Hévíz télen és nyáron (2009-08-21)
Már a takaros városka nevében is benne van, hogy itt bizony vizet, méghozzá gyógyvizet találunk, ha Nyugat-Magyarországon a Balatontól 6 km-re merészkedünk. A mártózás mellett érdemes szemügyre vennünk a különleges élővilágot, és a fürdőn kívüli hévízi nevezetességeket.
A gyógyvíz forrásbarlangját 1975-ben fedezték fel, ahol több forrásvíz keveredik, majd 38,5 °C-os hőmérsékleten eljut a gyógytóba. Télen sem kell aggódni a fürdőzés miatt, mivel a tó közepén 2500 négyzetméteres fürdőházat hoztak létre 2006-ban, amelyet minden évszakban használhatunk. Nyáron viszont mindenképp a tavat ajánlom, ahol a víz mélysége és az áramlás miatt a bizonytalanul úszóknak úszógumi kötelező. A forrás állandó mozgásban tartja a vizet, folyamatosan cserélődik, és pont ez az egyenletes áramlás jótékony hatással van a szervezetre. A víz gáznemű anyagokban gazdag (kénhidrogén, metán, szénsav, rádium), ami buborékokat képez a bőrön, és felszívódva serkenti az életműködésünk. De a leghasznosabb a tavat kibélelő és a felszínen úszkáló iszap, amelyet népnyelven hévízi korpának hívnak, felér egy wellness iszappakolással. Különösen ajánlott cukorbetegeknek, kénhiányosoknak és reumás és gyulladásos problémákkal küszködő betegeknek. Érdemes megjegyezni, hogy a felkínált gyógyulási lehetőség beutaló nélkül nem olcsó, a legkevesebb 3 órás jegy 2000 Ft-ba kerül.
A korábban felsorolt sajátosságok alakították ki az egyedi flórát, amelyből a tavirózsákat szokták kiemelni. Állítólag a színes egyiptomi és indiai tündérrózsákat 1898-ban honosították meg a tóban, később a város címerébe és zászlajába is bekerült. A fürdő főbejáratához a Schulhof Vilmos sétány vezet, kora tavasztól késő őszig nyíló virágokkal, platánfasorral, mocsárciprussal. A sétány mellett 1870 körül épült és a századfordulón átalakított kőépületekkel. A tavat körülvevő láperdő korlátozottan látogatható, ahol sajátos, párás klímát tapasztalunk.
A fürdőzés mellett érdemes a városba is ellátogatnunk, ahol különböző köztéri szobrokat és templomokat tekinthetünk meg. Utóbbiak közül legkiemelkedőbb a Szentlélek római katolikus templom, amelyet Bocskai János, keszthelyi építész tervezett, és 1999-ben szentelték fel. A mai Hévízhez tartozik az egykori középkori falu, Egregy, amely a török időkben elpusztult, de a XVII. században német telepesek újjáélesztették a borkultúrával együtt. A szőlőhegy tetején a XIII. századból maradt Árpád-kori műemlék templom látható, a domb aljában pedig a romkert járható be. Régi és új érdekes találkozását tapasztalhatjuk tehát Hévízen, méghozzá télen és nyáron is.
Habók Lilla
ELTE Online
/bn_pentek_104.jpg)
