Bécsi karácsonyozás

Több éve érlelődött az ötlet egy bécsi könyvtáros kirándulásra, majd 2009-ben realizálódott. A látogatást először természetesen az Osztrák Nemzeti Könyvtárral (Österreichische Nationalbibliothek, ÖNB) kezdtük, amely impozáns épületben helyezkedik el a belvárosban. Tudtátok, hogy PhD hallgatóként még kölcsönözhettek is a könyvtárból? Sőt, interneten is lehet könyveket rendelni, csak a szállítási költséget mindenkinek állni kell. Egyéb esetben lehet váltani napijegyet vagy éves bérletet, ami helyben olvasásra jogosít fel. A katalógust pedig elérhetitek online a könyvtár honlapjáról (http://www.onb.ac.at/). Megtekintettük az olvasótermet, a raktárból könyveket hozó kiskocsikat, és a nagyméretű könyvek kölcsönzésére szolgáló helyiséget. A végén pedig megpróbáltunk idegenvezetőnknek néhány speciális könyvtáros kérdést feltenni, de valószínűleg fogalma sem volt, kik tartoznak a hallgatóságba, mivel ő a könyveket csak méret szerint osztályozná, és még soha nem hallott az integrált könyvtári rendszerekről. Hogy ne maradjunk tudatlanok, kis utánajárással kiderítettem, hogy a nemzeti könyvtár és tizenhárom egyetemi könyvtár által közösen kifejlesztett Bibliotheks-, Organisations-System (BIBOS) könyvtári rendszert használnak, amely leginkább a gyarapítás, katalogizálás és kölcsönzés modult támogatja.
A Kunsthistorisches Museum bejárására másfél órát kaptunk szervezőnktől, ami elsőre soknak tűnik, de a híresebbnél híresebb képek közt szaladt az idő, és a németalföldi, illetve olasz mesterek képeire csak egy-egy pillantást tudtunk vetni. Vizsgálhattunk közelről Giotto, Brueghel, Arcimboldo, Velazquez képeket, és maga a múzeumi környezet is gyönyörű. Találkoztunk általános iskolai gyerekcsoporttal is, akik figyelmesen hallgatták a tanár úr szavait, és rácsodálkoztak a képek szépségére és háttértörténetükre.
Az este karácsonyi vásározással zárult, de a tömegből, hidegből és a magas árakból hamar elegünk lett, a gyönyörűen feldíszített Rathaus tövében is. A forralt bor, punch és a cukros alma persze kihagyhatatlan kelléknek bizonyultak. Az éjszakát ki-ki beszélgetéssel vagy városi sétával folytatta.
Mikulás napját szintén szabad programmal kezdtük, amit a szétváló csoportok változatosan használtak fel a Stephansdom, Hundertwasser-ház megtekintésére, Mariahilfer Strasse bejárására. Ezután közösen a Schönbrunn kastély felé vettük utunk, ahol kiderült, hogy csoporttal csak két óra múlva mehetünk be. Ezt az időt kerti bóklászással, a Gloriette körbejárásával töltöttük, ami az év bármely más évszakában szebb lett volna, de így is jól éreztük magunk. Az audio guidokért külön sorban állás kezdődött, és így történt meg, hogy a kastélyt végül kevesebb mint félóra alatt járhattuk be a buszunk indulása miatt. A hatalmas barokk császári rezidencia alapos megtekintésére mindez nem elég, úgyhogy többen megfogadták, hogy oda még vissza fognak térni.
Habók Lilla
ELTE Online



