Inasból zseni (2009-06-23)
1844. február 20-án, Munkácson született, Lieb Mihály néven. Ezt a nevet 1868-ig használta.
Szülei korai halála után Békéscsabára került, majd asztalosinasnak állt. Szamossy Elek festőművész tanácsára 1863-ban Pesten kezdte képezni magát, később Bécsben, Münchenben és Düsseldorfban tanult. A festészeti hagyományból főként Rembrandt munkássága hatott rá.
1870-ben Siralomház című képével Párizs legkedveltebb festőjévé vált. 1873-ban öt festményét állították ki a Bécsi Világkiállításon. A következő évben házasságot kötött Cécile Papier-val. Nászútja során bejárta Európát, és meglátogatta gyermekéveinek helyszínét, Békéscsabát is.
Milton című festményével aranyérmet nyert az 1878-as Párizsi Világkiállításon. A következő években festette meg monumentális, keresztény témájú műveit, a Krisztus Pilátus előtt című képet és a Golgotát. 1891-től 1893-ig dolgozott Honfoglalás című munkáján, az Országház megrendelésére. A sokféle emberalak megformálásában az ország különböző pontjain készített fotótanulmányai segítették.
Krisztus-trilógiájának befejező darabját, az Ecce Homo-t 1896-ban mutatta be Budapesten, és részt vett a milleneumi ünnepségeken. 1900. május 1-jén, szifiliszben hunyt el.
Nagyszabású történelmi témájú művei mellett számos tájképe, szociológiai-néprajzi munkája is ismert. Ilyen a Tépéscsinálók, az Ásító inas, a Köpülő asszony vagy az Újoncozás. Munkácsy életművében ugyanakkor a szalonok világát ábrázoló darabokat is találunk, mint például az Apa születésnapja vagy A kis cukortolvaj. Számos portrét is készített, így barátjáról, Paál László festőről, Liszt Ferencről és önmagáról is.
Munkácsy életműve nagy hatással volt az elkövetkező generáció festőire, például Hollósy Simonra. Munkái a nagyközönség előtt a mai napig nagy népszerűségnek örvendenek.
Karsza Andrea
ELTE Online
/bn_156.jpg)
