Tal�n Disszemin�lok? (2008-11-27)
�Legenda besz�li el, hogy n�gy b�lcs addig im�dkozott, am�g el�rte, amit k�v�nt: a mennyorsz�gba l�phetett, egyenest az �dv�z�ltek k�z�. Teljes napot t�lthettek itt a boldogok k�z�tt, napkelt�t�l eg�szen napnyugt�ig �lhett�k az el�ziumi mez�k lak�inak �let�t.
Az els� b�lcs az �lm�nyt nem b�rta el �s belehalt. A m�sodik elm�j�ben megzavarodott. A harmadik az �lm�nyt mag�ba z�rta, �rizte �lete v�g�ig s a megszerzett boldogs�got saj�t mag�nak tartotta meg. Csak a negyedik b�lcs t�vozott eg�szs�gesen �s �pen, mert a l�tottakat arra haszn�lta fel, hogy azon, aki hozz� fordult, seg�tsen.
A boldogs�got teh�t csak a negyedik b�lcs b�rta el. Mert gazdags�got, �r�met, tud�st, tehets�get meg szabad szerezni, de jaj annak, aki hozz� nem el�g er�s. Egy r�sze belehal, egy r�sze esz�t veszti, egy r�sze a kincset mag�ba �ssa senkinek sem adva bel�le, �s ebbe pusztul bele. Az el�ziumi kertek f�nye s�t�ts�gg� v�ltozik benne. A boldogs�got csak az b�rja el, aki elosztja. A f�ny csak abban v�lik �ld�ss�, aki m�snak is ad bel�le.�
(Hamvas B�la)
�n igen szerte�gaz� tev�kenys�get v�gez. Hogy fogalmazn� meg a legfontosabb feladat�t?
Ha valaki megk�rdezn�, mit csin�lok, egy sz�val azt mondan�m disszemin�lok. Azaz a koll�g�immal tud�st termel�nk, gy�jt�nk �s osztunk sz�t.
Konkr�tan jelenleg min dolgozik?
Ez �rdekes, mindig egyszerre legal�bb n�gy-�t projekten dolgozunk.
Jelenleg az �j fogyat�koss�g�gyi ENSZ egyezm�ny egyik cikkely�hez kapcsol�d�an v�gz�nk kutat�st. A f� t�m�ja, hogy hogyan lehet a t�rsadalom rendk�v�l massz�v kirekeszt� t�rekv�seit korl�tozni �s az intellektu�lis �s a pszichi�triai eredet� fogyat�koss�ggal rendelkez� emberek cselekv�k�pess�g�t visszaadni.
A m�sik fontos ir�ny egy �j foly�irat ind�t�sa, a Fogyat�koss�g �s t�rsadalom c�m� fogyat�koss�gtudom�nyi lap�. �pp most �ll �ssze az els� sz�ma.
A harmadik pedig a Fogyat�koss�gtudom�nyi Szabadegyetem k�vetkez� alkalma.
Az �szt�nd�jra �ssze�ll�tott jellemz�s�b�l az is kider�l, hogy �n nemcsak idehaza dolgozik ilyen akt�van. Milyen nemzetk�zi tev�kenys�get v�gez?
Most �ppen tal�n semmin nem dolgozom, ink�bb csak k�sz�l�k egy szerepre. Van egy 2006-os ENSZ egyezm�ny, ami a fogyat�koss�ggal �l� emberek jogait univerz�lisan fogalmazza meg. Ehhez kapcsol�d�an febru�rban lesz egy bizotts�g els� �l�se, aminek 2 �vig tagja lehetek. Ebben az els� p�r �vben rakhatjuk le az alapokat, �gy el�g er�s alkot�si k�nyszerben lesz�nk.
Ennyire �sszetett �s sokr�t� feladatok mellett mi�rt fontos megmaradni a fels�oktat�sn�l? Mi�rt pont itt a B�rczin?
�n azt hiszem, hogy az ember ott alkot, ahol lehet. Ez n�lam �gy hat�roz�dott meg, hogy �84-ben elkezdtem fogyat�koss�g�ggyel foglalkozni. Egy id� ut�n nem �reztem j�l magam a k�zg�zon, ott ugyanis mindig m�ssal kellett t�r�dni. Ha j�l tudom egy olyan hely van az orsz�gban, ahol igaz�n koherensen zajlik ebben a t�m�ban a kutat�s, ez pedig a B�rczi. Az el�z� f�igazgat� �th�vott helyettes�nek 2000-ben, akkor j�ttem ide. Sz�momra inspir�l�, hogy hallgat�kkal lehet egy�tt dolgozni, inspir�l� az, hogy ebben a B�rczi-s vil�gban nem n�znek csodabog�rk�nt az ilyen emberre, hanem �rtj�k egym�st mindannyian. Az alapvet� kult�r�nk nagyon hasonl�.
Az egyik �nh�z kapcsol�d� weboldalon olvashat� egy gondolat, miszerint nagyon meghat�roz egy t�rsadalmat az, hogy mik�nt viszonyul az id�sekhez, a gyermekekhez �s a fogyat�kosokhoz. Hogy l�tja mindezt ma idehaza?
Pr�b�lok nem a r�gt�n a nyelvemre tolul� sztereot�pi�kkal v�laszolni, �s ez most nem egyszer�, ugyanis hihetetlen �sszetett mind a h�rom.
Az id�sek beilleszked�se bizonyosan nagyon f�gg a finansz�roz�st�l. Nyugd�jak, eg�szs�g�gy, mindez hihetetlen nagy v�ls�gban van jelenleg. Ezt tudjuk. Nagyon f�gg att�l, hogy az emberek hogyan viszonyulnak hozz�juk, ak�r az utc�n, ak�r a villamoson vagy a k�z�rtben. F�gg att�l, hogy az id�sek maguk mennyire akt�vak, mennyire szeretn�nek dolgokat el�rni. Itthon az �regek nagyon gyakran kopnak ki az �letb�l, elvesz�tik a teret, amiben sz�p �regkort lehetne �lni. Ez tal�n att�l van, hogy elv�sz a kreativit�sukat, az �letvid�ms�gukat. Sokat �ltem Amerik�ban, ott egy�ltal�n nem ezt tapasztaltam. Kint l�ttam 70 �ves embert fut�l�cet felcsatolni egy parkban, l�ttam az els� l�p�seit, �s meg lehetett �llap�tani, hogy akkor van a l�b�n el�sz�r ilyesmi. Idehaza csodabog�rnak n�zn�k �t.
Mindez a fogyat�kos emberekre is kivet�thet�. B�csben ha m�szk�lunk az utc�n igen sok kerekessz�ket haszn�l� embert lehet l�tni. Sokkal sz�kebb a kirekeszt� �s sokkal t�gabb az integr�l� kult�ra.
Ez a fogyat�koss�g�gy legnagyobb probl�m�ja idehaza?
Mintha a kooper�ci� kult�r�ja szorulna h�tt�rbe. A mindennapi ember mindenk�ppen egy z�rus�sszeg� j�t�knak tekinti az �letet, amiben ha � t�bbletre tesz szert, azt csak a m�sik lenyom�sa �ltal val�s�thatja meg. Ha ez �gy van, akkor a fogyat�koss�ggal �l� embert is le kell takar�tani a p�ly�r�l. Hisz csak elsz�vja az er�forr�sokat, jobb, ha nem kap munk�t, mert t�lem veszi el. Ha pedig ez is k�sz, akkor jobb, ha nem is l�tom.
Fel sem mer�l, hogy a kooper�ci� r�v�n megn�het a magunk�v� tehet� j�sz�g mennyis�ge �s t�rsadalmi szinten is jobban j�runk Val�j�ban azonban minden egyes fogyat�kos emberrel, akit kiz�runk a t�rsadalomb�l, szeg�nyebbek lesz�nk �s mindannyival lelki �rtelemben betegebbek is. Valahol m�lyen, a kollekt�v tudatalattiban ott gy�lik ez a genny. R�ad�sul komplett int�zm�nyrendszerek, mechanizmusok �p�lnek erre a kirekeszt� strukt�r�ra.
Hogyan lehetne ezen v�ltoztatni?
Sok-sok �vtizedre el�re egy t�rt�nelmileg megkonstru�l�dott csapd�ban vagyunk. Teh�t v�ltoztatni ezen az�rt sem k�nny�, mert a v�ltoztat� maga is csapd�ban van.
Nem gondolom azt, hogy ezen a ter�leten �gy lehetne el�re l�pni, ahogy azt �ltal�ban elk�pzelj�k. Tegnap �gy volt, ma �gy van. �gy nem. Egyetlen dolgot tudok mondani: v�ltoztatni �gy lehet, hogy minden nap, azok akik �rtik belefektetik a saj�t munk�jukat. Csak ezzel a nagyon-nagyon kem�ny �s f�radhatatlan m�dszerrel lehet dolgozni �s �gy lassan, rettent� lassan megy�nk el�re. A V�ndorki�ll�t�ssal p�ld�ul ezt a picit odatett�k.
Mes�lne r�viden err�l a Fogyat�koss�gt�rt�neti V�ndorki�ll�t�sr�l? Hogy sz�letett meg a kezdem�nyez�s? Mi az �n szerepe mindebben?
A f� �rdem eg�szen biztosan egy Advocating Change Together Act nev� minnesotai szervezet�, akik k�sz�tettek 22 tabl�t. Az alapkoncepci� az volt, hogy panelekkel, sz�vegekkel �s k�pekkel historikus m�don �p�ts�k fel a fogyat�koss�g t�rt�net�t; ezen bel�l pedig a fogyat�kos emberrel szembeni sztereot�pi�kat, el��t�leteket megmutass�k. Mindez szerintem zseni�lis.
Mi annyit tett�nk, hogy az esetleges r�seket - eur�pai �s magyar t�rt�nelem, ill. az ENSZ fejlem�nyei � megpr�b�ltuk bet�mni, teh�t a 22 mell� k�sz�tett�nk m�g 6 tabl�t, plusz k�t bevezet�-�ttekint� panelt. M�sodr�szt bevitt�k a t�rbe a ki�ll�t�st. Azaz: megn�velt�k a tabl�kat, oszlopszer�en h�rmat egym�shoz �ll�tottunk. Ez k�rbej�rhat�v� teszi �ket, vizu�lis t�bblethat�sa is van. V�g�l pedig megpr�b�ltuk biztos�tani a maxim�lis egyenl� es�ly� hozz�f�r�st. Akad�lymentes helyen tartjuk a ki�ll�t�sokat. Ha valaki kerekessz�kkel odagurul, akkor az � szem�t�l a tabl� legfels� r�sze pont olyan t�vols�gban van, mint egy �tlagos m�ret� �ll� ember szem�t�l a t�bla als� r�sze. K�sz�tett�nk k�nnyen �rthet� sz�veg� f�zetes v�ltozatot az intellektu�lis fogyat�koss�ggal �l�k sz�m�ra. Vak emberek sz�m�ra pedig mp3 form�ban el�rhet� a sz�veg, mind a helysz�nen, mind a V�ndorki�ll�t�s magyar �s angol nyelv� internetes oldal�n. Mindezt az�rt �rezt�k fontosnak, hogy k�s�bb k�z�s, k�toldali p�rbesz�d indulhasson meg.
Mik�nt fogalmazn� meg a ki�ll�t�s legfontosabb �rdem�t?
Biztos vagyok benne, hogy ilyen tartalm� tud�s- �s k�panyaggal, ilyen �t�sszer�, nagy hat�ssal nem szokott tal�lkozni az �tlagember, de senki sem. Az, hogy l�tok egy-k�t kerekes sz�kes embert, meg hallok egy-k�t embert err�l besz�lni, ezek mind �finom� hat�sok. A ki�ll�t�snak rem�nyeim szerint van egy intellektu�lisan sokkol� hat�sa. Szeretn�m, hogyha a l�togat�k sz�m�ra a t�m�t k�zelebb tudn�nk hozni.
Mi a ki�ll�t�s els�dleges c�lja? Sokkol�s, gondolat�breszt�s?
Tal�n mindkett�. Legink�bb intellektu�lis sokkol�s �s �ntudatra �breszt�sk�nt fogalmazn�m meg. A fogyat�koss�ggal �l� emberek �s a t�bbs�gi t�rsadalom sz�m�ra egyar�nt.
Mi volt a legnagyobb siker a k�zelm�ltban a fogyat�koss�g�gy ter�n?
Els�k�nt az jut eszembe, hogy p�r �vvel ezel�tt az �v Embere d�jat Szuhaj Mih�ly, vak informatikus kapta.
M�sodikk�nt azt eml�ten�m, hogy a h�l�s �gyak megsz�ntek az orsz�gban. B�r itt is van m�g b�ven tennival�, de ez mindenk�pp nagyon fontos.
V�g�l amit m�g eml�ten�k, az a Salva Vita Alap�tv�ny tev�kenys�ge. �k t�mogatott foglalkoztat�s keretben intellektu�lis fogyat�koss�ggal �l�ket, illetve autista embereket helyeznek el a munkaer�piacon.
Mi�rt ezt a tudom�nyter�letet v�lasztotta?
Kir�ly L�szl�nak van egy sora, �gy sz�l: �Mi�rt v�lasztottad ezt az utat, v�ndor?/Nem v�lasztottam szembe j�tt velem.� Val�sz�n�leg nincsenek v�letlenek, �s bizony van olyan, hogy az ember nem tudatosan megy, hanem b�kl�szik �s valahova m�gis odatal�l. �n p�ld�ul �ltal�ban �gy kutatok, hogy olyan helyeken vizsg�l�dok, ahol nagy val�sz�n�s�ggel nincs az amit keresek. Csak ez ut�n megyek a centrum fel�.
A t�rt�net hossz�, ott kapcsol�dom bele, hogy 1984-ben politikai okokb�l munkan�lk�li voltam �s k�t kit�n� ember (Gyenes Antal �s Don�th Ferenc) k�zbenj�r�s�ra felvettek engem a Sz�vetkezeti Kutat�int�zetbe, ami akkoriban ellenz�ki f�szek volt. Gyenes igazgat� �r akkor azt mondta nekem, hogy min�l el�bb kezdjek el egy kutat�st a �Cs�kkent munkak�pess�g� emberek foglalkoz�si rehabilit�ci�ja az ipari sz�vetkezetekben� c�mmel. Ez volt az a mondat, amib�l csak egy sz�t �rtettem: emberek. �gy kezd�d�tt.
A folytat�s puszt�n annyi, hogy voltak tov�bbi k�rd�seim. Egy �v alatt elk�sz�ltem a kutat�ssal, de maradtak �Mi�rt?� t�pus� dilemm�im. Ezekre m�g mindig nem tal�ltam teljes v�laszt.
Tud�sv�gy?
Ink�bb az, amit m�r kor�bban mondtam, hogy ez a fogyat�koss�g�gy az�ltal megy el�re, hogyha nap mint nap szigor�an belealkotjuk a magunk�t. Ez volt az a g�psz�j, ami engem elkapott. Nem szobatud�s szerep, hanem t�rsadalomalkot�, ezt pedig nem lehet letenni.
Ki tudna emelni olyan saj�t eredm�nyt, amire a legb�szk�bb?
Azt hiszem igen. A MEREK (Mozg�ss�r�lt Emberek Rehabilit�ci�s K�zpontja) k�nyvt�rosa, aki maga is mozg�ss�r�lt ember, azt mondta egyszer egy m�sik mozg�ss�r�lt embernek: �Ennek a K�nczeinek a k�nyveit �n az�rt szeretem, mert ez olyan, mintha egy volna k�z�l�nk.� Ha valamire b�szke lehetek, akkor az az, hogy a �mozgalmi� t�rsaim elismernek.
A V�ndorki�ll�t�s mott�ja: �Bar�tom mondok neked egy nagy titkot, ne v�rd az utols� �t�letet, megt�rt�nik az minden nap.� Mi�rt?
Egyr�szt az�rt - m�g ha pesszimist�nak is t�nik � mert �lland�an figyelmeztet arra, hogy hihetetlen sok fogyat�kos ember �l szeg�nys�gben, elnyomat�sban, kizs�km�nyolva, jogfosztottan, ill. int�zetekbe z�rva itthon �s k�lf�ld�n. Ezt nem szabad elfelejteni. Figyelmeztethet arra, hogy ha el is �r�nk eredm�nyeket, ne b�zzuk el magunkat, az elveszi az er�nket. Alkalmas lehet arra, hogy �bren tartsa a figyelmet, hogy ne nehez�lj�nk el �s �gy legyen er�nk folyamatosan a v�ltoz�sokon dolgozni.
Kiss �d�m
ELTE Online
