Konnektivizmus, egy �j elm�let?
(2010-02-02)
Nagyj�b�l k�t t�mak�r, a konnektivizmus �s az eLearning k�r� csoportosult a 2010. janu�r 22-23. k�z�tt, az ELTE PPK-n megrendezett II. Oktat�s Informatikai Konferencia. Arra nem kaptunk v�laszt, hogy sz�letett-e �j paradigma, de a h�l�zat alap� tanul�s �s a web 2.0 szerep�t j�l k�r�lj�rtuk a k�t nap alatt.
Egyesek elk�telezettek, m�sok k�telkedők a konnektivizmus elm�let�vel szemben. De mit is jelent a sz�? Az internet seg�ts�g�vel tanulhatunk �s tan�thatjuk egym�st. Eszk�z�nk ehhez az eg�sz web 2.0-s paletta, amelynek seg�ts�g�vel k�z�sen szerkeszthet�nk tartalmakat, �s ak�r azonnal reag�lhatunk egym�s felvet�seire. P�ldak�nt eml�thetők a blogok, a Twitter, a Delicious, a Slideshare, a Facebook stb.
�s hogy j�n mindez egy ELTE PPK-s konferenci�hoz? �gy, hogy ezeknek a h�l�zat alap� eszk�z�knek a seg�ts�g�vel megreform�lhat� lenne az eg�sz oktat�si rendszer. A tan�rok olykor unalmas, de mindenk�pp idej�tm�lt front�lis előad�sai helyett k�z�s inform�ci�csere indulhatna tan�rok �s tanul�k k�z�tt. Ennek sor�n az oktat� feladhatn� domin�ns szerep�t, �s maga is tanulhatna a di�kokt�l, egyfajta mentor poz�ci�t felv�ve.
Az aktualit�st Kulcs�r Zsolt �s Pal�cz Istv�n 2010. febru�r 1-től online fut� k�pz�se adta, amelynek t�m�ja a konnektivizmus �s haszn�lata a k�zoktat�sban. Az előad�sok interneten kereszt�l n�zhetők, �s a feladatok is mind web 2.0 seg�ts�g�vel elv�gzendők. Az ingyenes kurzusra regisztr�lni az http://osztalyterem.hu/ oldalon lehet.
A k�t �mentortan�r� mag�r�l a tanfolyamr�l �s ez elm�let alapjair�l besz�lt a szekci�ban, m�g Kvaszingern� Prantner Csilla n�h�ny gyakorlati p�ld�t mutatott be, ahogyan a m�dszer haszn�lhat�, p�ld�ul internet ismeret �r�n. V�lem�nye szerint a tan�roknak a di�kok eszk�zeit kell a kez�kbe venni, hogy tan�tani tudj�k őket. Eleinte k�z�piskolai ny�ri gyakorlaton, egyetemeken, PhD k�pz�sben tudja elk�pzelni a m�dszert, amely k�sőbb sz�lesebb k�rben elterjedhetne.
A szekci�t k�vető kerekasztal besz�lget�sen Nahalka Istv�n, Bern�th L�szl� �s Kulcs�r Zsolt vitatkozott T�th P�ter moder�l�s�val a t�m�r�l. Abban megegyeztek, hogy a konnektivizmus egyelőre nem egy �j paradigma, de megvannak az alapjai ahhoz, hogy azz� v�ljon. Bern�th L�szl� �lesebben hangs�lyozta azt a n�zőpontot, miszerint ez ink�bb csak egy eszk�z, amely az eddigi elm�letekben is előfordult m�r. M�g Nahalka Istv�n �s Kulcs�r Zsolt ink�bb az �jdons�gait emelte ki a konstruktivizmussal szemben.
Az eLearning felsőoktat�sban bet�lt�tt szerep�ről sz�lt a k�vetkező szekci� V�gv�lgyi Csaba vezet�s�vel, aki bevezet�sk�pp a web 2.0 alapjait mutatta be, �s az ePortfoli� sz�ks�gess�g�ről győz�tt meg minket. P�ldak�nt a Mahara-t emelte ki, amely a moodle-be integr�lhat�. Seg�ts�g�vel b�rmilyen digit�lis form�ban megl�vő anyagunkat dokument�lhatjuk portf�li�nkban - egy helyen, rendszerezve. Ennek gyakorlati alkalmaz�s�t szeml�ltette Pentel�nyi P�l �s T�th B�l�n� az �budai Egyetemen, L�tray Zolt�n a győri Sz�ch�nyi Istv�n Egyetemen. Ny�ki Lajos pedig a Jedlik �nyos G�pipari �s Informatikai K�z�piskol�ban műk�dő Jedlik Oktat�si port�lt mutatta be, melynek seg�ts�g�vel a tanul�k felt�lthetik h�zi feladataikat, a tan�rok be�rhatj�k a jegyeket, a sz�lők meg ellenőrizni tudj�k csemet�ik hi�nyz�sait vagy intőit.
�s hogy mik a portfoli� előnyei? Ezt hallgathattuk meg az esti kerekasztal besz�lget�sen Falus Iv�n, Kis-T�th Lajos, Koml� Csaba �s Papp Gyula r�szv�tel�vel. Kider�lt, hogy az Eszterh�zy K�roly Főiskol�n (EKF) ezt kell bemutatni az �llamvizsg�n, de l�trehoz�sa az oktat� fel�gyelet�t �s b�ztat�s�t k�veteli meg, főleg az egy�ni sz�veges �rt�kel�s kapcs�n. Viszont előnye, hogy a munk�k �s az erre �rkezett reflexi�k megmaradnak a rendszerben. Mivel a hallgat� diplom�z�s ut�n is megtarthatja portf�li�j�t, alkalmass� v�lik a p�lyak�vet�sre is, emelte ki Papp Gyula a Debreceni Egyetem k�pviselet�ben.
A m�snap az eLearning technol�giai alapjair�l is tanulhattunk egy szekci�ban. Dr. Forg� S�ndor v�zolta ennek a t�rt�net�t, melynek a kifut�sa az M-gener�ci�, akiknek a h�l�zat mindent megad �s egym�st�l tudnak tanulni ennek seg�ts�g�vel. Vide� annot�l� eszk�z�ket mutatott be Paksi Attila, k�zt�k a YouTube-t, a BubblyPly-t �s a Viddlert. Megismerhett�k az IMS Common Cartridge fogalm�t Papp Gyul�t�l, mely �n�ll� egys�gekből �ll� tananyagot jelent, amit szabadon vari�lhatunk. 3D-s k�peket, ebookokat �s interakt�v t�bl�t mutatott be Horv�th Cz. J�nos, miut�n biztos j� p�r emberben felmer�lt, hogy de j� lenne �gy tanulni...
A r�sztvevők sz�m�b�l �t�lve sokan v�rt�k a web 2.0 szekci�t, melyben levezet�sk�pp sok �d�tő t�m�r�l hallhattunk. Feh�r P�ter n�h�ny h�res k�lf�ldi (�rdemes az http://edublogs.org/ oldalr�l indulni) �s magyar tan�rblogot (pl. Szert�r, Tan�rblog, H2So4) szeml�ltetett, buzd�tva a pedag�gusokat a blogol�sra. Pal�cz Istv�n előv�ve showman form�j�t az internetf�ggő egy napj�r�l besz�lt, megeml�tve az RSS �s a c�mk�z�s hasznoss�g�t. Vir�nyi Anita �s L�vai D�ra (az ELTE BGGYK �s az ELTE PPK tan�rseg�dei) besz�moltak l�p�seikről, hogyan pr�b�lt�k megszerettetni tan�rk�pz�ses hallgat�ikkal az IKT eszk�z�k haszn�lat�t. V�g�l k�t jelenlegi hallgat�, B�rdi Csilla �s T�th T�mea mondt�k el tapasztalataikat egy twitterez�si szok�sokr�l sz�l� k�rdő�vről, melyből t�bbek k�zt megtudhattuk, hogy a sokat twitterező f�rjek feles�gei nem t�lzottan kedvelik ezt az eszk�zt.
Az �rdekes előad�sokb�l minden esetre egy valamit biztosan leszűrhett�nk: �rdemes nyitott szemmel j�rnunk, �s a l�tott internetes eszk�z�ket az oktat�sban vagy b�rmely m�s munk�nkban alkalmaznunk, �s nevezz�k azt konnektivizmusnak vagy egy�bnek, de jobb eredm�nyeket �rhet�nk el vele.
Hab�k Lilla
ELTE Online
Fot�: M�zs�s Istv�n S�ndor