Ünnepi hangverseny az Egyetemi templomban (2008-08-04)
Az egybegyűlteket, akik között jelen volt többek között Mádl Ferenc volt köztársasági elnök, Klinghammer István, az ELTE rektora, valamint Harmathy Attila alkotmánybíró is, először Baross Gábor karnagy üdvözölte. Első műsorszámként Giovanni Gabrieli nyolcszólamú, vegyeskarra írt motettáját jelentette be, melyet a mintegy hatvan fős énekkar adott elő. A templom hangulatához illő, egyházi zene szólalt meg. A következő műsorszám előtt bevonult a zenekar is, ők játszották ugyanis Mozart F-dúr divertimentóját, mely nevéhez hűen egy kicsit világiasabb hangulatot idézett fel. A harmadik, egyben befejező műsorszám szintén a Mozart-év jegyében szólt: a zeneszerző ? egyik ? Regina Coeli című műve hangzott fel, ugyanis, mint azt Baross Gábor elmondta, Mozart négy művet írt ugyanezen a címen; a pénteken előadott a 127. kochel-jegyzékszámú volt, melyet feleségének, Constanzának írt, és amelyet igen ritkán adnak elő. Ezt az énekkar a zenekarral közösen szólaltatta meg, kiegészülve Skoff Zsuzsanna szólistával. A mintegy háromnegyed órás koncert végén Marton Zsolt prefektus tartott egy rövid beszédet, melyben a hármas szám jelentőségét emelte ki. Ez a szám a Bibliában is gyakran szerepel, egyrészt gondolhatunk a Szentháromságra, másrészt a három pátriárkára, illetve az egyházban három ember alkot egy közösséget. Harmadik alkalommal adott ünnepi hangversenyt az Egyetemi templomban az ELTE énekkara és zenekara is, szívünkben lebontván ezzel azt a falat, amely a templom és az egyetem között áll. Mint azt a prefektus elmondta, a papi szeminárium és ő maga is egy további szállal is kötődik az egyetemhez, gyakran átszűrődnek ugyanis hangfoszlányok a jogi karon folyó előadásokról, úgyhogy ő maga így már tizennegyedik szemeszterét tölti az egyetemen. Reméli továbbá, hogy a kispapok futballozása nem zavarja az egyetemi oktatást. Mezei Mónikával, a zenekar brácsa szólamának vezetőjével a koncert után beszélgettünk. Hogyan kerültél kapcsolatba a zenekarral? 1995-ben, amikor felvettek az egyetemre, mint mindenki, én is kaptam egy papírt, hogy jelentkezhetem az ELTE Művészeti Együttesbe, amit meg is tettem, és azóta is a zenekar tagja vagyok. Eleinte hegedültem, majd 2001-ben kerültem át a brácsásokhoz szólamvezetőként. Hogyan zajlik a felvételi a zenekarba? Tanév elején vannak a felvételik. Az ember kap egy zenekari anyagot, vagy játszik valamit önállóan. Mindenkit felvesznek, aki megfelel? Ez a törekvés jellemzi a zenekart, bár nem minden évben van szükség ugyanannyi zenészre. Néha a csellisták szorulnak egy kis kiegészítésre, máskor a hegedűszólamban lenne jó több ember. A zenekar körülbelül harmincöt-negyven fős, nem is lenne jó, ha ennél többen játszanánk. Az énekkarban körülbelül kétszer ennyien vannak, oda is felvételi útján lehet bekerülni. Csak ELTE-seket vártok az együttesekbe? Nem, természetesen nyitva állunk más egyetemek hallgatói előtt is, illetve olyanok is vannak tagjaink között, akik már régen kikerültek az egyetemről. Ez adja a társaság sokszínűségét is: vannak közöttünk orvosok, jogászok, bölcsészek ? a zenélés az, ami összeköt bennünket. Kaptunk már olyan dicséretet is, hogy ilyen intelligens emberekből álló zenekarral jó együtt dolgozni. Ha jól tudom, Baross Gábor alapította az együtteseket, aki máig is a zenekar és az énekkar művészeti vezetője. Igen, ő eredetileg jogászként végzett, de soha nem dolgozott eredeti szakmájában. Amikor felvették az egyetemre, rögtön megalapította az énekkart, és magánúton elkezdett zenét tanulni. Nagyszerű szervező egyéniség, remekül menedzseli az együtteseket. A zenekar koncertmestere Dúlfalvy Éva, ő tartja a próbákat is. A mostani koncerten hallottakat játszottátok már korábban is? Nem, mindkét darabot mostanra tanultuk be, és ha jól tudom, az énekkar sem énekelte korábban a Gabrieli-motettát. Készülünk viszont évadzáró hangversenyünkre, ahol ? többek között ? ezeket a darabokat is játszani, énekelni fogjuk. Ez június 10-én, az ELTE jogi karának dísztermében lesz. Mesélnél valamit a két Mozart-műről? Az első, az F-dúr divertimento egy könnyed, szórakoztató zene, a Regina Coeli pedig egy húsvétra írt motetta zenekarra, énekkarra, valamint szoprán szólistára. Zenekarunk eredetileg vonószenekar, de ilyen alkalmakkor, mint például a Regina Coeli előadása, hívni szoktunk fúvósokat is, akik általában a Zeneakadémián tanulnak vagy ott végeztek. Mennyi elfoglaltsággal jár a zenélés? Hetente kétszer, hétfőn és csütörtökön van próbánk, koncertek előtt plusz próbákra van szükség, néha a hétvégéken is. Félévente egyszer egy hétvégi táborban veszünk részt, továbbá a fellépésekre kell még időt szánni. Milyen rendszeres fellépéseitek vannak? Karácsonykor koncertezünk, továbbá a zenekarnak ősszel és tavasszal is van egy-egy előadása. Évadzáró fellépésünk mellett idén harmadszor adtunk ünnepi hangversenyt az egyetem alapításának évfordulóján. Részt vettünk már többször is a Budapesti Tavaszi Fesztiválon, illetve meghívást kaptunk a Liszt Ferenc Kamarazenekar kurzusára, ami egy nagyon érdekes esemény. Rolla János hegedűművész általában kétévente szervez egy kurzust, amelyen meghívás útján lehet részt venni. A háromnapos összejövetel csütörtök este egy koncerttel kezdődik, ahova is általában három darabot viszünk. Ebből azután egyet választunk ki, amellyel Rolla János irányítása mellett a kétnapos kurzus során behatóan foglalkozunk. Végül a szombat esti koncerten le lehet mérni, mennyit is fejlődtünk! A június utolsó hétvégéjén megrendezett Tiszazugi Zenei Fesztivál szintén állandó programunk. Két helyszínen, Kunszentmártonon, illetve Csongrádon tartjuk. Először az énekkar utazik oda, mert ők a környékbeli városokból érkező emberekkel együtt megtanulják a darabot, amit majd közösen előadnak. A zenekar általában pénteken csatlakozik hozzájuk, és a hétvége során összesen négy koncertet adunk. Az egyik helyszín a kunszentmártoni Bartók-terem, amely eredetileg zsinagóga volt, teljesen lerobbant állapotban. A második világháború óta már nincsenek helyi zsidó lakosok, akik vallásukat gyakorolnák, ezért Baross Gábor szponzorokat keresett, felújíttatta, és a volt zsinagóga ma már koncertek, kiállítások helyszínéül szolgálhat. Itt tartjuk péntek este szerenád-koncertünket, amelyen könnyedebb jellegű darabokkal szórakoztatjuk a közönséget. Ezt a szombat esti templomi, oratorikus hangverseny követi. Vasárnap délelőtt a zenekar a Bartók-teremben matiné-koncertet ad, majd este a csongrádi templomban az előző esti hangversenyt ismételjük meg. Ezek mellett nem hivatalos programként természetesen bele kell hogy férjen az időbe a helyi vendéglátó-ipari egység minél többszöri látogatása is. Akartalak is már kérdezni a próbákon kívüli közösségépítésről? Próbák, fellépések után persze Pesten is megvannak a törzshelyeink, de ami nagyon össze tudja kovácsolni a társaságot, azok - a táborok mellett - a közös utazások. Ősszel két és fél hetet töltöttünk Kanadában és az Egyesült Államokban. Az ottani magyarok fogadtak bennünket, összesen körülbelül hét városban mintegy tíz koncertet adtunk. Néha nagyon megviselt minket az időeltolódás, de amikor zenélni kellett, varázsütésre össze tudtuk szedni magunkat. Végül terveitekről mesélj, ha lehet tudni ezekről valamit. Ezek egyelőre nem hivatalos információk, de a megszokott fellépéseken túl a közeljövőben két Európán kívüli utat is tervezünk. Remélem, sikerül ezeket megszervezni. Solti Bea
Vissza
