Elte Online hírportál

Rektorválasztás után ? interjú Klinghammer Istvánnal, az ELTE leköszönõ rektorával

Nemrég volt rektorválasztás az ELTE-n. Mi a véleménye errõl? A rektorválasztást egyetemi hagyomány szerint négy-öt hónappal a hivatalban levõ rektor mandátumának lejárta elõtt tartjuk, hogy az új vezetõnek legyen ideje átvenni a hivatalát. Illik is bevonni az aktuális ügyekbe. Idén ez könnyû, hiszen a következõ rektor az elõzõ három évben rektorhelyettes volt, méghozzá a talán legfontosabb területért, az oktatásért és kutatásért felel, így az egyetemi ügyek körülbelül 70-80%-áról már van áttekintése. De minden nem rövidtávú ügybe beavatom õt. Nem is hozok olyan döntéseket, amelyekkel nem ért õ egyet. Rektori pályázatot bármelyik egyetemi tanárunk beadhat, ezeket a nyolc dékánból és a rektorból álló bizottság olvassa el és értékeli, majd a jelöltek ? idén csak egy jelölt indult ? minden kari tanácson bemutatkoznak, itt a karok kérdezhetik is. Az utóbbi években az EHÖK egy ülésére is elmegy a rektorjelölt. Ezeken a beszélgetéseken a karok illetve az EHÖK véleményt alkotnak, ezt megkapja a bizottság és a szenátus is, az utóbbi a bizottság véleményével együtt. Végül a szenátus választja meg a rektort. A folyamatosság elérése miatt általában olyanok pályáznak rektori posztra, akik elõtte dékánok vagy rektorhelyettesek voltak. Ez azért fontos, mert az egyetemünk nagy szervezet, így nem lehet ?rángatni? ide-oda, ezért csak lassú, az elõzõ évekkel harmonizáló változásokba foghat bele egy új rektor. Nem arról kell szólnia egy pályázatnak, hogy miket akar csinálni a rektor, hanem arról, hogy az elvégzendõ feladatokat hogyan szeretné megvalósítani. Azért bántott, hogy két kar is volt, amelyik nem szavazta meg kari tanácsán az új jelöltet, mert nem kísérték elutasításukat kritikával vagy megjegyzéssel, így nem lehet tudni, mi a kifogásuk az új rektorral szemben, akinek viszont fontos, hogy maga mögött tudja az egész egyetemet, ha eredményesen szeretne dolgozni. Mit szólt ahhoz, hogy csak egy jelölt volt? Sokan értetlenül álltak ez elõtt. Nálam senki nem jelentkezett tanácsért, senkit nem is utasítottam tehát el. Az az érzésem inkább, hogy ezt a nagy felelõsséget senki nem szerette volna elvállalni Hudecz tanár úron kívül. Hiszen a rektor nem csak magáért vállal felelõsséget és kockázatot, hanem az egész egyetemért. Viszont a jó döntésekrõl nem kap visszacsatolást, az ugyanis a természetes. A rektori szobába csak a gond érkezik. Sokan ezért úgy érzi, hogy a felsõoktatás jelenlegi helyzetében, valamint a karok közötti viták között, túl sokat kellene vállalnia a leendõ rektornak. Azért meglepett, hogy csak egy jelölt van (bár én is csak Hudecz tanár úrról láttam, hogy vállalná ezt a jelölést). Ennek ellenére azt gondolom, egy jelölt sokkal jobb, mintha heten-nyolcan jelentkeztek volna. Akkor ugyanis frakciók vagy karok ?küldenek? egyes jelölteket, akik nem saját lelkiismeretük, hanem az õt támogatók miatt jelentkeznek erre a posztra. Hudecz tanár úr felelõsségteljesen, lelkiismerete szerint vállalja ezt a posztot. Milyen feladatokat szeretne még meg megoldani a rektorsága utolsó hónapjaiban? Vannak olyan feladatok, amelyeket kötelességem megoldani. Az új rektornak legyen a feladata a jövõbe nézés, ne kelljen utánam ?söprögetnie? az elsõ hónapokban. Ilyenek például az Egyetemi SZMSZ kialakítása, a hallgatók jogainak és kötelezettségeinek valamint tanulmányi rendjüknek kialakítása, az alkalmazási feltételek kialakítása is ilyen, hogy mikor szeptemberben indul az új félév, mindenki tudja, mi vár rá az elkövetkezõ idõkben. A Gazdasági és Mûszaki Fõigazgatóságot is rendbe kell tenni, ez folyamatban van az új fõigazgatónõ vezetésével, nyárra új munkastílus alakulhat ki. A Trefort kerti felújításokat és a kollégiumépítési és -felújítási mûveleteket is szeretném, ha sínre kerülnének. Hogyan haladnak a jogszabályok átalakításával? Az SZMSZ-ünket három kötetben adjuk ki, az elsõ már kinn van a karoknál. Nehéz feladat ez, hiszen a nyolc, teljesen különbözõ mûködésû karnak egy szabályzatot kell létrehozni, de júniusban, ha minden jól megy, már tárgyalhatja a szenátus az új szabályzatokat. A Gazdasági Tanácsot már létrehoztuk. A három, az Egyetem által kijelölt tag mind Egyetemünkön kívüli személy, így nincs vita a karok között, ki adja a GT tagokat. Sõt, mind különbözõ politikai nézetû emberek, ne érhesse az a vád az egyetemet, hogy egy irányba húzunk. A szakmai kiválóságukról azonban nincs vita. Sajnos a törvény egyenetlen, sok benne az értelmezendõ rész, így nehéz dolgunk van. De szeptemberre az akkor idejövõ hallgatók és oktatók sorsa már rendezett lesz, reményeim szerint. Mindez azonban nem az én érdemem, hanem azé az apparátusé, akik ezt létrehozzák, kemény munkával, nagyon jól. Hogyan alakul az ELTE anyagi helyzete? Az Ars Poeticám, hogy az ELTE-re mindenkinek oda kell figyelni, hiszen itt formáljuk a jövõ arcát. Ezért a nem megfontolt döntéseknek a felsõoktatásban nincs helyük. Ezért, bár az ELTE anyagi helyzete rossz, az élen járunk a talpon maradásban. Évente másfélmilliárd forint hiányt görgetünk magunk elõtt, ez azonban még nem likviditási hiány. Mikor rektor lettem 2000 januárjában, felkértem egy céget, hogy világítsa át az egyetemet, és õk megállapították, hogy csoda, hogy még talpon vagyunk, ugyanis akkor kellett befejeznünk a lágymányosi építkezést, valamint a Trefort kerti felújítást is, mégis, évrõl évre csökkent a bevételünk. Minden pénzt össze kellett söpörnünk, hogy ezt mégis megvalósíthassuk. Így ezek a pénzek nem hiányok, hanem az elmaradt fejlesztések ezek. Azt is hozzá kell tenni, hogy drága egyetem vagyunk, hiszen könyvet, folyóiratot, számítógépet, mûszereket ugyanannyiért vesszük, mint a nagy európai egyetemek, villanyszámlánk, gázszámlánk nekünk is van, csak a béreken lehetne spórolni. Viszont, mivel nálunk van az országban a legtöbb minõsített oktató, docens, egyetemi tanár, nekünk kell a legtöbbet költeni bérekre, a normatív támogatás pedig nem veszi ezt figyelembe. Ezen kívül el kell tartanunk a Botanikus Kertet, a Tatai Geológiai Parkot, a Gothard Asztrofizikai Obszervatóriumot. A határán vagyunk tehát a mûködésnek, de nem az egyetem hibájából. Ezért jó, hogy van Gazdasági Tanácsunk, hiszen most már kívülrõl is látják, mire költünk. Tavalyhoz képest változott a helyzet? Nem. Tavalyhoz képest 3.95%-kal több pénzt kaptunk, azonban megemelték a hallgatói juttatásokat, a lakhatási támogatást valamint a béreket. Mivel ez a többletpénz az elõbb említett kiadási többletekre nem elegendõ, így valójában kevesebb pénzbõl fogunk idén gazdálkodni. Kellemesebb témát hoznék fel a végére: Nemsokára aláírnak az MTA-val egy együttmûködési szerzõdést, mit tud errõl mondani? Egyetemünkön folyamatosan vannak kihelyezett kutatóhelyei az MTA-nak, melyeknél az akadémia finanszírozza az általa erre felvett kutatók bérét és a mûszereket, az ELTE pedig a vezetõt, valamint az infrastruktúrát biztosítja, valamint ezeket a kutatásokat be is vonja az oktatásba, ami sok hallgatói és PhD munkaerõt is jelent. A kutatócsoport ezek után pályázatokkal szerez további pénzeket a munkára. Ezeket a megállapodásokat háromévenként meg kell újítani, ennek ideje érkezett el most is. Ilyen a kutatócsoportok majd minden karon vannak. Azt is fontos itt megjegyezni, hogy az Akadémia tagjainak körülbelül kétharmada egyetemeken mûködik, így ezek az együttmûködések már a személyek státuszaiból is fakadnak. Bernát Klára

Vissza