Múzeumok Éjszakája az Egyetemi Könyvtárban (2008-08-04)
Bár még délután volt, amikor a kánikulából a hűvös aulába beléptem, a ?Múzeumban? már javában ?Éjszaka? volt. Az első emeleten egy előadást követő könyvritkaság-bemutatóra érkeztem. Farkas Gábor Farkas, a könyvtár Régi nyomtatványok osztályának vezetője személyes kedvenceit mutatta meg az érdeklődőknek, s mindegyikhez egy-egy színes történetet mesélt el. Láthattuk például Arany János kéziratos Arisztophanész-fordítását, melyben olvashatók a nyomdának szánt instrukciók is. Mint megtudtuk, Arany szemérmességére jellemző, hogy ahol Arisztotelész igen vaskosan a konkrét aktust nevezi meg, ott költőnk a csókot lopni kifejezést fordítja. 1540-ből Petrus Apianus egy asztronómiai művét mutatták be, amelyet kézzel festett színes fametszetek díszítenek, elforgatható csillagképekkel. Petrus Apianus volt állítólag az első csillagász, aki a Hold-Föld távolságot megállapította. Csak az Egyetemi Könyvtár tulajdonában található meg az olasz hadmérnök, Marsigli három kötetbe kötött (hat kötetes) műve, mely a Duna-medence állat- és növényvilágát, valamint térképeket közöl. Ez alapján lehetővé válik egyes várak rekonstrukciója is, ugyanis ő még felrobbantásuk előtt ábrázolta ezeket az építményeket. Egy további igazi ritkaság, amelyből csupán három regisztrált példány található az egész világon, szintén itt található, és ez nem más, mint egy 1505-ös könyv: Brazília első leírása. Betekinthettünk még a Káldi György-féle katolikus bibliafordítás kéziratos változatába, láthattunk corvinát, amely 1877-ben került ide Törökországból II. Abdul Hamid szultán átköttetésében s ajánlásával, mely szerint visszaadja a könyvet a magyar egyetemistáknak (s ha jól tudjuk, tárolási díjat sem kellett fizetnünk érte). A bemutatót követően az oldalsó lépcsőházból feljutva megtekinthettük a régi kiállítótermet, melynek teraszáról a belső udvarra látni, valamint a műemlék raktárat. Itt 17-18. századi könyvek találhatóak szakrendben tárolva. Olvasók nem látogathatják ezt a helyiséget, de természetesen a könyveket kikérhetik. A tisztán tartásról is szó esett: ezeket a régi könyveket kézzel takarítják, az újabbakat ipari porszívóval. A könyvtár állandó és időszakos kiállításai természetesen látogathatóak voltak a Múzeumok Éjszakája alatt is: kódexkiállítás (erről bővebben az ELTE Online egy másik cikkében lehet olvasni), egyetemtörténeti, könyvtártörténeti kiállítás, valamint az aulában Magyar Ágnes festőművésznő és dr. Vargay Zoltán intarziatábla-készítő művei láthatóak. A gyerekek iniciálékat színezhettek a program során. Az Egyetemi Könyvtárat, a nagyszombati jezsuita kollégium bibliotékájaként, 1561-ben Oláh Miklós, esztergomi érsek alapította. Egyetemi gyűjteménnyé 1635-ben vált, amikor Pázmány Péter esztergomi érsek megalapította a nagyszombati egyetemet. 1773-ban Mária Terézia feloszlatta a jezsuita rendet, a könyvtár állami intézménnyé vált. A Magyar Királyi Egyetem a könyvtárral együtt 1777-ben Budára, majd 1784-ben Pestre költözött. Jellemző a könyvtár akkori fényére, hogy amit Antwerpenben kinyomtattak, az még abban az évben Nagyszombatba került. Sajnos anyagi források hiányában ehhez hasonlót ma már nem mondhat el magáról az intézmény. Segíteni lehet azonban a könyvek állagmegőrzésében a könyv-örökbefogadási program keretében, amely a www.konyvtar.elte.hu honlapról érhető el. Ugyancsak itt lehet megtekinteni jó néhány ritkaság digitalizált változatát is. Solti Bea
Vissza
