Elte Online hírportál

Bár az első mesterszakos képzések már tavaly elindultak körülbelül száz mesterképzési szakkal, az igazi start idén ősszel volt, ezért nagy várakozás előzte meg az eredményeket. Vajon mennyi mesterszak indul, mennyien jelentkeznek, hogyan zajlik majd a felvételi, kik juthatnak be?

 

2008-tól már csak mesterképzésre és szakirányú továbbképzésre lehet jelentkezni, ha diplomásként új oklevelet szeretnénk a felsőoktatásban. Mesterképzésekre kizárólag azok jelentkezhetnek, akik már rendelkeznek legalább egy felsőfokú oklevéllel, vagy legkésőbb a dokumentumpótlás határidejéig megszerzik azt, és igazolni tudják, hogy rendelkeznek a szükséges végzettséggel. A következő diplomákat fogadják el mesterképzésre történő jelentkezés során: régi főiskolai diploma, régi egyetemi diploma, új rendszer szerinti Bsc, BA végzettséget igazoló diploma.

 

A bolognai rendszerben a mesterképzés váltja fel a kiegészítő másoddiplomás képzést. Újabb diplomát pedig szakirányú továbbképzéseken lehet szerezni, amely az alap diplomádtól független új tartalmú képzési forma. Ugyanakkor a mesterképzések elviekben azokra a már bolognai rendszer szerinti, általában hároméves alapképzésekre épülnek, amelyek széles körben csak 2006-ban indultak. Ez azt jelenti, hogy az első nagyobb hullámban végző alapszakos hallgatók majd csak jövőre vagy 2011 körül lépnek tovább a mesterképzésekre, ezért – bár már idén is jelentős számú jelentkezőt fogadtak a mesterszakos felvételiken –, e tekintetben, a tavalyi évhez hasonlóan, még mindig átmenti időszakot élünk: az ötéves, hagyományos képzést végzők általában már nem mennek mesterszakokra (legfeljebb másoddiplomás képzésként), az alapszakosok pedig még nem. Mindezek miatt tehát a mesterszakokra elsősorban a hagyományos rendszer szerint főiskolai diplomával rendelkezők (és az újabb egyetemi végzettséget megcélzók), valamint a korábban, illetve tavaly vagy idén diplomázók jelentkeztek.

 

Ennek ellenére mégis sokan, ugyanakkor a vártnál valamivel kevesebben nyújtották be jelentkezési lapjukat a meghirdetett mesterképzésekre: a tavalyi hatezer körüli jelentkezéshez képest összesen huszonnyolcezer jelentkezés érkezett a huszonegyezer államilag támogatott helyre. Így elmondható: idén kevesen maradtak le a felsőoktatás második szintjéről. Azonban jövőre nagyobb verseny várható, a korábbiakban elmondottakon túl a miatt is, hogy a 2010/2011-es tanévben várhatóan másfélezerrel kevesebb államilag támogatott hely lesz a mesterképzésben.

 

A jelentkezők számának növekedése nem meglepő. Az Educatio Nonprofit Kft. által végzett Diplomás pályakövetés 2009 elnevezésű kutatásból ugyanis kiderült: a hallgatók többsége nem tervezi, hogy az első diploma megszerzése után abbahagyja a tanulást, közülük is legtöbben (a megkérdezettek 41,9 %-a) mesterszakokon kívánják folytatni tanulmányaikat. Ez az arány nem annyira meglepő, hiszen korábban a hallgatók öt- hatéves képzésekben vettek részt. Átlag feletti a mesterképzést választók aránya a természet- és társadalomtudományi, művészetközvetítői, bölcsészettudományi, informatikai és műszaki területek hallgatói körében. Viszont a jórészt osztatlan képzést nyújtó területeken – mint például jogi vagy az orvos- és egészségtudományi – ez az arány jóval kisebb. Így érthető, hogy ez utóbbi képzések hallgatói elsősorban a szakirányú továbbképzéseket választják inkább.

 

A mesterképzéseket megjelölő jelentkezői preferenciák azt sugallják, a legkedveltebb alapszakokat választók közül sokan kívánják meglévő tudásukat a képzési rendszer második szintjén is bővíteni. Az idei jelentkezések során az első öt legnépszerűbb alapszak a gazdaságtudományi, a műszaki és a bölcsészettudomány képzési területről került ki.  Az alapszakok rangsora jól mutatja a tudományterületek toplistáját is, amelyen szintén a gazdaságtudományi, a műszaki és a bölcsészettudományi terület foglal el dobogós helyeket. A legnépszerűbb mesterképzések is e tudományterületekhez tartoznak, a top alapszakokat teljes kreditbeszámítással elfogadó szakok a legjobban keresettek (Az elsőhelyes jelentkezéseket vizsgálva a legnépszerűbb tudományterület a tanárképzés volt, majd a bölcsészettudományi, végül a gazdaságtudományi képzési terület következik a sorban.). A műszaki végzettséget igénylő szakok ellenben idén még nem vonzottak tömegeket: a műszaki terület csak a hatodik a mesterképzések tudományterületi preferencialistáján.

 

Az Országos Felsőoktatási Információs Központ adatai szerint a tíz legnépszerűbb mesterszak: a vezetés és szervezés (964 jelentkező), az emberi erőforrás tanácsadó (893), a nemzetközi tanulmányok (889), a vállalkozásfejlesztés (833), a nemzetközi gazdaság és gazdálkodás (681), a marketing (670), a pénzügy (659), a kommunikáció és médiatudomány (607), az angoltanár (604), s végül a magyartanár (501). A tanári mesterszakokra mindösszesen 4826 fő jelentkezett.

 

A legtöbb mesterképzésre jelentkezőt az ELTE vette fel, a legnépszerűbb három kar közül kettő (Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Bölcsészettudományi Kar) egyetemünkről került ki, a sort a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara egészíti ki. A legtöbb mesterképzéses hallgatót az ELTE BTK vette fel.

 

A mesterszakos felvételi rendszerben összesen száz pont szerezhető. Bár az egyetemeknek nagy szabadságot enged – s egyúttal annak befolyásolhatóságát is, hogy karukra milyen korábbi végzettséggel rendelkezőket vesznek fel (jellemző, hogy az intézmények hallgatóik megtartására törekednek) – a felvételi eredmények nehezebb összehasonlíthatóságát eredményezi az, hogy a pontszámítás szabályait a felsőoktatási intézmények saját maguk alkothatják meg, így azok rendszerében nagyfokú eltérések adódhatnak.

 

Forrás: www.origo.hu, www.felvi.hu, Aktív szemeszter

 

 

Gedeon Valéria

ELTE Online