Nagy legitimit�ssal (2008-08-04)
Egy �ve megb�zott d�k�nk�nt ker�lt az ELTE BTK �l�re, ezen id�szak alatt sok komoly probl�m�val tal�lkozott. Melyek voltak ezek, �s milyen m�rt�kben siker�lt �ket felsz�molnia?
T�bb komoly kih�v�s �rte ebben az id�szakban Karunkat. Mivel c�lom, hogy a koll�g�k �s a hallgat�k lehet� legsz�lesebb nyilv�noss�g�t bevonjam az inform�ci��raml�sba, err�l el�g sokan tudnak, �gy nem akarok r�szletekbe bocs�tkozni. K�lts�gvet�si gondjai vannak az Egyetemnek, �s azon bel�l a Karnak, az �sz sor�n f�leg ez hat�rozta meg feladatainkat. Ennek az id�szaknak sz�momra az volt a leger�sebb tapasztalata, hogy a Kari Tan�cs, Int�zeti Tan�csok, Int�zet- igazgat�k Tan�csa a neh�z id�kben m�g er�sebben �sszefogott, �s a B�lcs�szettudom�nyi Kar oktat�inak b�lcs�szoktat�i identit�sa nagyon er�ss� v�lt. Olyan egys�gesen sorakoztak fel a Kar �rdekei m�g�, amit �n kor�bban nem tapasztaltam. Ez er�s�tette meg koll�g�imat �s engem abban, hogy teljes er�bedob�ssal k�zdj�nk a Kar �rdekei�rt, �s elh�r�tsuk a lehets�ges vesz�lyforr�sokat.
Mi okozta a s�lyos probl�m�kat, �s milyen l�p�seket tett felsz�mol�sukra?
A Kar k�lts�gvet�se a nagyar�ny� elvon�s miatt neh�z helyzetbe ker�lt, hiszen a k�lts�gvet�s�nk t�bb mint kilencven sz�zal�k�t b�r �s j�rul�k form�j�ban fizetj�k ki. Vissza lehet fejteni 2003-ig, mik�pp romlott bels� gazd�lkod�si helyzet�nk. Ezen a ponton szeretn�m elmondani, hogy az�rt tudtunk hat�konyan, hat�rozottan dolgozni, mert a probl�m�n t�l egyb�l l�ttuk a kiutat is. Megb�zott d�k�ns�gom idej�n jeleztem, hogy r�vid-, k�z�p-, �s hossz� t�v� strat�gi�t kell k�sz�teni, amelyekben �ssze kell gy�jteni a kari elk�pzel�seit. A munka megkezd�d�tt, a d�k�ni p�ly�zatomban �sszefoglaltam megl�t�saimat a B�lcs�szettudom�nyi Kar j�v�j�t illet�en. Ez az alapanyag, amelyet most mindenki saj�t szakter�lete (oktat�s, tudom�nyszervez�s, nemzetk�zi �gyek, finansz�roz�s �s gazd�lkod�s, marketing) szerint kimunk�l a d�k�ni vezet�sben. Ezen dolgozunk most, �s a kialakul� alapsz�vegeket megk�ldj�k a Kari Tan�csnak, int�zeteknek, tansz�keknek, oktat�knak �s a Hallgat�i �nkorm�nyzatnak. Azt szeretn�nk, ha az �sz folyam�n, kari vita ut�n elk�sz�lne egy olyan sz�veg, amelyet azt�n a Kari Tan�cs elfogadna, �gy mindenkinek az elk�pzel�seit mag�ba foglaln�.
Eml�tette a b�lcs�sz identit�st, mint egy er�s b�sty�t. Melyek lehetnek az er�s �s gyenge pontok, amelyekre �p�tkezni lehet?
A Karban rejl� tudom�nyos �s oktat�si lehet�s�gek, amelyeket tekintve meglehet�sen j�l �llunk, megmutatj�k a kiutat a v�ls�gb�l. A mostani felv�teli jelentkez�seket l�tva meg�llap�thatjuk, hogy magas az els� helyes jelentkez�sek sz�ma, 150%-kal meghaladja az akkredit�lt keretsz�munkat, a jelen pillanatban a 2087 helyre 3016 jelentkez�nk van. Az eddigin�l nagyobb ar�nyban tudjuk felt�lteni f�r�helyeinket �llamilag finansz�rozott k�pz�sben r�szt vev� hallgat�kkal. Ha ez �gy alakul, akkor a Kar t�bbletforr�shoz jut. T�bb mint sz�z MA-k�pz�st szeretn�nk elind�tani 2009-t�l, amelyek akkredit�ci�ja egy�bk�nt most folyik. Az ind�t�si dokumentumok nagy r�sz�t elfogadta a Szen�tus. Ez�ltal 2009-t�l olyan sz�les k�n�latunk lesz az MA-k�pz�s ter�n, amely a magyarorsz�gi b�lcs�szk�pz�sben egyed�l�ll�. Ez nem csak a mostani els��veseknek fontos, mivel a jelenleg fels�bb �ves hallgat�k is f�lvehetik a n�gy f�l�ves k�pz�seket. T�bb olyan k�pz�s�nk lesz, amelyeket kor�bban �n�ll� szakk�nt nem ind�tottunk el, de most olyan interdiszciplin�ris szakokat fogunk akkredit�ltatni, amelyek elv�gz�s�vel hallgat�ink b�v�thetik alapk�pzetts�g�ket. Visszat�rve a Kar helyzet�re, az MA-k�pz�sek magasabb �llami t�mogat�ssal (mintegy dupl�ja az alapk�pz�ses finansz�roz�snak) indulnak, �gy rem�lj�k, hogy magas hallgat�i l�tsz�mot fognak vonzani, ami term�szetesen t�bbletbev�telk�nt jelenik meg k�lts�gvet�s�nkben. Azon dolgozunk, hogy minden forr�st, tartal�kot mozg�s�tani tudjunk, hogy a Kar az oktat�si tev�kenys�g�b�l tegyen szert t�bbletbev�telre. Emellett fontos, hogy a Kar hagyom�nyaihoz, arculat�hoz h� maradjon, meg�rizze tudom�nyos potenci�lj�t, amelyet akad�mikusaink, nagydoktoraink, vezet�oktat�ink munk�ja eredm�nyezett. A kult�r�ban �s a k�z�letben mozg� �rtelmis�giek meghat�roz� alakjai tartanak el�ad�sokat a kari katedr�kon. A hiteles j�v�k�p�nk teh�t megvan, most j�tt el a megval�s�t�s�nak ideje.
Olyan k�zkedvelt �s nagy hallgat�i t�meget vonz� programok, mint a kultur�lis menedzserk�pz�, a kultur�lis antropol�gia, vagy �ppen az afrikanisztika, elt�ntek. E hi�nyt tudja-e p�tolni az �j MA-k�pz�si k�n�lat?
A kultur�lis antropol�gia egy m�sik karra ker�lt, m�g a kultur�lis menedzserk�pz� eset�ben nem voltak meg a szem�lyi felt�telek, miut�n Bujdos� tan�r �r nyugd�jba ment. Az afrikanisztika pedig interdiszciplin�ris szakk�nt fog indulni az MA-k�pz�sben.
Assziriol�gusk�nt t�rgyal�sokat kezdem�nyeztem, hogy interdiszciplin�ris K�zel-Kelet szak�rt�, T�vol-Kelet szak�rt�, afrikanisztika MA-k�pz�s indulhasson. Ezek akkredit�ci�ja folyamatban van, a l�tes�t�si dokumentumok m�r elk�sz�ltek. Az afrikanisztika szak indul�s�t a D�l-Afrikai K�zt�rsas�g nagyk�vet asszony jelenl�t�ben be is jelentettem egy afrikanist�k szervezte konferenci�n. A hagyom�nyos k�pz�sben r�sztvev�k sz�m�ra ny�jtott programok kifutnak, ezeket a bolognai rendszerben nem tudjuk ind�tani. Ez�rt gondoltunk arra, hogy bizonyos programokat, amelyeket �t lehet emelni az �j rendszerbe, �tform�lunk. Amelyek viszont nem alak�that�k hozz�, azokr�l sajnos le kell mondanunk. Ezek nem tudom�nypolitikai, hanem technikai d�nt�sek.
Az utols� el�tti szen�tusi �l�sen el�gg� kellemetlen helyzet alakult ki, h�rom akad�miai doktor kinevez�s�t utas�totta el a Szen�tus. Mi volt ennek az oka, �s mi lett a k�vetkezm�nye?
Ilyenre kor�bban nem volt p�lda. Az�ta volt h�tf�n egy �jabb szen�tusi �l�s, ahol �jra napirendre ker�lt a h�t elutas�tott egyetemi tan�ri f�lterjeszt�sb�l azon h�rom, nagydoktori c�mmel rendelkez� jel�lt, akik megkapt�k a MAB t�mogat�s�t. H�romb�l kett�t elfogadott, egyet elutas�tott a test�let. Ezt s�relmesnek tartom, mert nyilv�nval�, hogy rendszeren k�v�li elemek j�tszottak szerepet a titkos szavaz�sban. Ilyen elem, hogy nem szakmai, oktat�spolitikai, hanem k�z�leti szerepl�sei miatt nem kapta meg a t�mogat�st. A rektor �r is vil�gosan megfogalmazta a Szen�tusban, hogy ha valakinek olyan szempontjai voltak, amelyek miatt leszavazta a f�lterjesztettet, f�l kellett volna vetnie a vita sor�n. Vita ugyan zajlott, de nem szakmai �rvek ment�n sz�letett a d�nt�s, amit igaz�n sajn�latosnak tartok.
A d�k�nv�laszt� Kari Tan�cson a v�laszt�s soha nem l�tott egyet�rt�sben zajlott, hiszen a negyvennyolc szavaz�b�l negyvenh�rman �nre adt�k le voksukat, ami hatalmas t�mogatotts�got, bizalmat jelent, �s persze hatalmas felel�ss�get is. Mit jelentett �nnek ez a szavazati ar�ny?
A Kari Tan�cs ilyen m�rt�k� bizalma nagy legitimit�st jelent, ugyanakkor hatalmas felel�ss�get rakott a v�llamra. Ezt a bizalmat az elm�lt egy �vben v�gzett munka igazol�s�nak �rzem, ami nemcsak a szem�lyem, hanem az �ltalam v�lasztott t�rekv�sek elfogad�sa is. A nagyar�ny� meger�s�t�s d�k�nhelyettes �s hivatalvezet� koll�g�im munk�j�nak az elismer�se is, hiszen a d�k�ni vezet�s nem egyszem�lyes munka, n�lk�l�zhetetlen az � seg�ts�g�k. Nagy a bizalom abban, hogy amit elkezdt�nk, azt v�gig is fogjuk csin�lni, erre mondtam igent azzal, hogy elv�llaltam a d�k�ns�got.
A t�bbi p�ly�zatban tal�lt-e olyan tervet, �tletet, melyet �n is sz�vesen �temelne a programj�ba, amelyet mindenk�ppen megval�s�tana?
A v�laszt�s el�tt a Hallgat�i �nkorm�nyzat f�ltett egy hasonl� k�rd�st, amelyet �r�mmel vettem. Elolvastam term�szetesen a m�sik k�t koll�g�m p�ly�zat�t. Az �n programom kereteket ad� strat�giai alapvet�s, de vannak benne konkr�t d�nt�sek is. Le�rtam az adott helyzetet, a feladatokat, �s hogy mi kell tenni az adott feladat elv�gz�s�hez. Elmondtam m�r ott is, hogy term�szetesen nyitott vagyok az �tletekre, javaslatokra. Ezekb�l kialakulhat a Kar strat�gi�ja, amelyet szeretn�k k�zz�tenni, eljuttatni minden illet�keshez, elfogadtatni a Kari Tan�ccsal, ami t�kr�zi az int�zm�ny egys�get.
A d�k�ni hivatalvisel�ssel megn�vekedett teend�it hogyan tudja �sszeegyeztetni a katedr�val?
D�k�nhelyettesk�nt �s megb�zott d�k�nk�nt is megtartottam �r�imat, ezut�n sem szeretn�k ezen v�ltoztatni. A t�rv�ny szerint a vezet� oktat�knak t�z �r�t kell tartaniuk, ez al�l a d�k�n persze kaphat mentess�get. Ha nem is t�z, de nyolc �r�t szeretn�k megtartani, mert nem akarok elszakadni a szakm�mt�l. �gy kell alak�tani a heti, illetve napi ritmusomat, hogy ezt meg tudjam oldani. Nem szeretn�k elszakadni a di�kjaimt�l, k�z�tt�k t�bb tehets�g van, �rt�k szem�lyes felel�ss�get is �rzek, mindez nekem biztos h�tteret ad.
A h�ten volt a PPP-konstrukci�ban fel�j�tott �p�letek, az Angol-Amerikai Int�zet �s a Germanisztikai Int�zet K�nyvt�r�nak �s a G�lyav�r �tad�sa. Az �nneps�gen megjelent Hiller Istv�n szakminiszter is. Hol tart most a Trefort kert f�l�j�t�sa?
Az Ajt�si D�rer sor �llapota egyre romlott. Ahhoz, hogy az �p�let az oktat�k, �s hallgat�k �ltal lakhat� legyen, m�sf�l milli�rd forintos beruh�z�s kellett volna. Az egyetem vezet�se �gy d�nt�tt, hogy az Ajt�si D�rer sori �p�letekbe p�nzt fektetni m�r nem �ri meg, ink�bb a R�k�czi �ti, �s a Trefort kert m�s �p�leteinek fel�j�t�s�val kell megoldani a probl�m�t. Ebb�l j�tt l�tre az a h�sz �ves PPP-konstrukci�, amelynek els� l�p�s�ben fel�j�tottuk a most �tadott �p�leteket, majd miniszter �r �g�rete alapj�n �jabb �p�let fog megsz�p�lni. Ez k�zel n�gy milli�rd forintnyi beruh�z�st jelent a Campus ter�let�n. H�sz �vig kell t�rleszteni, fele-fele ar�nyban az OKM �s az egyetem �s v�llalt�k magukra a terhet, az ut�bbi szerepel az egyetemi k�lts�gvet�sben, neh�zs�geket nem fog jelenteni. Az Ajt�si D�rer sor elad�s�val, gondnoks�gok felsz�mol�s�val jelent�s forr�st takar�t meg a Kar.
Mi a v�lem�nye arr�l, hogy a Holdudvar bez�r�sa ut�n egy �vre megsz�nt a k�z�ss�gi �let kialakul�s�nak lehet�s�ge a Karunkon?
Elengedhetetlennek tartom, hogy az oktat�k, a munkat�rsak �s a hallgat�k m�lt� k�r�lm�nyek k�z�tt legyenek. M�ltatlan k�r�lm�nyek k�z�tt nagyon neh�z megk�vetelni az oktat�kt�l �s a hallgat�kt�l, hogy sz�nvonalas munk�t v�gezzenek. Most gyakori, hogy az oktat� megtartja az �r�j�t, majd hazamegy. Ugyanez igaz a hallgat�kra is. A vid�ki kampuszokkal szemben nagy h�tr�nyban vagyunk. M�g ott az egyetem a v�ros hangs�lyos r�sze, �s meg tudja tartani a hallgat�kat. Ha viszont itt valaki kil�p a Trefort kert kapuj�n, m�ris a belv�rosban tal�lja mag�t. A c�l az, hogy olyan k�z�ss�gi tereket hozzunk l�tre az oktat�knak �s hallgat�knak, ahol le tudnak �lni, m�lt� k�r�lm�nyek k�z�tt tudnak eb�delni, k�v�zni, besz�lgetni. K�t �ra k�z�tt ne az legyen sz�mukra az els�, hogy kirohannak az �p�letekb�l. Eddig k�t kampuszunk volt, a kari k�z�let j�r�szt virtu�lis volt, ezt szolg�lta a honlap. Azt szeretn�m, ha a beruh�z�sokon kereszt�l a m�r el�bb eml�tett virtu�lis k�z�let val�ss� alakulna, hogy a hallgat�k nem e-maileken, ETR-levelez�list�kon tartan�k a kapcsolatot, hanem teret adhatn�nk a szem�lyes kapcsolattart�snak. Hiszen a b�lcs�szl�t t�bb mint egyszer� �r�ra j�r�s. Ezt �n is tudom, hiszen m�g a Pesti Barnab�s utcai �p�letben is a b�f� k�rny�ke volt az igazi gy�jt�pont, ahol lehetett tal�lkozni a hallgat�kkal, �s nem csak a foly�s�n a tanterem el�tt futhattak �ssze.
Farag� G�bor
