40% - Hegyalja 2. nap
(2010-07-16)
Nem, a címben szereplő 40% nem az elfogyasztott italok átlag foka, hanem örömmel jelentem: az első két nap statisztikája szerint ennyivel csökkent a keletkezett hulladék mennyisége a tavalyihoz képest a ZöldRe Poharak miatt. Köszönjük a környezetünk nevében is!
A ZöldRe Pohár amilyen egyszerű, olyan nagyszerű: erős anyagból készült, így tényleg kibír egy fesztivált. Vagy kettőt. Vagy hármat. A feladat mindössze annyi, hogy 200 forintért megveszed, majd ebbe kéred a sört, s a Hegyalja végén visszaváltod. Természetesen amennyiben nincs kedved magaddal cipelni, minden sörnél eljátszhatod ezt, s a 200 forintod mindig visszakapod. A visszaváltott pohár nem hulladék, újra fel lehet használni, így ki sem kell dobni. A másik újdonság a LE-pohár, ezt a felesekkor adják, s lebomló anyagból készül. Nem tisztem dicsérgetni a szervezőket, de el kell mondanom, hogy kevés ilyen tiszta fesztivál van egész Európában, s a szelektív gyűjtés is jól működik. Ehhez persze kell a fesztiválozók hozzáállása is, szóval nekik is jár a maximális tisztelet
Na, de térjünk a lényegre, a második nap összefoglalójára!
Mindenről Marika néni tehet. 150 forintért adni egy feles igazi, házi, finom törkölypálinkát a déli 33°C-ban több mint hangulatfokozó. Ennek megfelelően a helyi ELTE-s hallgatókkal – akik egyre többen vannak szerencsére – nagyon élveztük a Pygmaliont, akik fő jellemzője az ELTE ÁJK-s tagjuk (ha jól tudom). Kis lazítás, pár perc Out of Memory és – szintén Marika nénitől - egy kenyérlángos után a felvidéki Konflikt előadását választottuk. Sajnos így a Nemjuciról voltaképp lemaradtunk, de a fesztiválok egyik szépsége a változatosság. A szintén felvidéki Rómeó Vérzik jött, ám innen már siettünk a Roadra. A borsodi srácokat nagyon szeretjük, hisz oltári jó koncerteket tolnak, s októberre meglesz a harmadik lemezük is. Annak ellenére, hogy még mindig csak délután hat óra volt, bizony, őket már vagy 3000 ember várta a Nagyszípadon. Megérdemlik.
A gondok fél nyolckor kezdődtek, amikor is egy időben volt a Subscribe, a Heaven Street Seven és a Deák Bill Blues Band. A HS7 1995 óta létező, s legkésőbb 1997 óta ismert rockbanda – a Subscribe viszont csak 2000-től él, viszont mivel metál, persze, hogy mindenki odament. Na jó, a mindenki túlzás, hisz jómagam is kétszer átrohantam Bill Kapitányt hallgatni.
A kilenc órás Budapest Bár meglepően sok vendéget fogadott, mint ahogy Hobo is telt ház előtt játszott – így gyanítom, ekkorra már sokan visszajöttek a borospincékből, másképp nem tudnám megmagyarázni az Irie Maffiát. A helyzet ugyanis az, hogy legalább annyian voltak rajta, mint első napon a Tankcsapdán. Vagy többen.
Ezek után még összesen 17 koncert volt a nap folyamán, ám mi Marika néni miatt lekorlátoztuk, és csak a Groove Armada, a Kiscsillag, az AB CD és a Ludmilla koncertre mentünk el. A Groove Armada egy angol, általam be nem határolható együttes, akik nem is voltak olyan rosszak, igaz, inkább a Balaton Soundon tudnám őket elképzelni, és 20 perc után átmentem AB CD-re. Az AB CD még mindig Európa egyik legjobb AB/CD tribute zenekara, s ezt ők is jól tudják, hatalmas hangulatot tudnak ám varázsolni pillanatok alatt. Rendszeres ELTE LEN fellépők, s reméljük, ez így is marad! A későbbiekben egy kicsit Kiscsillagoztunk is, s abban állapodtunk meg, hogy bár közelében sincsenek a Kispál és a Borznak, ha nincs más, Lovasi hangja miatt néha meghallgatjuk még őket. Hajnali fél háromkor egy kis Ludmillával zártuk a napunkat, s Marika néni még azt is megígérte, hogy ma 10:00-kor kinyit a kedvünkért. Kinyitott!
Így ma is törkölypálinka, és emellett lesz még Belmondo, Magna Cum Laude, PASO, Ladánybene 27, Black out feat Kowalsky, Belga, Hősök, Cadaveres, Neck Sprain, Watch my Dying, Magor, Alcoholica, ZUP, BeshODrom, Balaton és még sorolhatnám, de aki ismer, úgyis tudja, hogy a Kispál és a Borz, illetve az utána következő Motörhead első sorában kell engem keresni...
(Az első fotó a Road zenekart ábrázolja.)
Semperger István
ELTE online
Vissza



