Besz�lget�s L�vay Mikl�ssal (2008-08-04)
Az ELTE-n tanult, azt�n Miskolcon tan�tott. Milyen volt visszat�rni? �gy van, 1975-1980-ig j�rtam az ELTE jogi kar�ra, �s j�l �reztem magam. A kriminol�giai di�kk�r demonstr�tora voltam. Mikor v�geztem, b�r h�vtak a tansz�kr�l, m�gsem siker�lt bennmaradni, �gy egy �vig �gy�szs�gi fogalmaz� voltam Budapesten. Ez alatt az egy �v alatt �llt fel Miskolcon a Neh�zipari Egyetemen a jogi kar, ahol Kratochwill Ferenc tan�r �r kapott megb�z�st a kar megalap�t�s�ra, s �, akiket ismert, h�vott t�bb�nket tan�tani, �gy ker�ltem Miskolcra. Ott k�s�bb d�k�n-helyettes is voltam, majd n�gy �vig d�k�n. Feles�gem is itt dolgozott, h�rom �ve azonban az Igazs�g�gyi Miniszt�riumban aj�nlottak fel neki egy �ll�st, ezzel egy id�ben v�ratlanul fiatalon elhunyt Tauber Istv�n tan�r �r, a kriminol�gia tansz�k vezet�je. G�ncz�l Katalin, egykori tan�rom h�vott vissza a tansz�kre. Mivel ezen az egyetemen tanultam meg, mi a kriminol�gia, �s m�giscsak az ELTE-r�l, az orsz�g legnagyobb egyetem�r�l van sz�, elfogadtam a lehet�s�get. Ez olyan szakmai kih�v�s, melynek keret�ben megint az oktat�ssal-kutat�ssal foglalkozhattam. Ekkor gondolt m�r r�, hogy m�ssal is fog foglalkozni, mint oktat�ssal-kutat�ssal? Nem, egy�ltal�n nem. Hossz� id� ut�n volt megint olyan id�szak az �letemben, amikor csak ezzel foglalkozhattam, semmilyen adminisztrat�v feladatom nem volt. Egy id� ut�n azonban kider�lt, hogy az ELTE-n tansz�kvezet� csak f��ll�s� oktat� lehet, Kerezsi Kl�ra, aki addig vitte a tansz�ket, nem akarta megsz�ntetni az Orsz�gos Kriminol�gia Int�zetben lev� f��ll�s� munkak�r�t. Ekkor m�r t�bben gondolkodtunk a tansz�ken kriminol�giai mesterk�pz�s l�trehoz�s�n (t�rsadalomtudom�nyi alapk�pz�sekre �p�lve), ez nagy kih�v�st jelentett sz�momra, �gyhogy elv�llaltam a tansz�k vezet�s�t. A rektor-helyettess�g v�ratlanul �rt: mikor tavasszal Hudecz rektorjel�lt �r felaj�nlotta a karnak, hogy adhat egy rektor-helyettest, a vezet�s�g engem keresett meg, azt gondolom, f�k�nt a d�k�ni h�tterem miatt, hiszen nagyon j�l m�k�dik a jogi d�k�ni konferencia, s r�g�ta ismert�k egym�st az itteni vezet�ssel. Ez nagy megtiszteltet�s, hiszen a jogi karon sokan meg�rdemelt�k volna a rektor-helyettesi posztot. A v�gs� d�nt�sben Hudecz tan�r �rral val� besz�lget�s is seg�tett. Hogyan k�sz�lt f�l "ELTE-b�l"? Azt gondolom, hogy amit a p�ly�zat megk�v�nt, azt megtettem: az �r�sos dokumentumokat megismertem, a kari tan�csokra, ahova megh�vtak, elmentem, �gy mire a rektor-helyetteseket megv�laszt� szen�tusi �l�sre sor ker�lt, m�r tudtam, melyik n�vt�bla kit takar. Term�szetesen a bels�, esetleg egym�ssal szemben�ll� �rdekekkel, az elvarratlan sz�lakkal menet k�zben ismerkedtem meg. P�ld�ul a BEAC fel�gyelet�t perif�ri�lis k�rd�snek tekinthetn�nk, de rendezettebb� tenni a helyzetet �gy, hogy a sportegyes�let is j�l j�rjon, �s az ELTE polg�rok is, sokkal nehezebb, mint els�re t�nt. Mely feladatait tartja a legfontosabbnak vagy legkedvesebbnek? Tal�n nem olyan egy�rtelm�ek ezek a feladatok, mint egy oktat�si, vagy tudom�nyos rektor-helyettesn�l? A rektor-helyettesi munkak�ri le�r�sokban k�nosan �gyeltek r�, hogy ugyanannyi feladatot adjanak mindh�rom esetben. Persze egy�rtelm�bb a m�sik k�t munkak�r, de a k�t koll�gan� teend�i k�zt is vannak a nev�kben jelzetteken j�csk�n t�lmutat�ak. N�lam a legfontosabb feladatok k�z� tartozik a hum�npolitika: az oktat�-kutat�k szakmai �letp�ly�ja tervezhet�s�g�nek kialak�t�sa, ezen a ter�leten bizonyos m�rt�kig egys�ges egyetemi szint� k�vetelm�nyek meghat�roz�sa a Karok auton�mi�j�nak megs�rt�se n�lk�l. A habilit�ci� is ide tartozik most m�r. Az ELTE Alumni szervezet koncepci�j�nak kidolgoz�sa is fontos feladatom, ezt az EH�K-kel egy�ttm�k�dve, a TPIK el�zm�nyeire t�maszkodva kell megtennem. Hogy p�r gyakorlati p�ld�t eml�tsek: mivel j�runk jobban, egy egyes�let l�trehoz�s�val, vagy azzal, ha az ELTE-n bel�l alak�tunk ki erre egy szervezeti egys�get? A tan�v v�g�re szeretn�nk ezt az alumni-koncepci�t kidolgozni. Ez egyr�szt pluszforr�sokat jelent, m�sr�szt lobbi lehet�s�g. Az alumni tagok pedig esetleg klubhelys�get kaphatn�nak, kedvezm�nyesen juthatn�nak ELTE-s kiadv�nyokhoz, vagy az ELTE rendezv�nyeire. Az is fontos, hogy kialakuljon egy ELTE tudat a volt n�vend�kekben. Feladatom m�g egy tud�sklub l�trehoz�sa. Ez is az ELTE tudat er�s�t�s�t seg�ten�. Decemberben lesz az els� rendezv�ny, az ELTE-n v�gzett akad�mikusokat mutatn�nk be k�thavonta az �rdekl�d�k sz�m�ra, egy, az akad�mikus �let�tj�t j�l ismer� koll�ga lenne a vitavezet�. A m�sik rendezv�nyt�pus egy interdiszciplin�ris m�hely, ahol egy-egy k�rd�sk�rr�l legal�bb k�t tudom�ny�g k�pvisel�je besz�lne. P�lda lehet az �n kutat�si ter�letem, a k�b�t�szer-probl�ma: besz�lne r�la egy kriminol�gus, egy szociol�gus, egy pszichol�gus, de ak�r egy k�mikus-biol�gus is. Feladatom m�g a koll�giumokkal �s szakkoll�giumokkal val� foglalkoz�s, a k�zm�vel�d�s �s a sport ir�ny�t�sa is. Ha j�l l�tom, sok feladata kapcsol�dik a Gazdas�gi F�igazgat�s�ghoz. Milyen a kapcsolata a f�igazgat� asszonnyal? J� a kapcsolat, odafigyel r�, hogy ezeken a ter�leteken tudjam, milyen forr�sok �llnak rendelkez�sre. J� p�lda az ELTE tud�sklub l�trehoz�sa. Mikor ezt a klubbot tervezt�k, a f�igazgat� asszony jelezte, hogy a k�vetkez� �vi k�lts�gvet�sben keretet biztos�tanak hozz�. M�sik fontos gazdas�gi vonatkoz�s� feladatom a k�ls� forr�sb�l t�mogatott professzori �ll�sok l�tes�t�s�nek jogi, gazdas�gi szempontb�l val� megteremt�se, koncepci�j�nak kidolgoz�sa. N�lunk a MOL-lal k�t�tt egy�ttm�k�d�s alapj�n lehetne ezt megtenni az Informatikai, illetve a Term�szettudom�nyi ter�leten. Mint l�tja, t�bb, k�l�nb�z� ter�let is az �n hat�sk�r�mbe tartozik. Ez a sokr�t�s�g seg�tett abban, hogy viszonylag r�vid id� alatt sok ELTE-s ter�letet ismerhettem meg. Azt gondolom, tal�n ez�rt szerencs�s, hogy a h�rom rektorhelyettesi poszt k�z�l ezt kaptam meg. Bern�t Kl�ra
Vissza
