Ponthatárok 2009
(2009-07-29)
A maximális pontszám idén 480 pont volt, ami semelyik felsőoktatási intézmény semelyik karára, szakára vagy szakirányára nem volt szükséges a sikeres felvételi teljesítéséhez. A legtöbb ponthatár 300 és 400 közé esett. A legtöbb pont – 469 – a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakára kellett, a második legmagasabb pont is a Közgázon volt – 462 ponttal – a nemzetközi tanulmányok szakon. Az ELTE-n legnépszerűbb a Pedagógiai és Pszichológiai Kar (PPK) pszichológia szakja volt 453 ponttal, de közvetlenül ott van mögötte a Bölcsészettudományi Karon (BTK) a kommunikáció és médiatudomány szak, 451 ponttal. A képzeletbeli ELTE-s dobogó harmadik fokán 440 ponttal a Társadalomtudományi Kar (TÁTK) áll alkalmazott közgazdaságtan szakjával.
De hogyan is jönnek ki ezek a pontszámok és ponthatárok?
2008-ban lépett életbe az új felvételi pontszámítási rendszer, melynek lényege, hogy a pontokat kétféleképpen lehet számolni, és végül azt veszik figyelembe, amelyik a felvételizőre nézve a kedvezőbb. Ennek értelmében az első verzió szerint a pontszámok a tanulmányi pontokból (200 pont), az érettségi pontokból (200 pont), valamint a többletpontokból (80 pont) állnak, míg a második változatban az érettségi pontok kétszerese (2x200 pont) és a többletpontok (80 pont) adják a végső pontszámot.
A tanulmányi pontok öt tantárgy osztályzataiból állnak. Ezen öt tárgy a magyar nyelv és irodalom (ezeknek átlaga), a történelem, a matematika, egy választott idegen nyelv (kötelező tantárgyak), valamint egy bármilyen választott tárgy, amit a felvételiző legalább két évig tanult. Az e tantárgyakból az utolsó két év végén szerzett érdemjegyeket adják össze (évente tehát maximum 25 pont szerezhető) majd szorozzák meg kettővel ((25+25)x2), amellyel így maximálisan 100 pont szerezhető.
A fenti eredményhez kell hozzáadni az érettségi-bizonyítványban szereplő vizsgaeredmények közül a négy kötelező és egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy százalékos eredményének átlagát egész számra kerekítve, ami szintén legfeljebb 100 pont lehet.
Az érettségi pontok számításánál ezzel szemben már csak az adott képzési területen előírt érettségi tárgyak közül a jelentkező számára leginkább kedvező két érettségi tárgy vizsgaeredményei számítanak. E körben a vizsgák százalékos teljesítményéből számítják az érettségi pontot, melynek száma egyenlő az érettségi vizsgán elért százalékos eredménnyel.
A fentiekből látható, hogy aki az érettségit megelőző években lustább volt, nem teljesített olyan jól, csak az érettségi pontok megkétszerezésében bízhat, amivel azonban nagyobb kockázatot is vállal – mondhatni, mindent egy lapra tesz fel.
A rendszer ily módon kicsit hasonlít a 2004-ig életben levő megoldásra, amikor még különvált az érettségi és a felvételi vizsga. Ott az érettségi, a tanulmányi eredmények és a felvételi pontszámok összege hozta ki a végső értékeket, azonban lehetőség volt a felvételi pontszámok duplázására is – mely utóbbinak hasonló funkciója is volt, mint a jelenlegi rendszerben az érettségi pontok megkétszerezésének.
Amint látható, a 400 pont feletti belépési küszöböt felállító karok, szakok esetében a többletpontszámok döntöttek – s ez nem kevés helyen volt így. Kizárólag többletpontokal lehetett bejutni a korábban ismertetetteken túl az ELTE BTK államilag támogatott germanisztika szak néderlandisztika (410 pont) és skandinavisztika (431 pont) szakirányára, a keleti nyelvek és kultúrák szak arab (435 pont), hebraisztika (431 pont), indológia (435 pont), iranisztika (434 pont), japán (440 pont), kínai (434 pont), koreai (435 pont), török (432 pont), újgörög (426 pont) szakirányaira, a romanisztika szak portugál (437 pont) és spanyol (412 pont) szakirányaira, a szabad bölcsészet (429 pont) és az ókori nyelvek- és kultúrák (435 pont) szakra, valamint a szlavisztika szak horvát (407 pont), orosz (427 pont), szlovák (405 pont) és ukrán (401 pont) szakirányaira, s végül a történelem-régészet szakirányra (438 pont). A költségtérítéses bölcsész szakok között a germanisztika-skandinavisztika (432 pont) szakirányhoz, a keleti nyelvek –és kultúrák-hebraisztika (424 pont) szakirányhoz, a romanisztika-román (430 pont) szakirányhoz, a szabad bölcsészethez (426 pont), a szlavisztika orosz (429 pont) és szlovák (408 pont) szakirányaihoz és a történelem-régészet (413 pont) szakirányhoz kellettek a többletpontok.
Az ELTE BTK fent ismertetett szakjain és szakirányain, továbbá a többi kar egy-egy szakán túl csak az Állam- és Jogtudományi Kar szakjaira kellett 400 pont felett teljesíteni: a kar mindkét szakán – a jogász és politológia nappali képzésére – is 426 pont kellett a bekerüléshez. Ez a korábbi évekhez képest meglepő: régebben a jogász szakra volt nehezebb bekerülni. A különbség a két szak között csak a költségtérítéses ponthatárokban érhető tetten: ahhoz, hogy az ELTE ÁJK-n valaki akár ilyen úton is joghallgató lehessen, legalább 400 pontra volt szüksége (ugyanezen vonalon a politológia szakra már elég volt 321 pont is).
És hogy a maximális 400 pont fölé hogyan voltak képesek annyian feltornázni magukat?
Plusz pontok járnak azokért az emelt szinten tett érettségi vizsgákért, amelyekből a jelentkező érettségi pontját számolják. Vizsgánként 40-40 többletpont jár a legalább 30 %-os eredményű érettségi vizsgáért. A nyelvvizsgák is előnyt jelentenek: a középfokú államilag elismert „C” típusú nyelvvizsgáért 35 pont jár, míg ennek felsőfokú megfelelőjéért 50. Kiemelendő ugyanakkor, hogy a nyelvvizsgákért legfeljebb 50 pont kapható, így például két középfokú nyelvvizsgáért nem 70, hanem csak 50 pont jár, és akkor is „elveszti” a középfokú nyelvvizsgájáért járó plusz pontját a felvételiző, ha emellett egy felsőfokú vizsgával is rendelkezik. Szintén korlát, hogy egy nyelvért csak egyszer és egy jogcímen lehet többletpontot kapni (azaz vagy az emeltszintű érettségiért, vagy a nyelvvizsgáért).
A fentieken túl plusz pont jár a kiemelkedő sportteljesítményért, a tanulmányi versenyeken elért helyezésekért, illetve a szakirányú végzettségekért. Utóbbi nagy lehetőség lehet azoknak, akik plusz pontok hiányában nem nyertek idén felvételt: egy egy éves szakképzéssel adott esetben megszerezhetők azok a hiányzó pontok, amelyek birtokában viszont már szinte borítékolható a sikeres felvételi.
További pontok szerezhetők az előnyben részesítés intézményén keresztül: maximum 50 pont. Az olyan hátrányos helyzetű tanuló, akit középfokú tanulmányai során családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, továbbá az, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult vagy állami gondozott volt összesen 25 pontra tarthat igényt. További 25 pontot kap az a jelentkező, akinek szülei legfeljebb az általános iskola nyolc osztályát fejezték be. Magasabb kedvezményben részesülnek a fogyatékkal élők, valamint a gyermekét gondozó (GYES-es, GYED-en lévő) jelentkezők, ők ugyanis automatikusan minden jelentkezésnél plusz 50 pontot kapnak.
Több mint tízezer azoknak a jelentkezőknek a száma, akik valamilyen többletpontra voltak jogosultak. Felük többletpontok nélkül is bekerült volna az általa választott intézménybe, azonban 2667 jelentkezőnek szüksége volt a többletpontokra ahhoz, hogy felvegyék.
Az alap nappali államilag támogatott képzésekre jelentkezettek átlagosan 344 pontot értek el, de volt 495 olyan jelentkező, aki idén maximális pontszámmal jutott be. Középfokú nyelvvizsgával az összes jelentkező 38 százaléka rendelkezett, míg felsőfokú nyelvvizsgája 13 százalékuknak volt. A tavalyi évhez képest idén a jelentkezők közül többen értek el magasabb pontszámokat, megközelítőleg ötezerrel többen érkeztek 300 és 400 közötti pontszámmal.
A fentiek alapján egyértelmű, hogy a ponthatárok növekedésében szerepe volt a nagyobb versenyhelyzetnek is: idén jóval (mintegy 13 ezerrel) többen jelentkeztek a felsőoktatásba (összesen 127 299-en), mint tavaly így jobban kellett annak teljesíteni, aki be akart kerülni. A jelentős túljelentkezés szintjét mutatta az is, hogy míg 2008-ban a jelentkezők 83,6 százaléka került be a felsőoktatásba, addig idén ez 74 százaléknak sikerült (az összes jelentkező 45 százaléka került be az általa elsőként megjelölt intézménybe). A felvettek csaknem fele (39 655 fő) alap- vagy egységes, osztatlan képzés nappali tagozatán kezdheti meg tanulmányait. Az alapszakos hallgató között a nappalisok, a mesterszakosok körében a levelezősök lesznek túlsúlyban.
Idén a felvettek száma 94 ezer fölé emelkedett, mely a nagyobb egyetemeken – így például az ELTE jogi karán is – problémákat okozhat: a tavalyelőttihez képest megnövekedett tavalyi hallgatói létszám feszültségeket okozott a tanszékek és a vizsgák viszonylatában, az egyes tanulmányi csoportok pedig túlterheltekké váltak. S bár tény, hogy többen tanulhatnak idén egyetemeken, főiskolákon, valamint a szakképzés területén, e tendencia a legkevésbé járul hozzá a felsőoktatás színvonalának még a szinten tartásához sem, nemhogy annak emeléséhez. Nem beszélve arról, hogy a lemorzsolódás veszélye így egyre többeket érint.
Mindenestre idén teljesen feltöltötték a természettudományos és a műszaki képzéseket, a felsőfokú szakképzésben pedig a 12 500-s keretszámból 11 ezret foglaltak el a jelentkezők.
A legnagyobb túljelentkezéssel (négy-ötszörös) a művészeti, valamint a jogi és igazgatási képzési területre jelentkezőknek kellett számolniuk. Ugyanakkor a sporttudományok és a gazdaságtudományok területén is csaknem háromszor annyian jelentkeztek, mint ahány férőhely volt.
A legnépszerűbb szakra, a turizmus-vendéglátásra idén 352 ponttal is be lehetett kerülni, azonban volt olyan intézmény, ahol ehhez 451 pontra volt szükség. A második legnépszerűbb a gazdálkodás és menedzsment szak volt, ahová minimum 367 pont kellett, de volt ahol 454 pont. A népszerűségi lista harmadik helyezettje a mérnök informatikus képzés, ahol a ponthatárok intézményenként 222 és 375 között alakultak.
Néhány további érdekesség a felvételizőkről:
