Szólj, s ki vagy, elmondom… (2008-11-22)
November 7-8-án az ELTE ÁJK díszterme adott helyet a jubileumi, tizedik alkalommal megrendezett Országos Kossuth Szónokversenynek és az ehhez kapcsolódó retorikai konferenciának.
A verseny megnyitóján először dr. Dezső Tamás, az ELTE BTK dékánja köszöntötte az egybegyűlteket. Büszkén szólt arról, hogy a Bölcsészettudomány Kar ismét megrendezhette a szónokversenyt, amelynek vélemény- és kultúraformáló ereje van. Felidézte, hogy a szó már az ókori világban is fegyvernek számított, nagy felelősséggel jár egy-egy megszólalás. A retorikának minden korban az igazságot és a tudományt kell szolgálnia. Másodikként dr. Juhász Dezső, az ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet vezetője kiemelte, hogy a szónokverseny az anyanyelv ünnepe, a felszólalásokban az értékkeresést és –mentést várja a nemes ügy, az anyanyelvápolás érdekében.
A délelőtti konferencia moderátora Bényi Ildikó, az MTV műsorvezetője volt. Az előadássorozat idei témája a metakommunikáció, ezen belül a gesztus szerepe. Szitás Benedek, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának oktatója „A gesztusok szerepe a szónoki előadásban” címmel tartott előadást. Meghatározásában a gesztus olyan aktív testmozgás, amelyet az elhangzó beszéddel együtt lehet értelmezni. A mozdulatot és a szót az érzelem kapcsolja össze, a gesztus függ a beszélő szókincsétől és a beszédhelyzettől. Jó a gesztikuláció, ha természetes, önkéntelen, változatos és szinte észrevétlen, mert egységet alkot a szóval.
Dr. Bóna Judit, az ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet tanársegédje Quintilianus idézete alapján - „Hosszú fáradozásunk legszebb jutalma: a beszéd rögtönzésének készsége” – az eddigi retorikaversenyek rögtönzött beszédeit elemezte. A rögtönzött beszéd a spontán beszéd és a felolvasás közé helyezhető el, amely esetében a szónoknak van ideje az anyaggyűjtésre és elrendezésre, ám a kidolgozásra, a stílus csiszolására vagy a beszéd megtanulására nem jut ideje. A jó rögtönzött beszéd élőbeszédszerű, humoros, frappáns és közvetlen hangvételű. Ahhoz, hogy egy szónok jól tudjon rögtönözni, az elméleti tudás mellett sokat számít a gyakorlás és a tapasztalat is – a gondolkodásmódnak kell retorikussá válnia.
Adamik Tamás, az ELTE Latin Nyelvi és Irodalmi Tanszékének professzora Gonda Attila segítségével azt mutatta be, hogy az ókori rómaiak hogyan gesztikuláltak Quintilianus utasításait követve. Külön tanácsok vonatkoztak a fej, az arc, a vállak, a kar, a kéz és az ujjak mozgatására, minden mozdulatnak jelentése volt, és a jelentést erősítették a mozdulattal. A konferencia zárásaként dr. Szathmári István, az ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszékének professzora két kiadványt mutatott be: az Alakzatlexikont és A magyar stilisztika útja című könyvet.
A konferencia után került sor a szónokverseny első fordulójára: a versenyzők a kötelező beszédükkel álltak a zsűri elé, melynek témája idén „Családban marad – a jövőnk?” volt. A 39 induló közül sokan kitértek beszédükben a hagyományos családmodell válságára, a családon belüli erőszakra, a család egyéniséget befolyásoló szerepére. A klasszikus metaforák (a család gyökér, a társadalom tartóoszlopa) mellett érdekes képeket is használtak a megszólalók, pl. a család lehet a nép ópiuma, amelyről nem kell leszoknunk, vagy egyfajta szenvedélybetegség is, amelyet nem kell szégyellnünk.
A verseny második napján a résztvevőket három csoportba osztották, mindegyik csoport két-két témából válaszhatott a rögtönzéshez. Az első csoport a „Celebek harmincadjára kerültünk?” vagy a „Pohár félig üres, vagy félig teli?” gondolatébresztő mondatokból választhatott. A második csoportnak az „Elsodor a retroham?” és a „Többet erővel, mint ésszel?” tételmondat jutott. A harmadik csoport a „kulturális internetovább” vagy a „Derűre-borúra fogyókúra?” állításra reagálhatott. A szónokok a megszólalásokban igyekeztek megfogadni a konferencián elhangzott tanácsokat, alkalmazkodtak a beszédhelyzethez, természetesen fogalmaztak, nagyon sok humoros megközelítést hallhatott a közönség.
A zsűri elnöke Grétsy László főiskolai tanár, az Anyanyelvápolók Szövetségének ügyvezető elnöke volt. A zsűri tagjai dr. Balázs Géza az ELTE BTK egyetemi tanára, dr. Dobos Krisztina főiskolai tanár, Horváth Zsuzsa, az OKI tudományos főmunkatársa, dr. Aczél Petra a PPKE BTK egyetemi docense, valamint dr. Koltói Ádám főiskolai docens volt. A zsűri értékelő beszédei után következhetett az ünnepélyes díjátadás. Idén az első helyezett Nagy Zsófia, Nyíregyházi Főiskola hallgatója lett, őt követte Schilling Tamás, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészhallgatója, valamint Takó Ferenc, az ELTE BTK egyik indulója. Sokan kaptak különdíjat is. Az esemény zárásaként Adamikné Jászó Anna tanárnő Az év magyar nyelvőre elismerést vehette át. A szervezők ígérete szerint jövőre is lesz Kossuth Szónokverseny, amely bizonyára ugyanolyan színvonalas megmérettetés lesz, mint az idei.
A verseny nyertesei:
1. Nagy Zsófia, Nyíregyházi Főiskola
2. Schilling Tamás, Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK, Piliscsaba
3. Takó Ferenc, ELTE BTK, Budapest
Közönségdíjas: Kantár Balázs, Konstantin Filozófus Egyetem, Nyitra
A zsűri különdíjasai:
Kupó Péter, Batthyány Lajos Gimnázium, Nagykanizsa
Kantár Balázs, Konstantin Filozófus Egyetem, Nyitra
Lehoczki Adrienn, Békéscsabai Evangélikus Gimnázium
Katona Ágnes, ELTE BTK, Budapest
Fazakas István, ELTE BTK, Budapest
Simon Tamás, Savaria Egyetemi Központ, BTK, Szombathely
Különdíjasok:
A Magyar Asszonyok Szövetsége Gulácsy Irén-emlékplakettje és oklevele a legjobb női szónoknak: Nagy Zsófia, Nyíregyházi Főiskola
A Rákóczi Szövetség díja a legjobb határon túli versenyzőnek: Csák Eszter, Nagy Mózes Elméleti Líceum, Kézdivásárhely; Fülöp Júlia Protestáns Teológiai Intézet, Kolozsvár
A Magyar Rádió különdíjban részesítette a legszebben beszélő versenyzőt:
Pánczél Gyöngyvér, Bod Péter Tanítóképző Főiskola, Kézdivásárhely
A Bárczi Géza Alapítvány különdíjat adott az alábbi versenyzőknek a zárt ë hang megőrzéséért: Csák Eszter, Nagy Mózes Elméleti Líceum, Kézdivásárhely; Gödri Réka Rebeka, Babes-Bolyai Tudományegyetem Bod Péter Tanítóképző Főiskola, Kézdivásárhely; Pánczél Gyöngyvér, Bod Péter Tanítóképző Főiskola, Kézdivásárhely
A Magyar Média Iskola különdíjat adott át a legjobban beszélőnek és a legjobb előadónak: Jakus Ágnes, Eszterházy Károly Főiskola, Eger
Esztergom város különdíját az alábbi versenyzőnek ítélte oda a zsűri: Pölcz Ádám, ELTE BTK, Budapest
Sinkó Zsófia
ELTE Online
