Avagy miből lesz a cserebogár, azaz: a határátkelő. A XIV. századi kis ikertelepülés a XXI. századra is megőrizte természeti szépségeit, de mostanra már három ország határán is biztosítja az átmenő forgalmat, ez alatt pedig szorgalmasan épít falusi hagyományaira. Van itt minden: harangláb, kiskápolna, zsúpfedeles ház, vendéglátó-ipari egység és fazekasműhely is! No de lássuk csak, mi még!

 

Megközelíthetőség

 

Az Őrség szívében, a szentgotthárdi kistérségben terül el Kétvölgy, mely nevét az őt összekötő két patakvölgyről kapta. Permise és Ritkaháza 1944-es egyesítésekor neve Vashegyalja lett. 1946-ban különváltak, Vashegyalja és Ritkaháza falvakként, aztán 1950-ben egyesültek újból Ritkaháza néven, ebből lett Kétvölgy. 

 

A falu a Vend Szövetség központja (1995 óta szlovén kisebbségi önkormányzattal), ezen kívül itt található az EU-országok utasforgalma előtt nyitott szlovéniai határátkelő is. Ha autózunk, a 8-as úton Rábafüzesig, majd Vas megye délnyugati része felé Szentgotthárdig hajtva érhetjük el. Vonattal Szentgotthárdig kell utaznunk, onnan a város központjából, élelmiszerüzletek és a piac szomszédságában levő – sajnos elég ritkán – induló kétvölgyi busszal juthatunk el a faluba. A két település távolsága körülbelül 30 km, kerékpárral is kényelmesen elérhető. Kétvölgy térképe: itt.

 

Rövid történet 

 

Először 1387-ben említik Perbesét és Mechnukot. Mindkettő ciszterci kolostorok birtokaként volt telekkönyvezve. Perbese ezután a dobrai, majd a szentgotthárdi uradalomhoz tartozik, Mechnuk a Nádasdyaké lett a XVIII. századra, a XIX. századig a felsőlendvai uradalom része. 1645-től hívják Ritkarocznak, 1895-től pedig Ritkaházának. 

 

1632-ben a terület lakói adófizetéssel meghódoltak a török előtt, hogy elkerüljék a kegyetlen pusztítást. A szentgotthárdi csata idején, 1664-ben itt húzódott az oszmán sereg táborának vonala. 

 

Ugrunk az időben. A csendes őrségi község a XX. századból ezt a történetet jegyezte fel: 1945 márciusában tizenhárom szlovén, horvát és szerb partizán érkezett, akik egy helyi lakosnál kaptak szállást. A katonaság kiderítette, hogy itt rejtőzködnek, ezért megtámadták őket, és a heves tűzharcban a partizánparancsnok Alojz Škarjanc meghalt. Társai el tudtak menekülni. 

 

A Kétvölgybe érkező  kiránduló az első pillanatban megérti, miért lett a falu 1978-tól az Őrségi Tájvédelmi Körzet része, és hogy miért tartozik 2001-től az Őrségi Nemzeti Parkhoz – ekkor 140 lakosából 110 szlovén volt. 

 

A modern falu – különféle pályázatok megnyerése után – új útjelző-táblákkal dicsekedhet, ennek eleget téve hűen őrzi faluörökségét. A haranglábat, a falu számos részén található kis kápolnákat, a kanyargós turistaösvényeket mind ellátták a nem helybéliek számára készített festett fatáblákkal.

 

Kerkafő és Kétvölgy között 2002-ben nyílt meg a magyar-szlovén határátkelő. 2007-ben pedig a két államfő lerakta a Kétvölgy és Felsőszölnök közt építendő út alapkövét.

 

Nevezetességek

 

Kétvölgy híres műemlék-építménye egy XVII. századi úgynevezett hajlított lakóház a Fő utca 36. szám alatt. Az épület zsúpfedeles, tömésszerkezetű, pajtája boronafalú. Különös élményt nyújt a domboldalra néző ritkaházi temetőben való séta, és ha már Ritkaházán, a dombon túl vagyunk, nézzük meg a Fő utca 64. szám környékén lévő, 1865-ben épült hatalmas fa-haranglábat. Régen természetesen kézzel húzták meg a harangkötelet, mára elektromos időzítő rendszer működteti. 

 

Ha tovább haladunk a Fő utcán, a Felsőszölnök felé vezető erdei ösvényen régi gombászházak, kőfejtők mellett vezet utunk. Láthatjuk, hogy fonódik össze a hagyomány és az újdonság: a rendszeres fűnyírás és csodaszép gyep a kert egyik végében, míg a másikban a szántóföldön vetnek-aratnak. Az épületek ritkásan vannak elszórva a vidéken, erre utal a szlovén és vend elnevezés, a házakat rétek, mezők határolják, kerítések csak nagyritkán, ezért hol egy szobakutya, hol egy komoly házőrző fut elénk. A locsolórendszerek és a locsolókannák együtt működnek a felújított és a már csak raktárnak használt pajták mellett. A tornácos kis házaknál majdnem mindig van wifi. 

 

A Vegyesbolt a falu szíve. Környékén járva nem hagyhatjuk ki a falu fazekasmesterének, Doncsecz Károlynak hagyatékul maradt kerámiagyűjteményét.  A mester mindig szívesen tartott előadást az érdeklődő turistáknak a hagyományos őrségi kerámiáról és kiégetési módszerekről: bemutatta a kályhát, és vásárt rendezett a bögrékből, gyertyatartókból, kancsókból. Műhelye csak pár háznyira van a falu már említett központjától, ahol megvehetjük a kiránduláshoz való tízórait, és általában mindent. Fontos viszont bejelenteni, ha hirtelen nagy mennyiséget vásárolunk valamiből, hiszen a faluban lakók igényéhez mérten rendelik az árut. Nemcsak vegyesbolt ez a kis dombteteji épület, hanem vendéglátó-ipari egység is. A bolt előtt áll meg a szentgotthárdi busz, pár tíz méterre pedig ivókútra, árnyas lugasra is lelhetünk.  

 

Érdekes megfigyelni a szlovén, vend, latin és német településneveket: Verica-Ritkarovci, Verica/Virica-Ritkarofci, Perbese et Mechnuk, Permisch und Riegersdorf. 

 

Kétvölgyet több kis falu veszi körül, ahová fél nap alatt elkirándulhat a természetszerető  vándor. Apátistvánfalván (Števanovci), a templom kertjében, júliusban búcsút tartanak, de ott van még Szakonyfalu (Sakalovci), Alsószölnök (Dolnji Senik), Felsőszölnök (Gornji Senik) és Kerkafő (Szlovénia) is. Kétvölgyben Két híres dűlőút, a Régi kerkafői és a Miseút turistaútként is járható. Legmagasabb pontja Katinbrejg, 367 m. 

 

A vízpart sem maradhat ki egy igazi nyaralásból. Körülbelül 15 km-re Máriaújfaluban találjuk a kétvölgyi riviérát, ahol egy hatalmas, mély és sekély vízében váltakozó, mindenkinek megfelelő, közepes méretű tó vonzza a nyaralókat. A parton lángos és jégkrém vár, pokrócainkat letehetjük az árnyas erdőbe, amely a tóra néz.  

 

Kétvölgy önkormányzatának honlapja is alapvető ismeretekkel szolgál. Az önkormányzat épülete a Vegyesbolt régiójában van, kb. fél km-re attól. Ugyanott egy orvosi rendelő is található, és itt vannak a panziók, többek közt a Vendvidéki Vendégház. A Tücsöktanya Vendégház és Lovasudvar kicsit távolabb, a Ritkaháza felé vezető úton helyezkedik el. Mindegyik panzióban egész évben várják a vendégeket. Felszerelt konyhák, tágas nappalik, könyvtárak, kényelmes vendégszobák, saját fürdőszobák, szabadtéri főzési-sütési lehetőség, lovaglás, hintózás, kijelölt túraútvonalak, a közelben termálfürdők, tavi fürdési, horgászási lehetőség, alpokaljai levegő teszi meséssé a kétvölgyi nyaralást. 

 

  

Kőszeghy Anna
ELTE Online