125 éves az Operaház
(2009-10-10)
Százhuszonöt éve nyitotta meg kapuit a Magyar Állami Operaház, mely évfordulóra az opera múltját és jelenét bemutató kiállítás is megnyílt szeptember utolsó hétvégéjén. Az operatörténeti kiállítás az egész évadban várja az érdeklődőket.
125 évvel ezelőtt
Az Opera megnyitásának múltjából azonban nem lehet arra következtetni, hogy az a magyar operajátszással egyidős lenne. Több mint háromszáz éves múlttal rendelkező operajátszásunk eleinte igencsak kevés emberhez jutott el, hiszen zárt főúri kastélyok színpadain játszottak idegen társulatok operákat. A XVIII. század végén azonban megindult a hivatalos magyar színjátszás, s így a pesti valamint a kolozsvári társulat megpróbálkozott zenés darabokkal (ugyancsak Kolozsvárhoz köthető az első magyar opera színre vitele 1822-ben mutatták be Ruzitska József Béla futása című operáját.) 15 évvel később vált azonban rendszeressé az operajátszás, az akkori Pesti Magyar Színházban, a későbbi Nemzetiben. A Nemzeti első karmestereként Erkel fokozatosan építette fel a társulatot, s mondhatni, hogy a kor művészi kiválóságai alkották az együttest, amely munkának köszönhetően a Kiegyezés után már akkora színházi igénye volt a közönségnek, hogy azt a Nemzeti nehezen tudta kiszolgálni.
Az intézmény falai a kibővítés ellenére is szűkösnek bizonyultak a dráma, a zenés népszínmű és az opera befogadására, különösen, miután 1860-tól új műfajként jelentkezett az első sikereit arató operett is. Ekkorra már a dráma és az opera szétválasztásának gondolata a levegőben volt. 1872-ben bizottság alakult a szétválás előkészítésére, majd tervpályázatot írtak ki, melynek győztese Ybl Miklós lett. Az Operaház építése 1875-ben kezdődött és kilenc évig tartott. Az utolsó operaelőadást 1884 júniusában tartották a Nemzeti Színházban, majd az opera- és balett együttes átköltözött a Sugár úti palotába, és megkezdte a megnyitó előadás előkészületeit. (forrás: Wellmann Nóra: A magyarországi operajátszás rövid története)
Végül 1884. szeptember 27-én került sor az ünnepélyes megnyitóra. A dalszínház megnyitása alkalmából Erkel Ferenc: István királyát szerették volna bemutatni, de mivel Erkel Ferenc nem készült el az operájával, a Bánk bán első felvonását, a Hunyadi László nyitányát és a Lohengrin első felvonását adták elő Erkel vezényletével. Ugyancsak ezek a programok kerültek porondra a 125. évfordulóra szervezett gálaesten is.
Ünnepel az Operaház
Szerencsére, ezzel az ünneppel minket is megajándékoznak a jubileumi programsorozat szervezői. A kínálat igen színes, a programok szeptember 27-én kezdődtek a 125. éve is felcsendült dallamokkal, és az egész évadban tart az ünnep. Idén 11 bemutatót terveznek, melyek közül számos magyar darab lesz, csak egy kis ízelítő: Kodály: Székely fonó vagy Dohnányi Ernő: Változatok egy gyermekdalra. Nem kevesebb, mint 193 opera- és 76 balettelőadást tartanak az idei évadban, így bárki kedvére válogathat. A darabok között lesznek felújított művek is, valamint nyolc premiert is terveztek az évadra. A szakmaiság jegyében lesz Nemzetközi Opera Konferencia. A szervezők a legszélesebb spektrumon kívánják elérni a zenekedvelőket, hiszen a gyermekdarabok mellett felcsendülnek majd kortárs művek, valamint a sikertörténetként is elkönyvelt opera és jazz összeházasításából született, Jazz az Operában Gálaest.
Operában az erő
Mára már az opera, mint műfaj az egyik legérdekesebbé vált. Magában hordozza a zenei világ csodáját, valamint a színészi játék egyediségét. Nem véletlen, hogy oly népszerűvé vált az elmúlt évtizedben ez a műfaj. A kortárs művészek által generált darabok térhódítása napjainkban szinte arcul vág minket. Színházak „szakosodtak” alternatív darabokra, s mi sem jelzi jobban a térhódítást, hogy a Magyar Állami Operaház is igyekszik minél jobban kielégíteni a közönséget. A nagyon színes palettán mindenki talál magának való darabot, a műfajok keveredésével megvalósuló programok pedig igazi csemegének számítanak a rajongóknak. Magyarország és az opera nemzetközi szinten is nagyon erős, erre cáfolhatatlan tényként lobog előttünk, hogy évek óta Nemzetközi Fesztiválnak ad otthont Magyarország. Miskolcon már kilenc éve rendeznek „Bartók+…” Nemzetközi Operafesztivált, ami a hazai kulturális életben az egyik legrangosabb esemény, ezt a tényt támasztja alá az is, hogy a Budapesti Tavasz Fesztivál után ez a második legtámogatottabb rendezvény hazánkban. Miskolcon az opera közösségformáló ereje fejlődött ki immár kilenc éve. Az Operami! A zene várost épít! szlogen, valósághű tartalmat rejt. A közönség számára az előadások mellett, olyan színvonalas programokat kínálnak, mely lehetőséget ad a zene mélyebb megismerésére.
Operaház és az ELTE és Miskolc
A magyar operajátszás kialakult milliőjében számos egymással kapcsolatban álló dolgot fedezhetünk fel. Így például Kovács László személye egy ilyen kulcsfontosságú pont az opera világában. Kovács László egy személyben vezetője az „Eötvös” Művészeti Együttesnek, vezetője és zeneigazgatója a Miskolci Szimfonikus Zenekarnak, amely kiemelt szereppel bír, az Operafesztiválban, valamint karmestere a Magyar Állami Operaháznak. Kovács László diplomáit a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerezte karmester és harsona szakon. Mint karmester 22 éves korában mutatkozott be a Magyar Állami Operaházban. Diplomái megszerzése után a moszkvai Csajkovszkij Konzervatóriumban és a Nagyszínházban tanult Jurij Szimonovnál. 1981 óta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára. 1984-től a Miskolci Szimfonikus Zenekar művészeti vezetője és zeneigazgatója. 1985-ben elnyerte a Doráti Antal által alapított Ferencsik János emlékdíjat és a Royal Philharmonic Orchestra meghívására egy hónapot töltött Londonban. 1986 óta a Pro Brass együttes karmestere, akikkel 1993-ban a Londoni Abbey Road stúdióban CD felvételt készített. 1989-től 1999-ig a Nyírbátori Nemzetközi Zenei Tábor művészeti vezetője, ahol minden nyáron a 120 fiatal alkotta szimfonikus zenekarral dolgozott. Több nemzetközi karmesterverseny zsűrijében részt vett. Koncertezett Európa 21 országában, Ázsiában, Amerikában és a Közel-Keleten is. 1998-tól a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának karmestere. 2004-től Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának első karmestere. Zongora szólistaként fellépett többek közt a Moszkvai Filharmonikus Zenekarral.
Kitüntetései: Kortárs művek előadásáért az elmúlt években tizenkét díjat kapott. 1989-ben Liszt-díjat, 1993-ban Bartók-Pásztory díjat, 1996-ban Pro Urbe Miskolc díjat, 1998-ban a Magyar Rádió eMeRTon díját az év legjobb produkciójáért, 2004-ben Miskolci Múzsa díjat 2007-ben a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze kitüntetést kapott.
Kovács László 2009. augusztus 1-jétől tölti be Egyetemünk Művészeti Együttesének művészeti vezető posztját.
Gulyás Barnabás
ELTE Online
