácsadó képzés és a szakirányú továbbképzés, majd 1999-ben a pályaorientációs tanárképzés. A szakok azonban nem kapnak különösebb publicitást, ezáltal kiemelt népszerűségnek sem örvendenek, noha az egész életen át tartó pályatanácsadás lényegi eleme, hogy a szakemberek integráns részét képezzék ne csak a felső-, hanem már az alsóbb fokú általános iskolai képzésnek is. A fejlődés igénye, hogy a pályaorientáció mint műveltségterület váljon a hazai pedagógia kultúra részévé.
A pályatanácsadás ideális szerepével kapcsolatban az elvárások magasak: az emberi erőforrások fejlesztése mellett a szakterületre hárulna az oktatás és a munkaerőpiac összehangolása, ezáltal az oktatás hatékonyságának fokozása, valamint a munkaerő rugalmassá tétele és mobilizálása. Az Európai Bizottság memoranduma szerint ?a pályaválasztási tanácsadásnak el kell mozdulnia az oktatási, képzési és foglalkozási szelekciós-allokációs logikától a döntések és választások folyamatos meghozásának, konstrukciójának logikája felé?. Mindezek alapján egy olyan rendszer létrehozása kívánatos, mely egyrészt diákközpontú, tehát individuális, személyre szabott tanácsadást biztosít az egyéni élmények és a mikrokörnyezet bevonásával, másrészt tanulás-központú, azaz a pályaorientáció beépül a tananyagba.
Tony Watts angol vendégprofesszor, a téma elismert szakértője és több OECD - kutatás résztvevője egy olyan modellt vázolt fel követendő példaként, melyben önállóan működő, kizárólag pályatanácsadással foglalkozó szolgáltatók nyújtanak professzionális szolgáltatást minden korosztály számára. Ez alapján Magyarországon is túl kellene lépni azon a megközelítésen, miszerint a pályaorientációs segítségnyújtás kizárólag a diákok számára fontos, hiszen az élethosszig tartó tanulás lényege éppen a rugalmasságban, a változás és a váltás képességében, a munkaerőpiac igényeihez idomuló adaptációs készségben rejlik. A munkavállalónak bármely életkorban képesnek kell lennie a szakma- vagy legalábbis szakterület-váltásra, készségeinek igény szerinti továbbfejlesztésére. A 21. században a biztonságot már nem a foglalkoztatottság, hanem a foglalkoztathatóság jelenti. Ezen igényeknek való megfeleléshez pedig kifinomult információs rendszerre és tanácsadásra van szükség. A bárki számára könnyen hozzáférhető, naprakész adatbázisoknak mind az oktatási-, mind a munkaerőpiaci szférát át kell fogniuk, s minden életszakaszban releváns információt kell tartalmazniuk. A független tanácsadó szolgálatoknak professzionális, személyre szabott szolgáltatást kell nyújtaniuk, akár életpályaépítő-készségeket fejlesztő programok útján is.
Ma Magyarországon inkább a munkaügy területén nyújtanak magas színvonalú pályaorientációs tanácsadást a megyei munkaügyi kirendeltségeken, illetve Foglalkozási Információs Tanácsadókban. Az egységes, átfogó információs adatbázis hiányát igyekszik pótolni az Állami Foglalkoztatási Szolgálat és a Nemzeti Pályainformációs Központ.
A fejlett országok az egész életen át tartó pályatanácsadási-rendszer kiépítése érdekében iskolai tanácsadókat, on-line szolgáltatásokat, független intézeteket és telefonos segítő hálózatot is intézményesítettek. Sikeresen integrálták a tananyagba az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges készségek oktatását, s egy pályaorientációt segítő szerepjátékot (?The Be Real Game?) is kifejlesztettek. Magyarországon ezzel szemben nincs meg az élethosszig tartó pályatanácsadáshoz szükséges szervezeti-és jogi háttér, hiányzik az információs- és elméleti megalapozottság. A helyzet megváltoztatása az oktatási- és a munkaügyi tárcák együttműködését igényli; egy olyan fórum létrehozását, melyben a minisztériumokon kívül a társadalmi partnerek, a kulcsfontosságú érintettek és a tanácsadási szakemberek is megjelenhetnek. Az Európai Bizottság jelezte, hogy szívesen támogatná egy önkéntes ?Európai Egész Életen Át Tartó Tanácsadási Hálózat? kiépítését az EU-szintű együttműködés érdekében. Magyarország már jelezte érdeklődését.
Az egész életen át tartó tanulás az individuum személyes sikerének és a gazdaság fellendülésének egyaránt záloga. Ennek érdekében szükséges az élethosszig tartó pályatanácsadás egységes elméleti és gyakorlati rendszerének kimunkálása, mely ösztönzi az állampolgárokat arra, hogy ?folytassák szakmai ismereteik és készségeik fejlesztését egész életük során, a munkaerőpiac változó igényeihez kapcsolódva?. A siker érdekében a kormányzat aktív szerepvállalása és a szakterületek együttműködése szükséges. A 2007. május 29-i konferencián megjelent külföldi és hazai szakemberek eltökéltségét alapul véve, a reformok valószínűleg nem sokáig váratnak magukra.
Bérces Krisztina
