„A nagy magyar mesemondó” (2009-06-23)
Ásvai Jókay Móric 1825-én született Révkomáromban. Tanulmányait Komáromban, Pozsonyban, majd Pápán folytatta. Kecskeméten jogi végzettséget, majd Pesten ügyvédi gyakorlatot szerzett. Első regénye, a Hétköznapok sikere után végérvényesen az irodalmi pályán maradt.
Aktív szerepet vállalt az 1848-49-es szabadságharcban. Részt vett a „Tizenkét pont” megfogalmazásában, majd nemzetőrnek állt, és Habsburg-ellenes cikkeket publikált a reformkor népszerű lapjaiban. A legenda szerint nevét is ekkor kezdte i-vel írni. Ezzel is jelezni kívánta a nemesi rétegtől a polgársághoz való elmozdulását. Későbbi feleségével, Laborfalvi Rózával a Bánk bán március 15-i előadásán ismerkedett meg, ahol a színésznő Gertrudist alakította.
Jókai több mint 120 művet írt. Kevesen tudják, hogy drámai műveket is alkotott, például Dózsa Györgyről. Jókai maga is hatalmas könyvtárat tartott fenn. Latin, angol, német, francia nyelvű könyvek sorakoztak a polcain. Képes útleírások, természettudományos és történeti munkák egyaránt érdekelték. Számos művében megjelennek olyan tájleírások, amelyek helyszínén Jókai nem járt. A szerző így nyilatkozott gyűjteményéről: „Az én könyvtáram egyike a (magánkézben lévő) legbecsesebb gyűjteményeknek, amelyben minden nevezetes útleírás, néprajzi, természettudományi mű a legdíszesebb, illusztrált kiadásokban feltalálható; a legbecsesebbek köztük azok az egérrágta krónikák.”
Szabadidejében Jókai szeretett kertészkedni. 1853-ban telket vásárolt a Svábhegyen, mely ma is az ő nevét viseli, természetvédelmi terület. Szőlőfajtát is elneveztek róla, melyet a századfordulón Mathiász János gazda nevelt. A szőlősgazda levélben kereste meg az írót, aki örömmel beleegyezett a névadásba.
A 2009-es évben több tudományos munka is megjelent a Jókai-évforduló kapcsán. Szilasi László irodalomtörténész doktori értekezése könyvként A selyemgobó és a „bonczoló kés“ címmel látott napvilágot. A szerző szerint nem létezik kötelező Jókai-olvasat, a művek önálló értelmezése mindenkinek adott. A könyv megjelenését márciusban a királyhelmeci művelődési központ rendezvénysorozata kísérte.
A Metropol Könyvtár és a Kossuth Kiadó közreműködésében 2008 végétől kéthetente, 24 kötetben, díszkiadásban jelennek meg Jókai válogatott művei. Kocsis András Sándor elnök-vezérigazgató szerint az elmúlt években Jókainak egyfajta minireneszánsza van. Mint mondja, az író olyan jól ismert témái mint a hazaszeretet, a hősiesség vagy a szerelem különösen aktuálisak napjaink értékvesztett világában.
Ugyancsak a Metropol-féle sorozatban adták közre az új, kétkötetes Jókai-szótárat, melynek munkálatai egyetemünkhöz is kötődnek. A Mai Magyar Nyelvi Tanszék vezetője, dr. Balázs Géza szerkesztőként vett részt a szótár elkészítésében. A szótár 25 ezer szócikket tartalmaz, de a kutatók szerint Jókai teljes szókincse 45-50 ezer szóra becsülhető. Az író több mint 15 nyelvből vett át kifejezéseket, köztük a finn, az arab és a mongol nyelvből is. Néhány példa érdekes „magyarításaira”: ellicitál, bekommendál, elpiruettíroz, flankenbewegol, megkatekizáltatik, lájbzsurnaliszta.
Jókai művein több generáció nőtt fel. Az irodalmi kánonban kezdeti megbecsült státuszából fokozatosan ifjúsági szerzővé minősült. Nehéz nyelvezete, műveinek hosszúsága miatt azonban ez a pozíció is megrendülni látszik. Az irodalmárok és az irodalomtanárok körében az utóbbi hónapokban nagy vihart kavart a PetePite Kiadó sorozata, melyben klasszikusokat adnak ki „újramondva”. A kiadó elsősorban a történetek, semmint az esztétikai érték megismertetésére törekszik. A fiataloknak szánt művek rövidítve, leegyszerűsített nyelvezettel kerülnek az olvasókhoz, a népszerű Pete Pite-könyvek szerzőjének, Nógrádi Gábornak a tollából. Bár a címlapon az eredeti cím és szerző látható, felmerül a kérdés, hogy mennyire nevezhető egy-egy ilyen mű Jókaiénak. Dr. Margócsy István irodalomtörténész, az ELTE BTK XVIII-XIX. Századi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének vezetője szerint az új kezdeményezés „barbár hülyeség”, mellyel nem hazafiakat, hanem sznobokat nevelünk. Dr. Tarján Tamás irodalomtörténész, a kiadvány lektora, aki ugyancsak egyetemünk oktatója, éppen a sorozat pedagógiai értékére hívta fel a figyelmet. Szerinte ugyanis az a szépirodalom védőbástyájaként használható.
A Jókai-évfordulóhoz kapcsolódva kulturális és turisztikai programokon is részt vehetünk.
Június 5. és 7. között rendezték meg a balatonfüredi Jókai Napokat, bablevesfőző versennyel egybekötve. A programban szerepeltek irodalmi műsorok, könyvbemutató Jókai Mórra emlékezve, továbbá bemutatkozott Debrecen mint Jókai-emlékhely. Ha erről lemaradtunk, akkor is érdemes benézni Füredre, és meglátogatni az egykori Jókai-villát, mely ma emlékmúzeumként működik.
Végezetül hadd ajánljak egy aktuális programot. A József Attila Színházban márciustól játsszák A kőszívű ember fiait, melyet Dehel Gábor és Márton János dolgoztak át színpadra. A főbb szerepekben olyan ismert színészek láthatók, mint például Vándor Éva (Baradlayné), Mihályi Győző (Rideghváry Bence), Fehér Anna (Plankenhorst Antoinette), Józsa Imre (Tallérossy Zebulon) és Sztankay István (Lánghy Bertalan). Rendező: Parászka Miklós. A programhoz és Jókaihoz jó szórakozást kívánok.
Forrás:
www.metropol.hu
www.litera.hu
Karsza Andrea
ELTE Online
