Szombathely – Ki gépen száll fölébe… (2009-07-21)
Egy rövidke történelmi betekintés után kitekintünk a városi utakra és terekre, a platánsortól a Joyce-szoborig, strandoktól karneválokig, hiszen Szombathely rengetegféle programot, meglepetést tartogat télen-nyáron az odalátogatóknak.
Majdnem főváros. Nyugat-Magyarország egyik kulturális fővárosa, annyi bizonyos. Hivatalosan: Vas (vár)megye székhelye és ez által megyei jogú város. Neve németül Steinamanger, latinul Savaria, szlovénül Sombotel, horvátul Sambotel. A német név („kő a mezőn”) az ókori alapítású Sabaria romjaira is utal, melyet csak 441-445 között tudott elfoglalni Attila, és amely egy 456-ban bekövetkezett földrengés miatt pusztult el.
A város Borostyánút melletti fekvése miatt a katonák kocsiváltóhelyet, katonai tábort létesítettek – ugyanennek a kereskedelmi útnak a kövei most is láthatók az árnyas Romkertben, a Székesegyház kertjében. A Szombathely helyén álló ókori település akkor lett várossá, amikor Claudius császár i.sz. 43-ban colonia címet adományozott a területnek. Lakói római polgárjogot kaptak, s a hely virágzásnak indult: fürdők, amfiteátrumok, szentélyek épültek. Később Nerva császár felmentette lakóit az adózás alól, majd Traianus lándzsás legiót alapított. Az sem elhanyagolandó tényező, hogy a város vallási központjává vált Pannonia Superior tartománynak. Itt született az ókori Európa nagy szentje, Szent Márton, aki később a galliai Tours püspöke lett, a magyar hírességek közül Weöres Sándor, Országh László, Bárdossy László és Hollán Ernő szülővárosa Szombathely.
A fent említett 456-os földrengés nem döntötte romba a nagyra hivatott várost. Helyreállították a városfalat, mely biztonságot nyújtott a keleti gótok, a longobárdok, az avarok és az itt letelepülő szlávok számára. Még maga Nagy Károly is elzarándokolt Szent Márton szülőhelyére. Szent István királyunk 1009-ben az újonnan alapított győri püspökségnek adományozta, 1407-ben kapott városi rangot, 1578-ban pedig az országgyűlés határozata alapján a vasvári káptalant ide költöztették, s ettől kezdve Vas vármegye székhelye lett.
Címerét láthatjuk viszont minden villanyoszlopon. A kép egy 1734-es polgári könyv kezdőlapján szerepelt először: a Gyöngyöskapu-fal egy részét és a kapu fölött álló kis tornyot ábrázolja. A torony egyik oldalán egy csillag, a másikon a félhold díszeleg.
1777-ben Mária Terézia megalapította a szombathelyi egyházmegyét, élére a széles látókörű Szily János püspököt nevezte ki, akinek idejében megépült a székesegyház és a püspöki palota. Szily nevét szombathelyi utcák, terek őrzik. Érdemes megnézni az Egyházmegyei Gyűjteményt és Kincstárat.
1809-ben II. Ferenc összehívta a nemesi felkelést (insurrectio), mert Napóleon hadai fenyegetően igyekeztek Győr felé; ugyanekkor vonultak be Szombathelyre is Napóleon csapatai.
Az 1848-as márciusi pesti forradalom híre nagy lelkesedést keltett itt, de a harcok végül nem érintették a várost, Szombathely mindvégig császári kézen maradt.
A XIX. század második fele a vasútépítkezések kora volt, mely Szombathelyt sem kerülte el. 1865-ben megépült a nagykanizsai vasútvonal, az 1871/72-es újabb építkezések pedig a várost a Nyugat-Dunántúli-régió közlekedési csomópontjává tették. Így Kőszeg, Körmend, Porpác, Vasvár irányából is megközelíthető lett vasúton. Ma már közvetlen összeköttetésben áll Budapesttel, Győrrel, Péccsel, illetve Szentgotthárdon keresztül Graz-cal, Sopronon keresztül Béccsel, Bécsújhellyel. Állomásépületét 2006 őszére újították fel.
Az igazi század eleji fellendülés Éhen Gyula polgármester idején kezdődött, amikor 1895 és 1902 között megépült a vízvezeték- és csatornahálózat, az utcákat szilárd burkolattal borították, és megindult a szombathelyi villamosközlekedés. (Sajnos mostanra már nem csengetnek villamosok az utcákon. A megmaradt szerelvény a püspöki palota kertjéből figyeli a látogatókat.) Megépült a városi Kioszk épülete, a népfürdő, a múzeum, a domonkosok és a karmeliták kolostora, az erdei iskola, és számos díszes palota is a belvárosban.
A XX. században Szombathelyhez csatolt környező községek Gyöngyöshermán, Gyöngyösszőlős, Herény, Kámon, Olad, Szentkirály, Zanat és Zarkaháza nevét olvashatjuk a buszok végállomásainak nevében. A járművek behálózzák az egész környéket, de sétálni is igen kellemes. Rododendron bokraival és fenyőgyűjteményével a gyöngyös-parti Kámoni Arborétum is Szombathely belterületéhez tartozik.
Egyébként: kóstoltátok már a zanati fagyit?
A trianoni békeszerződéskor Vas vármegye elveszítette nyugati területeit, az országhatár 10 km-re került a várostól. Az első királypuccs alkalmával ide érkezett 1921. március 26-án IV. Károly, és a püspöki palotában tanácskozott a Teleki-kormány képviselőivel. Ugrunk az időben. A II. világháború nagy megpróbáltatásokat hozott, mivel a menekülő nyilas államhatalom intézményei a városban és környékén rendezkedtek be – ezért a 1945. március 4-én a szövetséges légierő nagy erejű csapást mért Szombathelyre. 1956-ban lelkesedéssel fogadták a forradalmi eseményeket, megalakult a Forradalmi Bizottság és a Nemzetőrség, de november 4-én az oroszok rajtaütöttek a Nemzetőrség épületén, ahol meggyilkolták az ott tartózkodó fiatal nemzetőröket.
A nyolcvanas években a város-és térépítészetben nyugat-európai stílusú újításokat vezettek be: a Fő térről kiterelték a járműforgalmat az új, széles Thököly útra, megépült a belső és a külső körgyűrű is. Ez az a Fő tér, ahol minden egyes tereprendezéskor és építkezéskor újabb római kori leletre bukkannak. A bank átlátszó padlózata például láttatni engedi a feltárt kincseket. A tér dísze a hatalmas Szentháromság szobor és a széles peremű, hűsítő szökőkút.
Az EU-csatlakozással a nyugat-magyarországi és dél-burgenlandi térség központjává válása ismét folyamatban van, itthon pedig a Nyugat-Dunántúli-régió egyik központja. Két főiskola és a Nyugat-Magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központja található itt.
Városnézéskor érdemes meglátogatni a Gothard Asztrofizikai Obszervatóriumot, az Iseum Romkertet, a Járdányi Paulovics István Romkertet, és persze a Savaria Múzeumot. A listán még szerepel a Smidt Múzeum, a Szombathelyi Képtár és a Vasi Múzeumfalu is. (Hétfőn zárva tartanak.) A város honlapján találtok bővebb információt.
A Perint-és gyöngyös-parti város nevezetes eseményei az évben jól elosztva követik egymást, ezért akár ősszel, akár nyáron érkezünk, mindig van valami különlegesség: a nyüzsgő piac minden hétvégén kora reggel megélénkül, június közepén van a Bloomsday (James Joyce-szobra az egyik Fő téri kapualjból kilépve figyeli a járókelőket), augusztus utolsó hétvégéjén a Savaria Történelmi Karnevál, és még számos más program: Bartók Fesztivál és Szeminárium, Lamantin Jazzfesztivál, Márton-napi Vásár, Szent György-napi Vásár, Savaria Nemzetközi Táncverseny.
A Paragvári utca platánsora bár nem tartozik az Arborétumhoz, odaillő gyűjtemény. A hosszú, árnyas, de mégis forgalmas városközpontba vezető utca legelsőként épült házát még mindig könnyű felismerni: a többihez képest 45 fokkal eltérő szögben áll. A Paragvári utcától nem messze található a Csónakázó-tó, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik az Alpokaljára.
Két pancsolda, egy fedett és egy stranduszoda is megnyílik nyaranta, hogy élményparkjaival szórakoztassák a fürdőző nagyérdeműt. A legutóbbi szombathelyi látványosság kétségkívül a már említett Savaria Történelmi Karnevál. Fő helyszínétől – a Ferences-kerttől – pár percre található a Gayer Gyula botanikusról elnevezett csendes, zöld park, mellette a Kanizsai Dorottya Gimnázium épülete.
A hagyományőrző játékok gyökerét a Claudius-kori városalapításban kell keresni, de van itt középkori vásári komédia, tűzzsonglőrök, minden évben egy színdarab, reneszánsz zászlóforgatás, világ-és népzenei színpad, jazz-pódium, vásár, és mi szem-szájnak ingere: ökörsütés és töki pompos, Borok Utcája és kürtőskalács.
Annak térkép e táj, aki még nem élte át a szombathelyi életérzést személyesen. Kiránduljunk, utazzunk, mert nagyszerű dolog közelről megismerni Magyarország városait!
Légifotók a városról: itt.
Kőszeghy Anna
ELTE Online
