Sportos interjú Pogátsa Zsuzsannával (2008-08-04)
- Hogy kerültél pont Te erre a pozícióra? - Nem a klasszikus utat jártam be, tehát nem valamelyik HÖK-ből érkeztem. A PPK-s gólyatáborok szervezésében vettem részt jó pár éve, emellett testnevelés szakos vagyok, tehát ott mozogtam mindig, de a kari érdekképviseleteket sohasem vállaltam. Egyszer csak megkeresett a Melinda, és hosszas gondolkodás után úgy döntöttem, hogy beadom a derekam, és megpróbálkozom valami olyasmivel, amiben hiszek, és úgy gondolom, hogy tenni tudok érte. - Abszolút ismeretlenként kerültél egy hatalmas gépezet egyik csúcsára. Mit éreztél, amikor szembesültél a feladatokkal? - A sport az egyetlen, amivel önerőből tudok foglalkozni, meg szívesen is csinálom, így egyik részről örültem neki. Másrészt nagyon féltem a feladatoktól, és a kihívásoktól, de belevágtam, remélve, hogy tudok segíteni a sportéleten. - Hogy léptél be az irodába, mik voltak az elképeléseid, céljaid? - Természetesen úgy jöttem, hogy megváltozik minden, és megváltom a világot, és mostantól az ELTE-n a sport olyan presztízsű lesz, mint még soha. Ez persze nem így történt. Nekem az első félév igazából arról szólt, hogy megismerjek mindenkit, megtanuljam, hogy mivel kihez fordulhatok, tehát beleszokjak a helyzetbe. Az igazán aktív időszak számomra a második félév lesz, most sikerül olyan rendezvényeket a tető alá hozni, amilyen a sportfesztivál is volt. Eddig a legnagyobb egyetemi rendezvény ebben a témában a Kőkemény ELTE Sportnapok voltak. Idén úgy gondoltuk, hogy legyen egy kicsit más, megőrizzük a vetélkedő jellegét, de emellett megpróbáltunk fesztiválhangulatot is kölcsönözni neki. A sportrendezvények mellett kipróbálhatták az érdeklődők a falmászást, paint-ballt, kidobóst, és persze volt büfé, zene, és egy hatalmas buli is este. Reméljük, hogy sikerült kicsalni sok embert, és hogy jól érezték magukat. - Milyen konkrét céllal kezdted meg a munkád? - Az elnöki program sporttal kapcsolatos részében vállaltuk, hogy felállítunk egy önálló weboldalt a sportnak, a sport.elte.hu már készül, és év végére egy próba üzemmódnak el kell indulnia, tartalmaznia kell információkat, hogy érdemes legyen rákattintania az embereknek. Ezzel az egyik nagy hiányosságot, a kommunikációt próbáljuk meg fejleszteni. A másik jelentős terv az uszoda helyzetének rendezése volt. Az Ajtósi létesítmény eladásával megszűnt ez a lehetőség a diákok előtt, mindenféle kompenzáció nélkül. Az EHÖK két uszodával is megállapodott, hogy az ELTE-sek kedvezménnyel látogathassák. A Mányoki uszoda a Móricz körtértől öt percre, míg a Vituki a Lágymányosi-híd közelében várja a látogatókat, de ezek csak félmegoldások, de legalább újra visszakerült az úszás a választható sportok közé. Ehhez hasonlóan kedvezményesen látogatható az Astoria-fitness, ráadásul külső helyszíni testnevelésként is el lehet fogadtatni, ami korábban is megvolt, csak sikerült bizonyos kedvezményeket kieszközölni. - Ezeken túl volt egy sikeresnek mondható kérdőív kitöltésetek is, amire az ETR-t használtátok fel. Mit kutattatok ebben? Hányan töltötték ki? - Körülbelül ezerkétszáz ember vette a fáradtságot, és töltötte ki a kérdőívet. A sportolási szokásokat, és a sportágakra való igényt próbáltuk felmérni, hol állunk, mire van igény, hova tartunk, melyik sportok az ismertek. A kiértékelés végén járunk, az összesített statisztikák már készülőben vannak, úgyhogy remélem rövid időn belül meg lesz az eredménye a kutatásnak. - Mit tapasztaltál, milyen a hallgatók viszonya a sporthoz? - Én ismerem a két végletet. Testnevelés szakosként mindenki aktív, mindenki ugrik az összes lehetőségre, de hát itt nagyon kevés emberről beszélünk. Emellett vannak az általános órák, amit elvileg bárki látogathat, nem kötelező jelleggel. Az előbb említett felmérésben volt egy kérdés, hogy szeretnék-e a hallgatók, ha az általános testnevelés újra kötelező tantárgy lenne ? érdekel mi lesz erre a válaszuk! Szerintem nagyon fontos lenne még most megfogni őket, mivel ez az utolsó esély arra, hogy intézményesített formában sportoljanak. - Mit szólsz ahhoz, hogy a bolognai rendszer bevezetésével nem kötelező a testnevelés, és hogy aki mégis felveszi, annak fizetnie kell érte? - Az intézmény megtehetné, hogy kötelezővé teszi a sportot, de erre jelen pillanatban nincsen keret, ha nincs rá keret, akkor kifizettetik az ötezer forintot az emberekkel. Viszont a legnagyobb igazságtalanság ebben, hogy évekig együtt lesznek emberekkel, akiknek nem kell fizetni a sportért, és szerintem ez a legfájóbb. - A sok gond után halljunk valami pozitívat is, mi az a terület, ami példaértékűen működik az egyetemünkön? - Egyértelműen a sportösztöndíjas rendszer. Ez azt jelenti, hogy egyenlőre 24 sportágban megpályázhatják a hallgatók, hogy az elkövetkező egy évben ők viszik az egyes ágazatokat. Ők ezért szemeszterenként díjazásban részesülnek. A következő szemeszterre a kiírást kedden tesszük meg, és szeretnénk, ha idén már harminc szakosztályt tudnánk így működtetni. Ez egy jól működő dolog, erre érdemes lehet ráfeküdni, hogy fejlesszük az egyetemi sportéletet. - Ezen nehézségek dacára mégis az ELTE sportolói képviselik a magyar színeket május első hetében Párizsban európai egyetemek ellen egy sportfesztiválon. - Ennek nagyon örülök én is, bár ez egy véletlennek köszönhető, hogy egy ember kézbe vette a szervezést, és akkor érdeklődés mutatkozott, hogy körülbelül százharmincan kint leszünk ezen a rendezvényen. Faragó Gábor
Vissza
