Egyetemi könyvbemutató (2008-08-04)
Az Állam- és Jogtudományi Kar szervezésében immár hatodik éve gyűltek össze az írók és az érdeklődők könyvbemutató alkalmából, azonban idén ? az eddigiekkel ellentétben ? a rendezvény már az egész egyetemre kiterjedt. Ezzel az alkalommal az ELTE ?tiszteleg a Tudomány Napja előtt?. 1. Informatikai Kar (IK) Gulyás László kutatási igazgató (TTK) mutatta be Fekete István, Gregorics Tibor, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligenciába (ELTE Eötvös Kiadó) c. könyvét. Bár az EMI (=mesterséges intelligencia) az informatika egy igen dinamikusan fejlődő tudományterülete, e jegyzet harmadik kiadása mégis még mindig érvényes tudást tár elénk, ahogy Gulyás László mondja: klasszikus. Érdekességként említi meg az EMI-vel kapcsolatban, hogy a legtöbb postán már számítógépek szortírozzák a leveleket, tehát a gépek képesek arra, hogy elolvassák a kézírást, vagy hasonlóak ehhez a számítógépes algoritmus alapján működő internetes navigáló oldalak. 2. Társadalomtudományi Kar (TáTK) Dr. Némedi Dénes: Klasszikus Szociológia 1890-1945 (Napvilág Kiadó). Bemutatta Somlai Péter tanszékvezető, egyetemi tanár. A könyv három nagy fejezete a XX. század első felének nagy klasszikussá vált francia, német és amerikai szociológusait mutatja be, csaknem 600 oldalon keresztül. A Szociológia Doktori Iskola elnöke, Némedi annyit fűzött hozzá, hogy ?nagy élvezet volt a könyvet megírni?. 3. Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJK) Barna Attila ? Bódiné Beliznai Kinga ? Davidovics Krisztina ? Föglein Gizella ? Horváth Attila ? Izsák Lajos ? Kabodi Csaba ? Karácsony András ? Kelemen Miklós ? Képes György ? Máthé Gábor ? Mezey Barna ? Pandula Attila ? Rácz Lajos ? Szente Zoltán ? Völgyesi Levente ? és mások: Jogi kultúra, processzusok, rituálék és szimbólumok (Gondolat Kiadó). A kötet 23 szerzőjéből 16 az ELTE oktatója, a szerkesztő: Mezey Barna dékán. Bemutatta: Balogh Elemér alkotmánybíró, a Szegedi Tudományegyetem oktatója. A könyv honi és nemzetközi eredményeket is magában foglal. A bemutató két témakört emelt ki: a Szent Korona és a büntetés-végrehajtás ügyét, mert ezek több tanulmányban is megtalálhatók. Az utóbbi témával kapcsolatban felhívta a figyelmet a szimbólumok jelentőségére, jónak találja a talár újbóli bevezetését, hiszen ?szimbólumok nélkül a büntetőjog olyan, mint az étel só nélkül?. Ismét Balogh Elemér szavaival: ?bátran tudom ajánlani ? mint esti lektűrt ? mindenkinek.? 4. Bölcsészettudományi Kar (BTK) Faragó-Szabó István: Az újkori szkepticizmus története (Áron Kiadó). Az ismertetőt Huoranszki Ferenc egyetemi docenstől hallhattuk, aki szerint az előző három könyvvel ellentétben ez nem klasszikus. Faragó-Szabó a kora újkori tudományos- és filozófiai gondolkodásról ír, emellett jelentősek a Descartes-ról szóló fejezetek, amelyek egyikében foglalkozik a híres ?cogito ergo sum? citátummal is; újraértelmezve így fordította le: ?azt gondolom, hogy létezek?. A filozófia nézetei szerint szkeptikus érdekeken nyugszik, a szkepticizmus célja pedig az elbizonytalanítás. A hagyományos értelmezés helyett kritikai megalapozásra épít, hiszen abból fakad az igazolás kényszere. 5. Pedagógiai és Pszichológiai Kar (PPK) Hunyady György: A szociálpszichológia történeti olvasatai (ELTE Eötvös Kiadó). A könyvet Fülöp Márta az MTA pszichológiai kutatóintézet főmunkatársa mutatta be. Hunyady György dékán műve 24 tanulmányt tartalmaz, amelyeket 1998 és 2006 között írt. A szociálpszichológiával és annak diszciplínáival foglalkozik, témakörei: a szociálpszichológia klasszikusai (pl. Festinger, Kelley, Davis); a hazai pszichológia; a kontraszelekciós pszichológia, a sztereotípiakutatás pszichológiája és a diszciplínák (történelem, politika, közgazdaságtan). A hazai pszichológia tárgykörén belül például ismerteti például az elmúlt 75 év pszichológia oktatását az ELTE-n. Jelentősek a kontraszelekcióról írt részek, hiszen ez egy eddig kidolgozatlan téma. Fülöp Márta rövid definíciója szerint: ?a kontraszelekció az a helyzet, amelyben a társadalom nem használja ki az ember erőforrásait, tehetségeit?. Ez nagyon súlyos felismerés, amely magával vonja azt is, hogy az emberek életminősége így egyre inkább az optimum alá kerül. 6. Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar (TÓFK) Benczik Vilmos: Jel, hang, írás. Adalékok a nyelv medialitásának kérdéséhez (Trezor Kiadó). Dr. Balázs Géza tanszékvezető, egyetemi tanár (BTK) beszélt a könyvről, rendkívül elismerően. Vajon mit köszönhetünk a beszédnek, az írásnak és az olvasásnak? A könyv ezekre a kérdésekre válaszol. Ezek mellett szól gondolkodás és nyelv viszonyáról (filozófiai kérdés), a jelekről (szemiotikai kérdés) és arról, hogy a nyelv a kommunikáció eszköze (kommunikációelméleti kérdés). Fő témája a nyelv médiumainak viszonya is, azaz az élőbeszéd, az írás és a másodlagos szóbeliség viszonya. Érdekes, hogy ma az sms- és cset-kommunikációval egy hieroglifikus íráshoz térünk vissza. Az írás pedig mindig megváltoztatta, gazdagította az emberi nyelvet, visszahatott a beszédre. Ma az a veszély fenyeget a tendenciák alapján, hogy az ember visszacsúszik a kezdetleges beszédhez. Benczik írása fontos nyelvtudományi munka, hozzájárul az előbbi eset megakadályozásához, könyve által változhat az iskolai irodalmi nevelés jövője is. 7. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar (BGGYFK) Bánfalvy Csaba, Szauder Erik, Zászkaliczky Péter: Interjúk a magyar gyógypedagógia nagyjaival (a Kar és az ELTE Eötvös Kiadó közös kiadása). A kötet fontos a BGGYFK történetében, hiszen az ELTE-hez való csatlakozásuk óta először jelent meg interjúkötetük. A művet Márkus Eszter főiskolai adjunktus ismertette: 11 ember világlátását ismerhetjük meg, akik sok mindent megéltek már a második világháborútól kezdve az 1956-os eseményeken át napjainkig. Ez a kis könyv maga az elbeszélt történelem, emberi sorsokkal, szakmai- és magánéleti nehézségekkel, így nagyon olvasmányos. 8. ELTE Eötvös Kiadó Dr. Erdődy Gábor ?Én csak fáklyatartó voltam? Kossuth Lajos, a magyar polgári forradalom és szabadságharc irányítója (1848?1849) (ELTE Eötvös Kiadó) Bemutatója Urbán Aladár egyetemi tanár (BTK) volt, aki maga is csak a beszéde előtt egy órával kapott kész példányt, annyira friss a könyv. Urbán beszélt a Kossuth-művek kiadástörténetéről, Kossuth és Görgey viszonyáról, Kossuth és Széchenyi viszonyáról és arról, hogy kik azok a történészek, akik Kossuthtal foglalkoztak/foglalkoznak. Tehát a Tudomány ünnepéhez ennyivel járult hozzá az Eötvös Loránd Tudományegyetem. Vörösmarty fenti kérdésére felelve pedig: az egyetem biztosan több lesz ettől, az viszont, hogy a világ megy-e előbbre, csak költői kérdés marad ? mondta Dr. Lévai Miklós rektorhelyettes. Köszönet mindenkinek, aki segédkezett a könyvek létrejöttében, és külön köszönet a könyvbemutató szervezőinek: Rácz Anna rendezvényszervezőnek (ÁJK) és Dr. Takács Péter dékánhelyettesnek (ÁJK). Pataky Adrienn
Vissza
