A törpe, az óriások meg az opera (2009-06-23)
A Művészetek Palotájában immár negyedik alkalommal rendezik meg a Wagner-napokat, amely a világ minden tájáról vonzza a rajongókat. A hazai színpadon évről évre a legtehetségesebb Wagner-énekesek mutatkoznak be, köztük Linda Watson, Christian Franz, Hartmut Welker és Waltraud Meier. Az MR Szimfonikusok már a kezdetektől közreműködik az előadásokon. A zenekart Fischer Ádám vezényli, aki 2001-től vesz részt a Wagner színházában bemutatott Bayreuthi Ünnepi Játékokon. 2007-ben a nagy presztízsű Eichala-serleggel ismerték el munkáját.
Az idei előadássorozat mintegy összefoglalja a korábbi évek előadásait. Két alkalommal mutatják be a Ring-tetralógiát és a Parsifalt. Az összesen 18 órányi játékidőre kiterjedő Ringet június 11-14. és 18-21. között tekinthették meg az érdeklődők. A monumentális darab az előadóknak és a közönségnek egyaránt kihívást és életre szóló élményt jelent.
A mese
Wagner 1848-ban kezdte el írni A nibelung gyűrűjének szövegkönyvét, majd 1853-ban hozzálátott a zene megkomponálásához. Az anyagot többször félretette, majd újra elővette, több mint 25 évig dolgozott rajta. A négy – önálló műként is élvezhető – operát először 1876-ban, az első Bayreuthi Ünnepi Játékokon mutatták be együtt.
A teuton mitológiára épülő mű a világ teremtésétől az istenek hanyatlásáig vezet bennünket. Az első részben, A Rajna kincsében megismerkedünk a főbb szereplőkkel: Wotan főistennel és isteni társaival; Logével, a tűz urával;Alberich-hel, a törppel; Fafnerrel és Fasolttal, az óriásfivérekkel; Erdával, a legbölcsebb asszonnyal és a rajnai sellőkkel. A rajnai sellők víg játékát a csúf törpe, Alberich zavarja meg. A csalfa lányok eljátszanak a vágyakozó nibelunggal, majd kinevetik, és faképnél hagyják. Fecsegésükben elárulják, hogy a folyó mélyén aranyat őriznek, mely gyűrűvé kovácsolva a világ urává teheti birtoklóját. A csalódott Alberich, hogy megszerezze a kincset, örökre lemond a szerelemről. Az aljassággal szerzett kincs azonban senkit nem tehet boldoggá, és a gyűrű átka hozza majd el végül az istenek alkonyát.
A történet további részeiben jelenik meg Brünnhilde, akinek híres Walkür-motívumát többek között az Apokalipszis most című filmből ismerhetjük. A Wagner-univerzum további jól ismert szereplői Siegmund és Sieglinde, a balsorsú ikerpár és a jókedvű, bátor Siegfried.
Az előadásról
Sokat gondolkoztam, hogyan írjak az előadásról. Hosszasan tárgyalhatnám a magának való vad zseni, Wagner életét, munkásságát, a wagneri zenedráma zenetörténeti jelentőségét, a Wagner-művek hazai színpadi életét, a történet alapjául szolgáló mítoszt vagy az előadók kiválóságát. Minthogy szakértő egyik témakörben sem vagyok, elmondom, hogyan éltem meg ezt a Wagnerrel való első találkozást.
Wagner nevét bizonyára mindenki hallotta már, és olyan kultúrkörökben, mint az egyetem, ez egyfajta kötelezően ismert titok. Először egyik irodalomelmélettel foglalkozó professzorom áradozott nekem Siegmund és Sieglinde erdei jelenetéről, melyet bizonyára a katarzis fogalmához kapcsolt. Akkor persze nem tudtam, miről is van szó, és az egész elment a fülem mellett.
Amatőr zenész létemre kamaszkorom óta idegenkedem az operától egy rosszul sikerült iskolai színházlátogatás miatt. Wagnerről pedig azt gondoltam, hogy valami nyomasztóan intellektuális szerző. Egyetemi pályafutásom végéhez közeledve azonban mégis motoszkálni kezdett az agyamban a gondolat, hogy mégiscsak meg kellene tudnom, milyen is az a Wagner, ne csak papíron legyek majd értelmiségi. Megváltottam hát a harmadik emeletre szóló, olcsó diákjegyemet, és rövid összefoglalásban elolvastam az első este meséjét.
Első megdöbbenésemet a díszlet okozta. Láttam már én alternatív színházat, de hogy egy operaelőadáson majd filmet fognak vetíteni, azt igazán nem gondoltam volna. Pedig amint felhangzott a nyitány, hullámzó víz jelent meg a képernyőn, és csak hömpölygött, hömpölygött. A sellők pedig nem hosszú hajú, halfarkú széplányok voltak, hanem Marilyn-parókás táncoslányok. Az istenek meg nem szőrmebundában vagy krinolinos ruhakölteményekben parádéztak, hanem frakkban és estélyi ruhában. Később olvastam, hogy Wagner éppen a külsőségeket hangsúlyozó előadásokat és a szépen becsomagolt, ostoba történetekért rajongó közönséget akarta megreformálni.
A jelmezek szerepét tehát a színészi játék, a költséges, nehezen kezelhető díszletek helyét pedig a jól eltalált vetítések vették át. Ami a képernyőn megjelent, az szimbolikusan jelezte a fontosabb elemeket, és az események még jobb megértését segítette elő. Ehhez kapcsolódtak az időnként felbukkanó táncosok, akik egyszerű ruhában, de rendkívül finom mozgással jelenítették meg az érzelmeket.
Finom jelzésnél több nem is kellett, mert a zene annyira kifejező volt, hogy mindent jól lehetett érteni. A hol lágyan folydogáló, hol szilajul tomboló dallamot a dinamika tette tökéletessé. A zene és az előadás olyannyira összeforrt, hogy még a szünetek is jelentéssel teltek meg.
A szöveget kivetítőkön kísérhette a tekintetünk, magyarul és az eredeti német változatban párhuzamosan. A feliratokra a történet megértéséhez kevéssé volt szükség, az énekelt szöveget tisztán lehetett érteni. Mégis egyre többször felpillantottam, hogy megfigyeljem Wagner míves, dallamos nyelvét. Most már bátran állítom bárkinek, hogy a német nyelv mindent el tud mondani. Többeken tapasztaltam, hogy egy Wagner-látogatás után beleszerelmesedtek a némettanulásba.
A szuperlatívuszok végén el kell mondanom, hogy a Ringet nem az itt felsorolt technikai jellemzők miatt lehet és kell szeretni, hanem azért, mert bár ősidők világáról szól, csodálatosan emberi és mai történet. Aki teheti, nézze meg!
Előzetes
· Az idei Wagner-napok zárásaként 26-án és 28-án 16 órától a Parsifalt tekinthetjük meg.
· 2010-ben a Ring mellett a Trisztán és Izoldát mutatják be a Művészetek Palotájában.
Tipp
· Érdemes előzetesen utánanézni az operák történetének, például a Tótfalusi István-féle Operamesékben, illetve a MüPa kiadványaiban.
· Az előadásra szerezzünk be erős szemüveget vagy látcsövet, torokkaparás ellen pedig fogyasszunk a bejáratoknál elhelyezett cukorkából!
· Egy órával az előadások kezdete előtt diákjegyet válthatunk a harmadik emeleti karzatra, sőt ha időben érkezünk, ülőhelyre is szert tehetünk.
· Az előadás szüneteiben tekintsük meg a Wagner-kiállítást és az árusstandokat!
· Bővebb információ: www.mupa.hu
Karsza Andrea
ELTE Online
/bn_pentek_152.jpg)
