Felvételi előkészítők vs. középiskola (2008-10-06)
A felvételi előkészítők egyre népszerűbbek, pedig mint tudjuk, ma már nincsenek felvételik. A felvételit ma az emelt szintű érettségi helyettesíti. Sokan úgy gondolják, hogy a középiskola a színtere a felkészítésnek, mégis különböző oktatási stúdiumok, egyetemek, vagy középiskolák tartanak tanórán kívüli, költségtérítéses képzéseket. Bár e szervezetek száma az elmúlt években csökkent, továbbra is nehéz választani közülük. Mi a garancia arra, hogy sikeres lesz a felvételi? Természetesen ez egyedül a diákon múlik, de nagyon sokat számítanak az őt segítő tényezők. A Treff, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskolájában működő felvételi előkészítő például azzal hirdeti magát, hogy sikertelen felvételi esetén visszafizeti a tanfolyami díjat. Persze csak akkor, ha a felvételiző részt vesz a felkészítő órák 80%-án és a 4 témazáró dolgozatból legalább 3-at, minimum 70%-os eredménnyel teljesít.
Mint a Treffnél is, válogathatunk emelt szintű és közép szintű érettségire való felkészítők közül, illetve nappali és levelező tanfolyamokból. Az utóbbiak hatékonysága nem olyan nagy, mint a heti, kétheti egy-két személyes részvételt igénylő képzéseké, viszont általában sokkal olcsóbbak. A tudást postán, vagy e-mailben küldik, leginkább tesztek formájában. De teszteket az interneten is találunk, vajon érdemes-e fizetni néhány papírért, úgy, hogy semmiféle tanári nyomás nem nehezedik ránk, azaz nincs kontroll, ami segíti a motivációnkat. A mai fiatalok nagy része nem elég önálló az ilyen tanuláshoz, az ELTE Felvételi Előkészítő Irodája így nem is hirdet levelező képzéseket. A Treff viszont igen, mert úgy gondolják, hogy így azok a hallgatók is jelentkezhetnek hozzájuk, akik vidékiek.
Ha már úgy döntünk, hogy tanfolyamra járunk, melyiket válasszuk? Sem a mennyiség, sem a minőség, sem az ár nem mindegy. A levelező képzéseket meg lehet úszni 35-40 ezer forinttal, de a nappali (emelt szintű) felkészítők jóval többe kerülnek, akár 100 ezer forintba.
Persze megint visszatér önmagába a kör: ha a középiskola felkészítené a diákot az előtte álló kihívásokra, akkor nem kellene ezreket áldoznia a "tudásra".
A gimnáziumokban vannak fakultációk, ezek és a szakos órák segítségével minden továbbtanulónak meg kellene szereznie a felvételi ponthatár eléréséhez szükséges tudást.
Az iskolák azzal mentegetőznek, hogy 1-2 fővel nem indítanak fakultációt, szakkört, és miért is tennék, ha erre nem kötelezi őket sem a pedagógiai program, sem a központi, helyi tantervek.
Egyre inkább csökken az emelt szintű érettségi népszerűsége, hiszen az egyetemekre, főiskolákra idén is szinte mindenkit felvettek, azokat is, akiknek csupán közép szintű érettségije volt. Így a DFT megszüntette az előkészítőit, és az EFEB is már csak szakképzéseket tart.
Az előkészítők közül azok maradtak meg, amelyeknek stabil a háttere, illetve amelyeket egyetemek szerveznek. Hiszen az egyetemek számára lényeges, hogy a tanfolyamokkal reklámozzák is magukat, a képzésekkel próbálják meggyőzni a hallgatókat, hogy a felsőoktatásban is őket válasszák. Ez talán garancia lehet a diákoknak a minőségre.
Bizonyos szakokon azt tervezik, hogy emelt szintű érettségihez kötik a felvételt; 2010-től például csak így lehet majd bejutni az orvosi egyetemekre. Ez lehet, hogy fellendíti majd ismét a felvételi előkészítőket, de ennél fontosabb, hogy talán a színvonal is emelkedik.
Pataky Adrienn
ELTE Online
