SzMSz második kötet? Hallgatói követelményrendszer (2008-08-04)
Az SzMSz alapját az Oktatási Minisztérium 2005. évi CXXXIX. törvénye ? Felsőoktatási törvény (Ftv.) ? adja. A törvény módosítását a kétszintű képzés tette szükségessé. A működési szabályzat második kötetében a fentiekből adódó, hallgatókra vonatkozó változásokat, és a tanulmányi rendszer változásait fogalmazzák meg. Az előző SzMSz-hez képest jelentős újítás, hogy a korábbiakban más dokumentumban nyilvánosságra hozott hallgatói követelményrendszert is magában foglalja. Azon rendelkezések, melyek a jelenleg bevezetésre kerülő SzMSz második kötetéhez tartoznak, eddig a Tanulmányi és vizsgaszabályzat tartalmazta, melyet a szervezeti működési szabályzattól függetlenül alkottak meg. A működési illetve a vizsgaszabályzat is a doktori képzésben részt vevők kivételével minden, az ELTE-vel hallgatói vagy oktatásszervezési jogviszonyban álló személyre kiterjed. Azokra, akik jelenleg már megkezdték tanulmányaikat, az átmeneti rendelkezések vonatkoznak. (SzMSz második kötet, XII. fejezet). Az átmeneti szabályok tartalmazzák azon tanulmányi és vizsgarendet, ami tanulmányaik befejezéséhez szükséges. A rendelkezések hatálya az előző képzési rendszerben utoljára diplomázó hallgatókkal szűnik meg. Ha nem sikerül az 1993-as felsőoktatási törvény szerint lediplomázniuk, az alábbiak közül választhatnak képzésük befejezéséhez: - a kredit-átvitel szabályainak megfelelően az új képzési szerkezet szerinti kurzus tartalma, oktatója és helyszíne megegyezhet az előzővel, így elismertethetik megszerzett tantágyaikat az új rendszerben - a hallgató kérésére vizsgakurzus hirdethető meg - a Kari Tanulmányi Bizottság kivételes tanulmányi rendet vagy tutorális képzést hirdethet meg - a kar a hallgató kérelmére átveheti őt az új képzési szerkezet szerinti szakra és évfolyamra A krdeitátvitel a kredit-egyenértékűség egyezmény alapján - melyet a magyarországi egyetemek általánosan elfogadtak - a hallgatóval történt egyéni megállapodás vagy jogszabály értelmében történik. Mindezek feltétele, hogy a tantárgy ismeretanyaga legalább 75%-ban megegyezzen. Ha a hallgató legalább 60 kreditet érvényesen át tud vinni egy másik szakról, legfeljebb egy évvel rövidül képzési ideje. Legalább 120 kredit átvitelekor legfeljebb még egy évvel megrövidítheti tanulmányait. Azok a hallgatók, akik a 2006/2007-es tanévvel, vagy 2006. szeptember 1. után kezdik meg tanulmányaikat az új rendszerű képzésben, alap- majd mesterképzésben vehetnek részt. A bachelor (baccalaureus, alap) fokozat az első felsőfokú végzettségi szint, mely feljogosít a mesterszint megkezdésére (Felsőoktatási tövény, 32. §). Hogy milyen típusú szakképzettséget lehet szerezni az alapképzés során, azt a képzési és kimeneteli követelmények határozzák meg. A gyakorlatigényes szakokon fél év összefüggő szakmai gyakorlatot kell szervezni, ez a záróvizsgára bocsájtás feltétele. A képzési idő 6-8 félév, mely során 180, szakmai gyakorlat esetén 210 kreditet kell szerezni. A master (magister, mester) fokozat a második végzettségi szint, mely során 2-4 félév alatt 60-120 kredit szükséges az oklevél megszerzéséhez. Eddig főiskolai, főiskolai továbbképzési, egyetemi, egyetemi szakirányú továbbképzési, és posztgraduális képzési formák léteztek. Főiskolai képzésben legalább 180, egyetemi képzés során 240 kreditet kell szerezni. A hallgatói jogviszonyok között újdonság, hogy a költségtérítéses képzést felnőttképzési jogviszonynak tekintik. A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény felnőttképzési szerződése szerint ugyanis minden, az egyetemmel hallgatói jogviszonyban levő költségtérítéses hallgatók, illetve hallgatói jogviszony nélkül modulokat látogatók a fenti kapcsolatban állnak az intzménnyel. A kurzusok meghirdetését külön szakaszban tárgyalja mindkét szabályzat. A kurzusokkal kapcsolatban nem történt változás. Meghirdetheti őket a tanegységért felelős oktatási szervezet. A kihirdetés során ? ha van ? meg kell állapítani, és nyilvánosságra kell hozni a minimális és a maximális hallgatói létszámot. Ha nincs létszámkorlát, 5 fő alatt nem kötelező elindítani az órát. A hallgatók az egyetem által meghirdetett valamennyi szakra jelentkezhetnek, ha teljesítették a kurzus előfeltételeit. A tanulmányok teljesítését három- vagy ötfokozatú érdemjeggyel minősíti az oktató (tehát az aláírás-köteles tárgyak megszűnnek). Teljesítésnek számít a kreditbeszámítás is. Az egyetemi félév továbbra is 15 hét szorgalmi időszakból áll, mely első hete nappali képzésen a regisztrációs hét. Az első két hét során lehet a tantárgyak felvételét intézni. Félévente hét hétig tart a vizsgaidőszak. Egy-egy tanév során a rektor ezentúl is 12 nap tanítási szünetet rendelhet el, illetve plusz két napon szüneteltetheti a tanítást. A felsőoktatási tanulmányok a szakodolgozat megírásával illetve a sikeres záróvizsgával végződnek. A szakdolgozat megírására az előző képzési rendszerben (főiskolai ill. egyetemi tanulmányok során) maximum 20 ill. 50 kredit jár (szakpárosoknál). Szakonként egy dolgozatot kell írni. Az új rendszerben tanulók az alap- és a mesterképzés lezárásaként egyaránt szakdolgozati témát kell választani, és elkészíteni a záródolgozatot. A dolgozat megvédése és a téma kiválasztása között alapszinten legalább 6, mesterszinten 12 hónapnak kell eltelnie. Ha a nallgató másodszorra is témát változtat, az egyetem nem köteles témavezetőt biztosítani. A témaválasztást 1 hónapon belül jóvá kell hagyniaa szakért felelős oktatási szervezeti egység vezetőjének. A speciális szükségletű hallgatóknak nyújtott szolgáltatások az SzMSz-ben jelentősen kibővültek. A 2004-es Tanulmányi és Vizsgaszabályzathoz képest további változás, hogy a speciális szükséglet fogalmát kitágította, így a hallás-, látás-, mozgássérülés, a dyslexiás, dysgraphiás, és a tartós orvosi kezelésen részt vevők mellett a beszédfogyatékosok, dyscalculiások, autisták is ebbe a kategóriába tartoznak. Tanulmányaik során speciális taneszközöket használhatnak, a vizsgák során pedig legalább 10 %-kal több felkészülési időt kell számukra biztosítani, mint egészséges társaiknak. A karonkénti speciális rendelkezéseket és eltéréseket az SzMSz XV.-XXI. fejezete tartalmazza majd. Gerhát Petra
Vissza
