Elte Online hírportál

HÖOK közgyûlés november 5-én (2008-08-04)

A közgyûlés mandátumszavazással kezdõdött, a nap kezdetén 93 mandátum volt jelen a Felügyelõ Bizottság szerint. (A mandátumátruházás lehetõvé teszi, hogy egyetlen képviselõ akár több mandátummal is jelen legyen a teremben, ez teljesen szabályos.) Az elõzõ napi HÖOK választmány egyhangúan Nyikos Lászlót választotta a PPKE részérõl levezetõ elnöknek. Ennek megfelelõen Ekler Gergely HÖOK elnök a közgyûlés kezdetén õt javasolta levezetõ elnöknek, amit a közgyûlés szintén egyhangúan megszavazott. Nyikos László felolvasta az elõzetesen kiküldött napirendi pontokat: 1. Napirend elfogadása 2. Elnökség beszámolói 3. Felügyelõ Bizottság beszámolója 4. HÖOK SZMSZ módosításai 5. A HÖOK EFOTT Bizottságának beszámolója 6. EFOTT pályázat kiírása 7. A Fõvárosi Fõügyészség által kiküldött óvás megvitatása 8. Országos munkaerõpiaci felmérés 9. Hallgatóktól jogtalanul szedett díjak megvitatása 10. Egyebek A napirendi pontok felolvasásakor elhangzott, hogy a 8. napirendi pont napirendre vételét a választmány egyhangúlag támogatta, a 9. napirendi pont napirendre vételét pedig a HÖOK elnöksége kérte. Ekler Gergely elnök kifejtette, hogy a 9. napirendi pontot szeretné visszavonni, helyette a HÖOK költségvetés indoklásának megváltoztatását szeretné beterjeszteni, ami azért szükséges, hogy a HÖOK szakmai szervezetei által a HÖOK-tól elnyert pénzek ne csak pályázati önrészként, hanem rendes forrásként lehessen felhasználni. Nyikos László levezetõ elnök bejelenti, hogy a napirend tervezett 9. napirendi pontja a kiküldött tájékoztatóval szemben a HÖOK költségvetés módosításáról folytatott vita lesz. A közgyûlésbõl elhangzott az a mósodítójavaslat, hogy a 7. napirendi pont kerüljön az 1. (értelemszerûen a napirend elfogadása után a 2.) helyre. Nyikos László ekkor bejelentette, hogy akkor módosul a napirend, ha a közgyûlés nem fogadja el azt annak eredeti formájában. Ekler Gergely elnök hozzászólásában kifejti, hogy nem támogatja a 7. napirendi pont elõresorolásával. Nyikos László levezetõ elnök ezután szavazásra teszi fel a napirendi módosítási javaslatot a közgyûlésnek. Ekkor 32 igen, 39 nem, 16 tartózkodás mellett a közgyûlés határozatképtelennek bizonyult a Felügyelõ Bizottság szerint. Nyikos László levezetõ elnök bejelentette, hogy a módosító javaslatot a közgyûlés nem fogadta el, majd ezt követõen mandátumszámlálást kért. A Felügyelõ Bizottság 107 jelenlévõ mandátumot számlált a teremben. Nyikos László levezetõ elnök bejelenti, hogy a 7. napirendi ponttal változatlan helyen fogja megszavaztatni a napirendet. Kátai Hajnalka a Pécsi Tudományegyetem részérõl módosítójavaslattal élt: az országos munkaerõpiaci felmérés szerepeljen a napirendi pontok között. Nyikos László levezetõ elnök szavazásra bocsájtotta a módosítójavaslatot, amit 103 igen és 4 nem szavazattal a közgyûlés elfogadott. Ezt követõen a HÖOK költségvetésének módosításáról szóló napirendi javaslatot szavaztatta meg a levezetõelnök, melyet 103 igen és 4 nem szavazat mellett szintén elfogadott a közgyûlés. Végül újra megszavaztatásra került az a módosítójavaslat, miszerint a 7. napirendi pont közvetlenül a napirend elfogadása után kerüljön. Ezt 40 igen, 49 nem és 11 tartózkodással a közgyûlés elutasította. A módosítók után a végleges napirend megszavazása következett, melyet 63 igen, 20 nem és 9 tartózkodás mellett a közgyûlés elfogadott. Nyikos László levezetõ elnök a napirendet kialakultnak nyilvánította. 2. napirendi pont A levezetõ elnök elmondta, hogy a 2. napirendi pont folyamán az elnökség tagjai egyenként tartják meg beszámolójukat, majd a 3. napirendi pontban az FB tartja a tájékoztatóját, ezután pedig a 2. és 3. napirendi pontokban történt beszámolókról történik szavazás. Elõször Ekler Gergely HÖOK elnök tartotta meg beszámolóját, melyben felsorolta, hol jelent meg hivatalos ügyekben. Október elsõ harmadában nemhivatalos nemzetközi fórumon vett részt, ahol a fiatalok problémáiról volt szó; ide elkísérte Mesterházi Attila és Tóth László az ICSSZEM-tõl. Elmondása szerint nehéz volt megtalálni a közös nevezõt, ugyanis egészen más problémákkal küzdenek a világ különbözõ pontjain. Erre példaként említette, hogy egy brit delegált számára probléma a tinédzserterhesség, ugyanakkor egy afrikai képviselõ számára az természetes, hétköznapi valóság. Részt vett az októberi HÖOK vezetõképzõn is, melyen rekord létszámban vettek részt a magyarországi és határontúli magyar ajkú felsõoktatási intézmények delegáltjai is. A szakmai részt az elnök "nem túl rossz"-nak nevezte, hiszen a résztvevõk a visszajelzéseikben 3,5 és 4 közötti osztályzatokat adtak azokra többnyire, a plenáris ülésekre azonban a jövõben nagyobb hangsúlyt fognak fektetni. Ezután elmondta, hogy a vezetõképzõrõl bõvebben Pálfi Nóra, a hallgatóktól jogtalanul beszedett díjakról Nagy Zoltán fog beszámolni. Ez utóbbiról három intézménnyel tárgyaltak: a Budapesti Gazdasági Fõiskolával, a székesfehérvári Kodolányi János Fõiskolával és a Szegedi Tudományegyetemmel. Megemlítette, hogy a Kodolányiban például nem kötelezõ a kérdéses díj befizetése, de a fizetéstõl való elállást írásban kell kérni. Schõberl Mártonnal részt vettek a Bologna bizottság albizottságának ülésén, ahol a képzések összehasonlíthatóságának javításáról beszéltek. Elmondta, hogy ezeket az üléseket érdemes komolyan venni, és érdemes felkészülten részt venni rajtuk. Október 25-én a Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központban tárgyaláson vett részt a HÖOK jogsegélyszolgálatának beindításáról. A HIK igazgatója azt javasolta, hogy a HÖOK a HIK-tõl vásárolja meg a szolgáltatást, melyet aztán a HIK honlapján nyújtanának a hallgatóknak, de Ekler Gergely elnök ezt a HÖOK saját honlapján (http://www.hook.hu) képzeli el. Az elõzõ heti székesfehérvári vezetõképzõn kihelyezett elnökségi ülést tartott a HÖOK, melyen Ekler Gergely szintén részt vett. A közgyûlés elõtti napon tartotta a közgyûlés elõtti legutóbbi választmányát a HÖOK, ahol a közgyûlés elé tárandó szabálymódosításokat tárgyalták. A négy és háromnegyed órás választmány lényegi részén errõl folyt vita. Sok jó elképzelés hangzott el arról, hogy a HÖOK szabályzatait miként kellene módosítani, de kevesebb volt az összefogottabb, írásban beadott módosító javaslatok száma, ezért csak kevés kerülhetett be a képviselõknek már írásban kiküldött eszközölt módosítások közé. A beszámolóját befejezve Ekler Gergely azt javasolta, hogy azután következzenek a kérdések, hogy mindenki elmondta már a beszámolóját. Nyikos László levezetõ elnök a javaslatot megfogadva átadta a szót Schõberl Mártonnak, hogy mondja el beszámolóját a közgyûlésnek. Schõberl Márton az írásban kiküldött beszámolóját egészítette ki szóban. Elmondta, hogy szeptember végén részt vett egy HÖOK elnökségi ülésen, késõbb egy grúz parlamenti képviselõvel vitatta meg a Bologna folyamatot, ami annyiban érdekes, hogy Magyarország Grúziához képest elõrébb jár. Késõbb egy helyszínbejáráson is részt vett az ELTE lágymányosi campusán. Azt is elmondta, hogy több médiának is tett nyilatkozatot. Október 7-én a Magyar Rektori Konferencia elnöke, Klinghammer István javaslatára egy thaiföldi hallgatói konferencián vett részt. Ezutóbbi bejelentését nagy derültség követte a közgyûlés köreiben. Elmondta, hogy részt vett a Nemzeti Bologna Bizottság albizottsági ülésén, ahol az európai képesítési keretrendszerekrõl tárgyaltak. Ez a rendszer 8 referencia szinten írja le a képesítésnek az oktatás 3 szegmensére (közép-, felsõ- és szakoktatás) követelményeit, valamint lefedi a formális, az informális és a nonformális képesítést, melyet Magyarországon aktualizálni kell minõségellenõrzés és kimeneti minõségbiztosítás terén. Brüsszelben találkozhatott Szentiványi Istvánnal, Magyarország állandó képviseletének szakreferensével, és a magyar és európai felsõoktatás versenyképességérõl tárgyaltak. Részt vett a gyõri Apáczai napokon, melyet a Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Tanítóképzõ Fõiskolai Kara szervezett. Késõbb részt vett a HÖOK rákövetkezõ elnökségi ülésén, a bolognai konferencián és a kihelyezett HÖOK elnökségi üléseken Székesfehérváron és a korábban említett vezetõképzõn. Két nappal a közgyûlés elõtt a Nemzeti Bologna Bizottság albizottsági ülésén is részt vett a minisztériumban. Napirend elõtt a Bolognával kapcsolatos információhiányról vitatkoztak, elõzõ napon peidg éppen errõl nyilatkozott az RTL Klubon, ezzel is felhívta a figyelmet a médiák hatalmára. Így az ülésen fölajánlhatta a HÖOK segítségét a tájékoztatásban. Szó esett az Európai Unió keretrendszerérõl is. A hallgatói mobilitás egyik legnagyobb akadálya az ösztöndíjak és hitelek hordozhatóságának hiánya. A hordozhatóság elvét mindenki támogatja, de konkrét lépések nem történtek. A feladattal jelenleg Hollandia van EU-szinten megbízva. Ezután Irmics Péter egészítette ki szóban írásbeli beszámolóját. Elmondta, hogy az októberi vezetõképzõn alapozó kurzust vezette, illetve ugyanitt elõadást tartott a PPP-beruházásokról. Késõbb Zalakaroson az Apor Vilmos Katolikus Fõiskolán tartott erõadást errõl. Végül hozzátette, hogy a HÖOK valamennyi ülésein résztvett. Ezután Filep Bálint tartotta meg következett. Beszédét azzal kezdte, hogy az elõzõ idõszak az elnökség többi tagjához képest tartalmasabban, ugyanakkor kevesebb utazással töltötte el. Elmondta, hogy részt vett egy HÖOK elnökségi ülésen, majd az Észak-Nyugat Magyarországi Regionális Szövetség vezetõképzõjén. Késõbb a siófoki vezetõképzõn kurzust és elõkészítõt vezetett. Október 21-én elment a Nyugat-Magyarországi Egyetem és az Apáczai Kar meghívását az Apáczai napokra, majd HÖOK elnökségi üléseken vett részt. Végül tájékoztatásul elmondta a közgyûlésnek, hogy a Nemzeti Fejlesztési Hivatallal egy 14 milliós pályázatról tárgyalt a HÖOK nevében. Ezen kívül az ifjúsági törvény tervezetének egyeztetésén is részt vett. Elmondási szerint változás nincs, a tervezet politikai egyeztetésen van, és véleménye szerint valószínûleg nem lesz belõle semmi. Ezután került sor Nagy Zoltán beszámolójára. Azzal kezdte, hogy írásos beszámolója nem szerepelt a kiküldött anyagok között, aminek oka, hogy a HÖOK titkárságára nem érkezett meg tõle az idõben. Ezután arra kérte a közgyûlés tagjait, hogy nem szavazattal vagy tartózkodással fejezzék ki majd nemtetszésüket vagy tartózkodásukat. Elmondta, hogy az Oktatási Minisztérium igyekszik a jelenlegi diákigazolvány-konstrukció helyett egy újabbat létrehozni arra hivatkozva, hogy a benne található chip elavult - ezzel kapcsolatban a HÖOK több alkalommal megkeresést kap a sajtóban. Ilyenkor a HÖOK képviseletében mindig azt nyilatkozza, hogy a chip valóban elavult, de még ennek az elavult technológiának az elõnyeit sem használták ki eddig, a legtöbb helyen utazási és vásárlói kedvezmények igénybevételére jogosít csak fel az igazolvány. A nyilatkozatok kapcsán a DiákBónusz Kht. természetesen ellenérzését fejti ki. A szolgáltatásfejlesztéssel korábban Kádár Péter foglalkozott, de jelenleg nincs szakmai gazdája a területnek - hangsúlyozta Nagy Zoltán. Nagy Zoltán ezután a hallgatóktól szedett jogellenes díjak kérdésére tért rá. Egy újsághír nyomán került reflektorfénybe a Budapesti Gazdasági Fõiskola, a Kodolányi János Fõiskola és a Szegedi Tudományegyetem Budapest Média Intézet. Ekler Gergely HÖOK elnök személyesen tárgyalt az említett intézmények képviselõivel, hogy a hír mögé lásson, valamint hallgatói vezetõkkel is felvették a kapcsolatot. A KJF és a BGF esetén nehéz a kérdés. Államilag finanszírozott, magyar nyelven folyó képzés idegen nyelven folyó megfelelõin 300 ezer Ft-os költségtérítést kérnek arra hivatkozva, hogy az állami finanszírozás akkreditációja a magyar nyelven folyó kurzusokra vonatkozik, az idegen nyelvû oktatás pluszszolgáltatásnak számít. A KJF-en 46 ezer Ft-os regisztrációs díjat kellett mindenkinek fizetnie. Ezt egyes hallgatók megtagadták, és tõlük a késõbbiekben nem is követelték ezt. Az úgynevezett "Havas-féle médiaiskola" esetében az államilag finanszírozott levelezõs tagozatú képzésen félévente 80-90 ezer Ft fejlesztési díjat szedtek 1998 óta, mely összesen körülbelül 1 mrd Ft-ot jelent. Ári-Tamás Lajos, az oktatási jogok miniszteri biztosa (közkeletû nevén az oktatási ombudsman) is megkereste az intézmény rektorát, mely szerint ugyan voltak adminisztrációs problémák, de a kifizetés jogszerû volt. Ezt Ári és a HÖOK is vitatja. Ári-Tamás Lajos véleménye szerint nem volt kielégítõ az SZTE válasza az általa feltett kérdésekre. Ezután Nagy Zoltán kitért a szervezeti ügyekre. Minden HÖOK rendezvényen részt vett, a nyári kabinettáborban számos kiváló megbeszélésen volt. Az E-kurzus modellkísérlet egyik ötletgazdája volt. Elmondta, hogy a határontúli magyarok kérdése inkább Bíró Istvánhoz tartozik, mint õhözzá. Ennek ellenére jómaga is egyeztetett határontúli vezetõkkel. Felhívta rá a figyelmet, hogy igyekeznek segítséget nyújtani az erdélyi magyar szervezeteknek. Romániában például nincsen megfelelõje a Diákhitelnek, de a magyar modell példát mutat nekik. Az elnökségen belül õ felelõs a Diákhitelért. Utóbbi idõben csökkent a kamata és - a másfél évvel ezelõtti visszaesés után - nõtt a felvevõpiaca. Elõbbinek nincs hosszútávú kihatása, de utóbbit üdvözölték. Magyarországon is, ahogy egész Európában is jó a visszafizetési morál, a magyar hallgatók becsületesen törlesztenek, a többség elõre törleszt. Utána Pálfi Nóra tartotta meg beszámolóját. Elmondta, hogy a vezetõképzõn 270 fõvel rekordmennyiségû résztvevõ volt jelen. Öt párhuzamos kurzust tartottak: az egyik alapozó jellegû volt, a másik a pályázatírással foglalkozott, a harmadik a sajtóval, a negyedik a rendezvényszervezéssel, az ötödik pedig a felsõoktatási politikával. Pálfi Nóra elmondta, hogy a vezetõképzõn kiosztott kérdõívek közül a sajtó kurzuson résztvevõkébõl még egy sem ért vissza, összesen is csak 84 értékelõlapot kaptak, de ez is elég volt ahhoz, hogy jó képet alkothasson a vezetõképzõ sikerérõl. A visszajelzések alapvetõen pozitív jellegûek voltak, problémák csak a plenáris ülésekkel voltak. Ezért igyekezni fognak a jövõben kevesebb elõadást tartani, és minél interaktívabbá tenni a programokat. Elmondta még, hogy a HÖOK választmányi és elnökségi ülésein való részvételen kívül október 21-én az ELTE BTK esélyegyenlõségi referensével egyeztetett, és végre sikerült odáig eljutni, hogy az Esélyegyenlõségi Munkacsoport alakulóülésének a meghívóit szétküldhessék. Részt vett az Apáczai Tanítóképzõ Fõiskolai Kar, majd a Széchenyi István Egyetem gólyabálján is. Október 27-én részt vett a HÖOK által szervezett konferencián, mely a Bologna folyamat és a munkaerõpiac magyarországi kapcsolatáról szól. Késõbb részt vett a HÖOK korábban említett vezetõképzõjén, aztán pedig a gyöngyösi gólyabálon. Az övét Bíró István beszámolója követte. Elmondta, hogy igaz, hogy a Felsõoktatási törvény módosítása borzolja jelenleg leginkább a hallgatók idegeit, de ugyancsak lényeges a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény, valamint az állampolgárságról szóló törvény. Ahhoz módosító indítvány szükséges, hogy nappali tagozatos, határon túli hallgató munkaviszonyt tudjon létesíteni - hívta fel a problémára a figyelmet Bíró István. A nem Magyarországon tanuló magyar hallgatókra is kitért, elmondta, hogy a Diákhitel Erdélyben indulóban van, és a határontúli HÖOK-ok, illetve azzal egyenrangú szervezetek pályázhatnak a Mobilitás pályázatra. Az ezzel kapcsolatos szerzõdéskötést az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló rendelet szabályozza, mely azonban nem veszi figyelembe a szerb és román banktörvényeket. Bíró István egy prezentációt mutatott be ezután a hallgatók egészségi állapotáról végzett felmérésrõl, mely 2004-es adatokat mutat ugyan, de véleménye szerint nem sok változott azóta. A következõ kérdéseket tették fel és ilyen arányban kaptak rá válaszokat: - Tagja vagy-e sportszervezetnek? Fõiskolán 38,73% igen, egyetemen 34,3% igen. - Végzel-e rendszeres testmozgást? Fõiskolán 48,77% igen, egyetemen 58,11% igen. - Alkalmanként dohányzol-e? Fõiskolán 50% igen, egyetemen 45,28% igen. - Volt-e alkalom arra az elmúlt évben, hogy túl sokat szeszesitalt ittál, és ezért lerészegedtél? Fõiskolán 31,86% igen, egyetemen 34,4% igen. - Milyennek ítéled saját fogyatékosokkal kapcsolatos tudásodat? 11,4% alapos, 54,9% nem túl kevés, de nem is sok, 33,7% csekély. Ezután elmondta, hogy szerinte e-mail helyett sokkal hatékonyabb a közvetlen számítógépes ûrlapkitöltéses felmérés. Erre vannak meglévõ rendszerek, de ezek igen drágák. Azonban sikerült megszerveznie, hogy a http://www.ifjusagkutatas.hu honlapon legyen egy kérdõív, melyen a hozzáférhetõségét kiosztotta a jelenlévõ képviselõknek, akiknek az lesz a feladata, hogy karonként elegendõ mennyiségû hallgatóval töltessék ki ezt a kérdõívet (kari hallgatók számától függõen 10-30 fõrõl van szó), hogy a végeredmény a teljes felmérésre nézvést reprezentatív legyen. Felhívta a figyelmet, hogy a felmérés karonként nem lesz reprezentatív. Az eredmény függvényében stratégiát fognak kidolgozni. Tájékoztatott arról, hogy Kaposváron volt hasonló felmérés általános és középiskolák körében, és a végeredmény láttán a helyi önkormányzat azonnal kidolgozott egy prevenciós tevet. Végül Medveczki Gábor egészítette ki írásban kiküldött beszámolóját. Elmondta, hogy október 16-án vezetõképzõn vett részt, október 29-én pedig rendkívüli választmányi ülésen. Részt vett az Apáczai Fõiskolai Kar és a Széchenyi Egyetem gólyabálján is. Október 23-án részt vett egy '56-os koszorúzáson. Részt vett egy rendkívüli választmánynak összehívott informális ülésen, késõbb a HÖOK megyei konferenciáján. Késõbb részt vett egy egyeztetésen Princzinger Péterrel, majd egy kihelyezett HÖOK elnökségi ülésen, november 4-én pedig egy HÖOK választmányon. Kiegészítésként még hozzátette, hogy a HÖOK és a Redbull Magyarország között marketing és rendezvénytámogatás jellegû együttmûködés van kialakulóban, amiben Csillag Zsoltnak mondott köszönetet a segítségért. A Nemzeti Felnõttképzési Intézet és a HÖOK közötti megállapodás keretei között az NFI segített a HÖOK lap megalapításában és üzemeltetésében. A HÖOK honlap ugyan a beszámoló idõpontjáig még nem készült el, de két informatikus is dolgozott rajta, hogy feltehetõleg másnapra elkezdõdjön a végleges rendszer tesztüzeme. A késés részben technikai, részben szervezési kérdés. Medveczki Gábor elmondta, hogy az elõzõ napi választmányi ülésen vita alakult ki, hogy a HÖOK SZMSZ értelmében a HÖOK-os meghívók ne feltétlenül postai úton menjenek ki, mert jelentõs tétel egy komolyabb közgyûlésre néhány tízezer oldalnyi anyagot kiküldeni, a Magyar Posta színvonalát minõsítõ visszajelzésekrõl nem is beszélve. Két megoldás merült fel: az e-mailes kiküldés, illetve egy rövid tájékoztatás kiküldése papíron, ami tartalmazza azt a honlapcímet, ahol a szükséges információk elérhetõek. Valószínûleg ezutóbbi megoldás a reálisabb. Ezután Ekler Gergely elnök elmondta, hogy Fülöp Katalin nem tud szóban beszámolni a közgyûlésnek, mert Finnországban tanul ösztöndíjjal - írásos beszámolója azonban kiküldésre került. 3. napirendi pont Bojárszky András, a Felügyelõ Bizottság elnöke tájékoztatta a közgyûlést az FB nevében. Elmondta, hogy az írásban szétküldött tájékoztató még béta verzió, és csak azért küldték ki, mert kíváncsiak voltak a közgyûlés elõtti visszajelzésekre. A HÖOK különbözõ üléseinek statisztikáit is szétküldték pusztán tájékoztató jelleggel, melyet önszorgalomból állítottak össze, hiszen ezt õk végezhetik el a legkönnyebben, lévén õk rendelkeznek a jelenléti ívekkel. HÖOK régióülés nyáron nem volt, amit összehívtak, az határozatképtelennek bizonyult. A nyári HÖOK választmányi ülések összehívása sem minden esetben a HÖOK SZMSZ betartásával történtek. Felhívták rá a figyelmüket, hogy a rendkívüli választmányi ülések összehívása is szabálytalanul történt, és ez témája lesz ennek a mai szabálymódosításnak is. A HÖOK Szegedi Régió ülése szabálytalanul történt, ezért az FB nem tartja érvényesnek az ott hozott határozatokat. Ekler Gergely elnök hozzáfûzte az FB tájékoztatójához, hogy az SZMSZ szerint a választmányt a szorgalmi idõszakban kell havonta összehívni. A nyári választmányi ülésekkel kapcsolatban a korábbi években kialakult egyfajta szokásjog, õ csak ezt folytatta. Ez nem jelentett problémát az elõzõ évben, de jelenleg az szmsz nem tartalmaz erre vonatkozó szabályt, ezért szükséges a változtatása. Ezután a közgyûlés tagjai feltehették kérdéseiket Ekler Gergely beszámolójához. Elõször Forgó Melinda (ELTE EHÖK) kért Ekler Gergely HÖOK elnöktõl tájékoztatást a felsõoktatási törvény jelenlegi helyzetérõl. Válaszában az elnök elmagyarázta, hogy a jelenleg hatályos Ftv.-ben van egy problematikusnak nevezhetõ rendelkezés, mely szerint a tanulmányukat 2006. szeptember 1. elõtt kezdõk ha nem fejezik be a képesítésben meghatározott idõn belül tanulmányaikat, annak a kreditátviteli szabályzat szerint át kell sorolnia alap- vagy mesterképzésbe. Levélben kért az oktatási minisztertõl törvényértelmezést, majd azt kérte Mang Béla helyettes államtitkártól (OM), hogy kezdeményezze a tárca az Ftv. módosítását, hogy az bõvebb keretet szabjon meg az átállásra. Ekler szerint többek közt például az egy éves átmeneti periódus hiánya is hatályos jogszabályokkal ütközik, három jogász pedig egybehangzóan alkotmányellenesnek nevezte a törvény errõl rendelkezõ részét. Az új Ftv.-rõl való egyeztetésre a közgyûlést megelõzõ csütörtök délután kapott a közgyûlés napjára délután 14 órára meghívást. A meghívókkal tudatta, hogy HÖOK közgyûlés van ebben az idõben, ezért nem tud részt venni a megbeszélésen. Értesülése szerint a Magyar Rektori Konferencia számára is rövid volt ez a határidõ, így õk sem küldenek képviselõt az egyeztetésre. Végül késõbbi idõpontra kapott meghívót, melyen több elnökségi taggal együtt fog megjelenni. A PPKE hallgatói képviselõje részérõl elhangzott az a kérdés, hogy a már a hónap végén beinduló "Laptop napi egy 1 euróért" néven ismert programról tud-e a HÖOK elnök. Ekler Gergely elnök elmondta, hogy a program beindításakor a résztvevõ HÖK-ök megkerülték a HÖOK-ot, de - tette hozzá -, ha a program jó, akkor nem muszáj a HÖOK nevének benne forognia. Akkor viszont, ha hallgatói érdekek fognak sérülni, a HÖOK fel fog lépni és képviselni fogja a hallgatói érdekeket. Ezután a BMF részérõl Kovács Balázs szólt hozzá, és egyenként megkérdezte Ekler Gergely HÖOK elnök beszámolójában szereplõ eseményekrõl, hogy melyiken mi történt. A válaszokból többek között kiderült, hogy a Metszéspont Iroda a határon túli hallgatói szervezetek közti kapcsolattartást segíti elõ, évente kétszeri találkozóval. Többek közt ez az ifjusági ügyekért felelõs miniszter határon túli reprezentatív ifjusági szervezeteket tömörítõ szervezete. Azt is megtudtuk a HÖOK és a MESE Kht. közötti együttmüködésrõl, hogy a MESE Kht. felajánlott a HÖOK-nak megvételre két oldalnyi felületet. A HÖOK képviseletében Ekler Gergely elnök ingyen kérte a két oldalt, cserébe felajánlotta, hogy a HÖOK a lapot eljuttatja a megfelelõ helyekre a meglévõ infrastruktúrájával. Korábban volt is példa arra, hogy a Szemeszter példányaiból egy kontingest elkülönítettek, hogy azt a HÖOK szórja szét. A MESE Kht. képviselõje ekkor azt ajánlotta, hogy ha megvásárolják a két oldalt, akkor helyet kaphat a HÖOK az Aktív Szemeszter szerkesztõbizottságában. A tárgyalások nem folytatódtak tovább, az Educatio Kht. és a MESE Kht. a közgyûlés napjára hívta meg egy konferenciára. Felvetõdött az a kérdés is, hogy választanak-e új tagot az megüresedett elnökségi helyre, Ekler elmondta, hogy amíg nem tárgyalták a 7. napirendi pontot, addig nem érdemes ezzel foglalkozni, hiszen az is elépzelhetõ, hogy Ekler Gergely elnökön és Nyikos László levezetõelnökön kívül teljesen ki fog üresedni az elnökségi pulpitus. A Semmelweis Egyetem hallgatói képviselõje a TF-re való hivatkozással együtt kifogásolta, hogy az SE távol maradt a 10 legsportosabb intézmény versenyétõl. Ekler Gergely a válaszában elmondta, hogy újra kell gondolni a rendezvényt, méghozzá a HÖOK közgyûlésének együttes erõvel, és így késõbb nagy feladat hárulna a TF-re is. Kovács Balázs a BMF részérõl ezután a doktorandusz önkormányzatokkal (DÖK) való kapcsolattartásra kérdezett rá, amire Ekler Gergely elnök azt válaszolta, hogy történt megkeresés a DÖK-ök részérõl, akik jelezték, hogy létre tudnának hozni egy országos együttmûködést a DÖK-ök között. Ekler jelezte, hogy támogatja az ötletet, de azóta nem érkezett errõl információ. Jogosnak gondolja a felvetést, és igyekezni fog fenntartani a kapcsolatot. A levezetõ elnök ezután felkérte a közgyûlést, hogy tegyék fel kérdéseiket Schõberl Mártonnak. A Pázmány hallgatói képviselõje megdícsérte a beszámolót, szép munkának nevezte, majd a leírtak költségvetése és statisztikája iránt érdeklõdött, például, hogy mi mennyibe került, illetve a jövõben mindebbõl mire lehet számítani. Megemlítette az elnök úr példáját, aki napi lebontásban, órára pontosan leírta beszámolóján, hogy kivel találkozott. Megemlítette az egyik napot is, mikor Schõberl Márton beszámolója egyik napján két találkozót is említett, és ez minden bizonnyal kimerítõ lehetett, hiszen biztosan korán kellett kelnie és csak késõn fekhetett le - fogalmazott a kérdezõ. Schõberl Márton elmondta válaszában, hogy a kapcsolati tõke táblázatba nem foglalható, de szívesen beszél róla akár egészen ebédig, sõt azután is. Elmondta, hogy egy európai uniós folyamatnak vagyunk részesei, és ezért fontos az elsõkézbõl származó információ. Megköszönte a fizikai jólétéért való aggodalmat, és elmagyarázta, hogy azon a bizonyos napon Brüsszelt úgyis hat óra elõtt kellett elhagynia az autómentes nap miatt, így hamar Bonnba ért. Megígérte, hogy lehetõség szerint legközelebb óra szerinti lebontásban fogja közzétenni beszámolóját. Késõbb az események meggyorsítása érdekében megnyílt a lehetõség, hogy bármelyik elnökségi tagnak kérdést tegyenek fel a közgyûlésbõl. Ezt az alkalmat használta ki Kovács Balázs (BMF), hogy további kérdéseket tegyen fel az elnökség beszámolóiról, hogy még több információt kaphasson a közgyûlés. Megtudhattuk többek közt, hogy a FEOSZ a VOSZ szervezete, melyet Menkovics Péter vezet, alelnöke pedig Kovács Péter, az egyik régió elnöke. Javasolta Pálfi Nórának, hogy mivel az elnökségbõl õ szerepelt messze a legtöbb gólyabálon, összeállíthatna egy kivonatot, melybõl sokat lehetne tanulni. Pálfi megfogadta a javaslatot. A BMF másik hallgatói képviselõje a határon túli politika kapcsán azt kifogásolta, hogy a jelenlegi törvény szerint ha államilag finanszírozott képzésre felvesznek egy határontúli hallgatót, annak költségtérítést kell fizetnie. Medveczki Gábor szerint a felvetés jogos, tenni kell valamit ezügyben. Nagy Zoltán hozzátette, hogy az ösztöndíjlehetõség egyes kvótái Szlovákia és Szlovénia EU-ba kerülésével. Ezen kívül növekszik a határontúl létrejövõ, magyar tannyelvû képzést nyújtó intézmények száma. Errõl az Oktatási Minisztériummal gyakran konzultálnak, de úgy vette észre, nincs világos koncepció ezügyben. Rendeleti szinten ugyanis nincsen kvótaszabályozás, ugyanakkor vannak azok a határontúli magyar nyelvû intézmények, melyek elveszítik a hallgatói bázisuk egy részét a magyarországi ösztöndíjlehetõség miatt. Pálfi Nórának feltették azt a kérdést, hogy miért hiúsult meg a HÖOK-os program az EFOTT-on. Erre õ elmondta, hogy év eleje óta folyik egyeztetés az EFOTT szervezõjével. Bevételi lehetõségre egy lehetõség lett volna, a büféüzemeltetés. A HÖOK ennek megfelelõen lefoglaltak fellépõt, mûsort, majd ezután a szervezõ változtatott a feltételeken, és mikor kiderült, hogy a HÖOK nem üzemeltethet büfét, kihátrált a részvételbõl, mert nem tudta volna fedezni azt. A Szegedi Tudományegyetem hallgatói képviselõje felszólalásában elmondta, hogy Bojárszky elnök úrtól (az FB elnöke) kapott hideget is, meleget is. Elmondta, hogy igaz, hogy hibásan lett összehívva az FB által érvénytelennek nyilvánított ülés, de nem hoztak szmsz-módosítást, csak lefektették annak az alapjait és közös döntéseket hoztak. Szerinte érdemi munkát végeztek, és a 16 megjelent tag kötelezõnek tartja saját magára vonatkozólag a döntéseket, és az FB el nem ismerésétõl még jól fognak aludni. Erre Bojárszky András tájékoztatta a közgyûlést, hogy õt úgy tájékoztatták, hogy történt a kérdéses ülésen szmsz-módosítás, de ettõl ez még lehet téves információ is. Elmondta, hogy szerinte elég világos a jogi szabályozás, és attól még, hogy bárki is jól alszik, õ még tájékoztatja a közgyûlést, ha olyat tapasztal. Továbbá kifejezte örömét, hogy jót beszélgette a régióülés tagjai. Ekler Gergely elnök kommentárként felolvasta a HÖOK SZMSZ 7.a és b pontjait, mely szerint legalább évi három alkalommal kötelesek régióülést tartani. Az egyik képviselõ hiányolta Bíró István prezentációjából a drogfogyasztás témáját, majd megkérdezte, hogy van-e gyakorlati terv a hallgatók motiválására. Bíró István elmondta, hogy maga a kitöltendõ kérdõív bõven foglalkozik a drogtémával is. A Szegedi Tudományegyetem hallgatói képviselõje részérõl még elhangzott, hogy érdemi munka folyt a kérdéses, 16 fõs ülésen, és örülne, ha az elnökség kezdeményezõleg támogatná a régiókat. Ezután egyenként szavazták meg az elnökség tagjainak beszámolóit: A mandátum-ellenõrzés szerint szerint 116 érvényes mandátum volt jelen a teremben. Ekler Gergely elnök beszámolóját 114 igen, 1 nem és 1 tartózkodással, Schõberl Mártonét 114 igen és 2 tartózkodással, Irmics Péterét 101 igen és 15 tartózkodással, Filep Bálintét 115 igen és 1 tartózkodással, Nagy Zoltánét 85 igen, 1 nem és 30 tartózkodással, Pálfi Nóráét 111 igen, 1 nem és 4 tartózkodással, Bíró Istvánét 106 igen, 1 nem és 9 tartózkodással, Medveczki Gáborét 105 igen, 4 nem és 7 tartózkodással, Fülöp Katalinét pedig 100 igen és 16 tartózkodással elfogadta a közgyûlés. Nyikos László levezetõ elnök ebédszünetet rendelt el, de kérte, hogy a szünetben mindenki írásban nyújtsa be a 4. napirendi pont módosító javaslatait. A kérés ellenére az ebédszünet vége után fél órával is még mindig a javaslatok szövegezésén dolgoztak. Egy felszólaló megkérdezte a levezetõelnököt, hogy szükséges-e, hogy akkor írják meg az SZMSZ-t, mire Nyikos László azt válaszolta, hogy õ kérte a képviselõket, hogy a szünetben szövegezzék meg módosító javaslataikat. Nagy Zoltán elmondta a jogsegélyszolgálat felállításáról szóló napirendi módosító javaslatról, hogy ezt a feladatot eddig az elnök látta el, ezentúl azonban hozzáértõ jogászok tennék ezt. Néhány értelmezési kérdésben tett változtatási javaslatot eszközölt az elnökség benyújtandó módosítóindítványon. Ezután mandátumellenõrzés következett, mely szerint 107 mandátum volt jelen, majd egyenként szavaztak az indítványokról. Vogel Dávid (ZMNE) 2. par. (1) bekezdésének, a közgyûlés határozatképességérõl szóló módosítójavaslatát a közgyûlés nem fogadta el. A szintén általa benyújtott, IV. fejezet 13. paragrafus (1) bekezdésére vonatkozó módosító javaslatát 14 igen, 56 nem és 46 tartózkodás mellett, illetve ugyanõ által benyújtott, az iménti paragrafus (3) bekezdésére benyújtott módosító javaslatát 28 igen, 49 nem és 26 tartózkodás mellett utasították el. Ekkor figyelmeztették a közgyûlést, hogy 2/3-os szavazattöbség szükséges a következõ módosító javaslatok elfogadásához. A közgyûlés soraiból elhangzott, hogy a 2007. januári életbelépési határidõ helett 2006-ost kellene szerepeltetni, mire Ekler Gergely elnök elmondta, hogy nem hoznak olyan módosítást a szabályzatban, mely a jelenlegi elnökségre vonatkozna, ezért a távoli hatálybalépési idõpont. A választmány a saját összehívásáról rendelkezõ 5. par. (6) bekezdésére vonatkozó, módosító javaslatát a közgyûlés 95 igen, 6 nem és 7 tartózkodás mellett elfogadta. Ugyanõ a HÖOK bizottságairól szóló, 10. b) paragrafusáról szóló módosító indítványát (melyben a "külügyö bizottság" kifejezést "Bologna bizottságra" cserélik) a közgyûlés 106 igen és 2 tartózkodás mellett elfogadta. A választmány a saját ülésének menetére vonatkozó 6. paragrafus (1) és (3) bekezdéseire vonatkozó módosíó indítványát a közgyûlés egyhangúan elfogadta. Elfogadásra került továbbá 93 igen szavazattal és 15 tartózkodással az V. fejezet 13. paragrafusának (1) bekezdésére, 104 igen, 3 nem és 1 tartózkodással az összeférhetetlenségre vonatkozó V. fejezet 18. paragrafusának módosító javaslata, egyhangú szavazással a III. fejezet 4. paragrafusának (1) bekezdése. Ezután kiegészítõ javaslatok kerültek megszavazásra: a választmány összehívásáról szóló 5. paragrafus 6. bekezdése egyhangúlag, az V. fejezet (vegyes rendelkezések) 28. ponttal egészült ki egyhangúlag, valamint a VII. fejezetben (vegyes rendelkezések) meghatározásra került a 2007. január 1-i hatálybalépés 97 igen, 10 nem és 1 tartózkodás mellett. Ezután az EFOTT Bizottság beszámolója következett. Ekler Gergely, a HÖOK elnöke és az EFOTT Bizottság tagja megköszönte mindenki munkáját. Elmondta, hogy a legutóbbi pályázó a HÖOK szándékaitól eltérõen valósította meg a rendezvényt, ugyanakkor sikerült nézõcsúcsot dönteni. Magát a lebonyolítást rendben találták, a legtöbb problémát az egyik, a Magyar Állam és Fejér Megye közt átadásra kerülõ terület lefoglalása jelentette. Ezután átadta a szót az EFOTT Bizottság többi tagjának, de senki nem kívánt szólni. Ezután elmondta, hogy a munka utolsó szakaszát a következõ pályázat kiírása jelentette. A közgyûlés nem kívánt kérdést feltenni. Ekkor Ekler Gergely javasolta, hogy térjenek át a következõ napirendi pontra, majd a levezetõ elnök is ez teszi. A következõ napirendi pont a következõ évi EFOTT pályázat kiírása volt. Ekler Gergely elmondta, hogy az új pályázat szövegét a bizottság egyhangúan támogatta, és megköszönte Csillag Zsoltnak az anyag kidolgozásában nyújtott segítségét. A beadási határidõ november 25. 12 óra. Amelyik pályázat nem felel meg a formai követelményeknek, azonnali kizárásra kerül. Medveczky Gábor módosítójavaslattal élt az EFOTT pályázattal kapcsolatban: az EFOTT névhasználati jogdíja 2006-tal kezdõdõen 4 millió Ft + áfáról 6 millió Ft + áfára emelkedjen. A PPKE képviselõje megkérdõjelezte, hogy húsz nap alatt be lehet-e nyújtani egy ilyen komoly pályázatot, szerinte ez vicc. Félõnek tartja, hogy másodjára is ki kell írni a pályázatot, aminek a következménye csúszár lehet. Válaszában elmondta, hogy az EFOTT Bizottság egyhangú döntése értelmében nyújtották a pályázati kiírást a közgyûlés elé. Szerinte köztudomású, hogy a HÖOK minden évben rendszeresen EFOTT-pályázatot ír ki, mely nagyjából hasonló lesz a többihez, az utóbbi években a kiírás nem sokat változott. Nyilván fontos a formai keret, de várható, hogy minden év végén lesz ilyen páláyzat. A közgyûlés részérõl kérdõre vonták, hogy miért kell külön módosító indítványban benyújtani az összegszerû javaslatot, mire Medveczki elmondta, hogy a gazdaságis nem tagja a bizottságnak, nem volt jelen az üléseken, és a közgyûlésen látta elõször a pályázati kiírást. Ekkor módosítási javaslat érkezett arra, hogy a határidõ 2005. december 16-án legyen. Vogel Dávid (ZMNE) elmondta, hogy "azt lehetett hallani", hogy a HÖOK idén nem fog pályázatot kiírni, és lehet, hogy ezét nem készültek elõre erre a pályázati kiírásra. Húsz nap alatt azonban már képtelenség megkeresni a lebonyolításhoz szükséges állami szerveket és cégeket. Ekler ekkor megkérdezte, hogy van-e konkrét határozati javaslata, majd elmondta, hogy a kiírást a bizottság egyhangúlag támodatta. A kiszivárgó hírekkel kapcsolatban pedig csak annyit mondott, hogy õ nem szokott szivárogtatni, az EFOTT pedig szeirnte komolyabb annál, mint hogy kiszivárgó hírekre alapozzon valaki. Az IBS képviselõje megkérdezte, hogy a névhasználati jogdíj fix költséget jelentene-e a nyertes pályázó számára. Medveczky elmondta, hogy felmerült a választmányon, hogy alsó küszöb legyen, de õ személy szerint nem szeretné, ha az döntené el, hogy ki rendezheti meg az EFOTT-ot, hogy ki fizet többet névhasználatért. Szerinte az a helyes, ha ez az összeg nem képezi alku tárgyát. A felszólaló erre elmondta, hogy a kétmilliós bevételi különbséggel nem feltétlen érdemes számolni, mert míg a 4 milliós jogdíj alsó küszöbhatár volt, ezért a 6 milliós fix összeg annál valójában nem 2 millióval több. Miután Medveczky jelezte, hogy nem érti, a képviselõ pontosított: ha korábban 4 millió Ft helyett 5 és fél millió Ft-ot fizettek a névhasználatért, akkor az bevételkieséshez vezethet. Medveczky Gábor válaszában elmondta: korábban sem törekedtek a küszöb fölé licitálásra. Ahogy fogalmazott: szerinte naivitás lenne azt gondolni, hogy sokkal többet fizetnének ennél, és szóba hozta az elõzõ napot, amikor mások is nagy növelésnek gondolták. Az IBS képviselõje továbbá sem javasolja a fix használati díjat, a minimális díjat javasolja, mert az egyre sikeresebb rendezvények indokolják a felértékelõdést, és bejelentette, hogy volna szövegszerû javaslata is. A Miskolci Egyetem képviselõje elmondta, hogy mivel az EFOTT Bizottság több órát vitaktkozott a kiírásról, most is folytatnák. Jó ötletnek tartotta, ha a 4 millió Ft-os névhasználati díjat megtartanák alsó küszöbnek. Továbbá nem tartja jónak, hogy külön beterjesztések születnek. Úgy gondolja, hogy mivel a HÖOK elnöke tagja az EFOTT Bizottságnak, akkor az elnök rajta keresztül érvényesítse szándékát, és ne a közgyûlésen nyújtson be módosító javaslatokat, mert ezek szerint a bizottság munkája értelmetlen volt. Elmondta továbbá, hogy mivel a közgyûlés elõtt húsz nappal lett kiküldve a kiírás szövege, ezért összesen 40 nap áll a pályázók rendelekzésére. Mivel az EFOTT Bizottság egyhangúan emellett döntött, szerinte az eredeti bizottsági javaslatot érdemes támogatni. Nyikos László levezetõ elnök ekkor tájékoztatta a hozzászólót, hogy a benyújtott módosító javaslatokról muszáj szavazni. Ekler Gergely elmondta, hogy tényleg tagja az EFOTT bizottságnak, amely a kiírást beterjesztette, de az elnökség mindegyik tagjának joga van módosító javaslatot benyújtani. Ezen kívül természetesen a gazdaságis feladata, hogy minél több pénzt szerezzen a HÖOK költségvetése számára. A levezetõ elnök bejelentette, hogy ha valaki írásban benyújt módosító javaslatot, arról szavaznak. Nagy Zoltán ezután hozzátette, hogy amúgy sincs könnyû dolga a pályázatokat elbíráló zsûrinek, nem rendelkezik részletes szempontrendszerrel, így ha nincs fix összeg meghatározva a jogdíjra, az tovább nehezíti a döntési folyamatot. A levezetõ elnök bejelentette, hogy két határozatjavaslat érkezett, melyekrõl szavazni kell. A szavazás elõtt Forgó Melinda (ELTE) azt kérte, hogy egyértelmûen legyen ismertetve a határozat, melyrlõ a közgyûlés szavazna. A levezetõ elnök erre azt válaszolta, hogy a beterjesztõ feladata, hogy a javaslatát egyértelmûen ismertesse. A levezetõ elnök átadta a szót ekkor Ekler Gergelynek, aki Forgó Melinda számára részletezte a határozatokat. A közgyûlés elõször Frank Richárd beterjesztésérõl szavazott, mely kimondta, hogy a HÖOK által igényelt névhasználtai díj legyen minimálisan 5 millió Ft + áfa. Ezt a közgyûlés 14 igen, 89 nem és 18 tartózkodás mellett elutasította. Ezután Medveczky Gábor javaslatáról szavaztak, mely azt mondta ki, hogy ez a díj 4 millió Ft + áfa összegrõl 6 millió Ft + áfára módosuljon, továbbá azt, hogy az összes emelésébõl származó nettó többletbevétel a régiók és a szakmai szervezetek támogatására legyen felhasználva. Ezt 87 igen, 25 nem és 14 tartózkodás mellett a közgyûlés elfogadta. Ekkor a levezetõ elnök megkérte Ringer Csabát (Eszterházy Károly Fõiskola), hogy erõsítse meg módosító javaslatát, miszerint a pályázat leadási határideje 2005. december 16. Ennek megtörténte után Ekler Gergely továbbra sem támogatta ezt a változtatást. A levezetõ elnök megkérdezte az EFOTT bizottság tagjait, hogy milyen következményekkel járhat ez a változtatás, de válasz nem érkezett. Ekkor felvetõdött a kérdés, hogy emiatt a névhasználati díj elsõ felének befizetése - mely a pályázat benyújtásával egyidõben esedékes - 2006-ra tolódhat. A levezetõ elnök ezután újból megkérdezte Ringer Csabát, hogy fenntartja-e a módosítási javaslatot, a válasz továbbra is igenlõ volt. Ekkor felmerül, hogy 2005-rõl 2006-ra áfaváltozás is várható. A levezetõ elnök ekkor szavazásra bocsátja a közgyûlés elé Ringer Csaba módosító javaslatát, melyet 21 igen, 76 nem és 8 tartózkodás mellett a közgyûlés elutasított. Végül magát a pályázatot 115 igen, 4 nem és 2 tartózkodás mellett a közgyûlés elfogadta. Ekler Gergely ekkor bejelenti, hogy minden tagnak megküldik a pályázati kiírást, valamint a HÖOK honlapjáról is letölthetõ lesz a következõ naptól. 5 perc technikai szünet és újabb mandátumellenõrzés után a levezetõ elnök bejelenti a következõ napirendi pontot, mely a Fõvárosi Fõügyészség óvása. Ezután került sor az ügyészségi óvás megtárgyalására. A kérdés az volt: a HÖOK közgyûlése elfogadja vagy elutasítja az ügyészségi óvást, mely a HÖOK elnökségének, az FB tagjainak és az EFOTT Bizottság 3 tagjának szabályos megválasztását vélelmezi érvénytelennek. Az ügyészség szerint ugyanis, amikor ezek a szavazások történtek, sem az eredeti, sem a megismételt közgyûlés meghívójában nem szerepelt, hogy a megismételt közgyûlés 25% + 1 mandátum jelenléte mellett határozatképes. Ugyanakkor az óvásban szerepel az is, hogy az FB helyesen járt el, amikor megállapította ez a határozatképességi küszöböt. Ekler Gergely elnök határozatot terjesztett be a közgyûlés elé, mely szerint a közgyûlés megtárgyalta a Fõvárosi Fõügyészség óvását, és annak ismeretében a HÖOK közgyûlésén meghozott határozatokat érvényesnek ismeri el. Ezután a közgyûlésbõl több javaslat és kérdés érkezett. Az egyik javaslat az volt, hogy szerepeljen a határozatban, hogy azt 2005. november 5-én fogadták el. Újabb javaslat volt, hogy mivel személyi kérdésrõl van szó, ezért titkos szavazást kell elrendelni. Ez utóbbira Bojárszky András, az FB elnöke azt válaszolta, hogy nem meri kijelenteni, hogy ez a határozati javaslat személyi kérdés-e, és elmondta, hogy szerinte errõl simán lehet szavazni. Ekkor hangzott el egy újabb felvetés, miszerint ezzel a határozattal a közgyûlés nem személyekrõl, hanem magáról a döntésrõl határoz. Teleki László (PPKE) elmondta, hogy egyetért az óvás tartalmával, ezért azt õ elfogadná, és a személyi kérdésekrõl ismételten szavaznia kellene a közgyûlésnek, hogy az ügyészség irányába megerõsítse személyükben az óvás szerint kétségesen megválasztottakat. Hozzátette, hogy ebben a napirendi pontban tárgyalni kellene, hogy a HÖOK szervezeti formáját tekintve egyesület vagy a felsõoktatási törvény által létrehozott jogi személy. Szerinte a HÖOK a kérdéses közgyûlés alkalmával jóhiszemûen sértette az alkotmányos alapjogot, lévén a szervezeti forma nyitott kérdés. Továbbá egy, az ügyészség által esetlegesen indított eljárás hosszú éveket venne igénybe, és a jelenlévõk már nem lesznek a pozíciójukban, amikor a bírósági eljárás befejezõdik. Ezért egy másik személy fogja viselni a terhét annak, amit 10-15 perc alatt el lehetett volna intézni. Ezután Ekler Gergely elnök szólt hozzá. Véleménye szerint - mint ahogyan az a napirendben is szerepel - nem személyi kérdésrõl van szó, ezért nem szükséges titkosan szavazni. Az Oktatási Minisztériumból akikkel beszélt, azok mind támogatták, hogy a HÖOK a Ftv-ben nevesített jogi személy legyen, és a törvénymódosítás még idén megtörténhet. Mivel a jövõben nem társadalmi szervezet lesz a HÖOK, ezért nem is lehet bírósági pert indítani ellene. Majd megismételte, hogy a határozatjavalslat pontosan annyit mond, amennyi le van írva benne. Hozzátette, hogy fontos kérdésnek tarjta, hogyan lett kiküldve a meghívó, ugyanakkor szerinte minden tagnak ismernie kell az SZMSZ-t, dehát mindenki tudhatta, hogy 25% + 1 mandátum szükséges a határozatképességhez, és ezt a tudást nem vitatnál el senkitõl. Ezért nem tulajdonít akkora jelentõséget a hibának, mint Teleki László. Nem volt olyan elnökségi tag, akit több mint 10% elutasított volna - tette végül hozzá. Teleki László a viszontválaszában elmondta: a Jogász Szövetségnek állásfoglalása nem a HÖOK ellenében született meg, és a tagönkormányzat által jegyzett, törvénysértésre utaló jelzést sem a HÖOK ellenében küldték meg az ügyészség irányába. Örül és bízik abban, hogy megvan a készség arra, hogy a HÖOK nyugat-európai képviseleti szervvé váljon. Ekler Gergely kifejtette ekkor, hogy a vita arról szól, hogy az egyesülésrõl szóló törvény vagy a felsõoktatási törvény szerint vizsgálható-e a HÖOK. A jogalkotó nem társadalmi szervezetet szándékozott létrehozni, és ha a HÖOK elfogadja, hogy rávonatkoztatható az óvás, akkor ezentúl társadalmi szervként lehetne kezelhetõ. Schõberl Márton kifejtette, hogy abban látja a vita egyik legsarkalatosabb pontját, hogy a HÖOK-ra az egyesülési vagy a felsõoktatási törvény vonatkozik-e. Jogi problémáról van szó szerinte, melyet ki kell küszöbölni. Arra még felhívta a figyelmet, hogy a tagoknak kötelezõ a szabályokat ismerni. Forgó Melinda (ELTE) miután hozzászólásában tisztázta, hogy Dr. Forgó Gábor csak névrokon, elmondta, hogy õ is küldött már késve meghívót. Történt már az õ esetében is formális hiba, de megpróbálja a tanulságot levonni belõle. Elmondta, hogy lehet ugyan papírtologatással bohóckodni, de nem érdemes, mert ezentúl "Gergõék" is figyelni fognak rá. Szerinte sokkal inkább érdemben kellene vitatkozni arról, hogy az egyesülési vagy a felsõoktatási törvény szerinti HÖOK-ot értjük a HÖOK alatt. Hajdu József (Károli Gáspár Református Egyetem) azt kérdezte Ekler Gergely elnöktõl, hogy éppen melyik HÖOK közgyûlésén ül a kettõ közül. Ekler Gergely erre azt válaszolta, hogy viszonylag hosszú, tizennégy oldalas levélben igyekezett tisztázni a helyzetet a tagok felé a közgyûlést megelõzõleg. Elmondta, hogy hibát követtek el, és a fennálló kettõsségre az óvás hívta fel a figyelmet. Bízik az Oktatási Minisztériumban, hogy nevesített jogi személy lesz a HÖOK, mert szerinte benne kell lennie a törvényben annak, hogy a HÖOK jogi személy. Hajdu közbevetésére bevallotta, hogy igaz, az Ftv-ben jelenleg nem szerepel a HÖOK székhelye. Az SZTE képviselõje hozzászólásában leszögezte, hogy született egy óvás, melynek aztán idézett a rendelkezõ részébõl. Abban az állt, hogy a közgyûlés az egyetértés hiányában is köteles dönteni az óvásról, valamint köteles a kérdéses határozatokat hatályon kívül helyezni. Ezt a véleménye szerint vagy elfogadja vagy elutasítja a közgyûlés, középút nincs. Ez nem egy "szimpla" ügyészi óvás - mondta. Jogi végzettsége ellenére sem venné a bátorságot, hogy Dr. Varga fõügyészhelyettes véleményével kapcsolatban szakmai kritikával éljen. Kritizálta, hogy éppen amikor a jogtalan díjszedésekrõl és jogsegélyszolgálat felállításáról van szó a közgyûlésen, a HÖOK kap egy óvást, melyben több döntést hatályon kívül helyez a fõügyészség. Elmondta továbbá, hogy többrõl van ennél szó, nemcsak arról, hogy ki hívta fel az ügyészség figyelmét a szabálytalanságra. A HÖOK kapott egy hivatalos okiratot, melyrõl dönteni kell: elutasítani vagy elfogadni. Fontosnak tartja, hogy a HÖOK hiteles szervként álhasson mások elé, és a HÖOK nem engedheti meg magának, hogy egy ilyen ügyészségi óvás megszülessen vagy esetleg azt elutasítsa. Hozzátette még, hogy többekben megfogalmazódhat, hogy ha jelen ülésen egy elnökségi tag beszámolóját sem utasította el a közgyûlés 10%-a, akkor miért nem mer az elnökség belemenni abba, hogy elfogadja az óvást, majd helyezze a kérdéses döntéseket hatályon kívül, végül tisztújító közgyûlésen válasszák újra a tagokat. A veszély minimális, hogy nem választanák újra az elnökséget, a szervezet mûködése, legitimitása és kifelé mutatott képe szempontjából ugyanakkor fontos lenne. Azt javasolta, hogy a közgyûlés fogadja el az óvást, majd harminc napon belül kötelezze az elnököt, hogy hívjon tisztújító közgyûlést, és addig is a jelenlegi elnökség megbízott elnökségként dolgozzon tovább. Ekler Gergely elnök erre azt válaszolta, hogy olyan jogfilozófiai vitává kezd fajulni a napirend, melyet nem is tud értelmezni. Szerinte ha elfogadják az óvást, akkor a HÖOK csak egy egyesület a sok közül. Ha azonban azt köztestületként kezelik, akkor az óvás megfogalmazására való tekintettel pua szöveggel el kell utasítani az óvást, és érvényesnek kell elfogadni a határozatokat, mivel a HÖOK nem egyesületnek tartja magát. Így még gyorsabban rendezni tudja a közgyûlés a fennálló jogi inkoherenciát. Az SZTE képviselõje válaszában elmondta, hogy szerinte ez már "olyan szintû jogászkodás", amely nem éri meg a hatékonyságot. Elmondta, hogy szerinte nem a felsõoktatási és az egyesülési törvényrõl kellene szólnia a vitának, hanem az óvásról. Szerinte nem lehet egyszerre elfogadni az óvást és megerõsíteni a közgyûlés kérdéses döntéseit is. Hozzátette még, hogy nem szívesen olvasa arról, hogy a HÖOK képviselõi bíróságra járnak. Ekler Gergely erre azt javasolta, hogy fogadja el a határozatjavaslatot, mely elutasítja az óvást. Szerinte a saját maga által benyújtott határozat az óvás elutasítását jelenti. Továbbá kérte, hogy ha a képviselõnek van más tartalmú határozatjavaslata, azt írásban tegye meg, és a közgyûlés majd szavazni fog felõle. Ekkor Nagy Simon következett (ELTE TÁTK) felszólalásra. Elmesélte, hogy emlékszik egy megbeszélésre, amelyen Ekler Gergely is jelen volt december-január tájékán, amelyen egy legitim ülésen meg kellett volna erõsíteni az elnökséget, ugyanakkor alkalmas embereket találni alkalmas pozíciójára, ugyanakkor felmerült az FB egyik tagjának alkalmassága. Elmondta, hogy a közgyûlésen az FB akkor egyedüli legitim tagja elõször megállapította, hogy a közgyûlés 50% + 1 mandátummal határozatképes, majd késõbb azt mondta, hogy 25% + 1 mandátummal az, és errõl videó- és hangfelvétel is készült, melyet igény szerint meg lehet tekinteni akár azonnal is a közgyûlésen. Elmondta még, hogy szerinte nem jó, hogy a HÖOK egyszerû testület, de ezzel más országos szervezet is így van, például egy szerzõi jogdíjakat szedõ egyesületre jogokat ruházott át az állam, ugyanakkor a bíróság kimondta róla, hogy egyesület, és ezt mondaná ki a HÖOK-ról. A jelenlegi közgyûlés a 2/3-ával akár a saját SZMSZ-ét is felülírhatja, és elvégezhet bármit, ami szükséges, sõt akár most is újraválaszthatja egy újabb napirendi pontban az elnökséget, ha ebben nincs vita. Mivel sokmillió Ft-tal gazdálkodó szervezetõl van szó, mely nemcsak az egész országot lefedi, hanem határontúl is igyekszik képviselni a magyarajkú hallgatókat, ezért jó lenne írásban látni azt a jogi állásfoglalást, amit kértek, és jó lenne látni, hogy kik azok a jogászok, akik segítettek jogszerû véleményt alkotni. Szerinte többször elhangzott, hogy szakavatott jogászok és államigazgatási tisztségviselõk mondtak véleményt, de konkrét nevek és idézetek nem hangzottak el. Szeirnte felelõs elnök akkor járt volna el helyesen, ha a közgyûlés elé tárja a véleményeket, és ezeket el lehet olvasni. Kérte ezután, hogy az elnök ezt tegye meg, hogy tudják, mi alapján képviseli az álláspontját. Végül hozzátette emlékeztetõül, hogy a videófelvétel továbbra is megtekinthetõ. Ekler Gergely elnök a válaszában elmondta, hogy veszi egy kalap alá az elnökséget és az FB-t, mert utóbbit a közgyûlés választja, elõbbire pedig õ tesz javaslatot. Hozzátette, hogy örül, hogy videófelvétel készült. Ezután az óvás 2. oldalának utolsóelõtti bekezdést olvasta fel, mely azt tartalmazta, hogy az FB a megismételt közgyûlésen helyesen mérte fel a helyzetet. Hozzátette még, hogy konkrétan Szüdi János államigazgatási államtitkár mondta, hogy az Ftv-ben mondjuk ki, hogy a HÖOK jogi személy. Akik a jogi véleményt kidolgozták, azok a felsõoktatásban jártas, társadalmi munkában dolgozó jogászok, akiktõl nem kért felhatalmazást, hogy kiadhassa a neveiket. Ezután az is elhangzott egy képviselõtõl, hogy az egész elõzõ idõszakot, és az azalatt végzett munkát tagadná meg a közgyûlés, ha elfogadná a HÖOK-ot. Sulák László (Miskolci Egyetem) az Észak-Magyarország Régió nevében szólalt fel. Elmondta, hogy szerinte ez meddõ vita, ugyanis bár a képviselõtársai hozzászólásokkal igyekeznek a véleményeket formálni, de szerinte aki megjelent, az mind tudja, mire fog szavazni. Elmondta, hogy õ nem áll se itt, se ott, de szerinte felesleges elmesélni, hogy mi volt, hogy nem volt, ezt a játszótéren el lehet játszani, de - kérte a képviselõtársaitól -, most ne rabolják az idõt, inkább határozatokat juttassanak el az elnökséghez. Kérte, hogy szavazzanak arról, ami beterjesztetett. Hozzátette, hogy ha a levezetõ elnök nem eszerint folytatja a közgyûlés levezetését, akkor másnapig ott fognak ülni. Ezért a régió nevében kérte, hogy szavazzanak arról, ami a közgyûlés elé került. A hozzászólást taps követte. A Szegedi Tudományegyetem képviselõje két rövidebb javaslatot tett, mert szerinte egyre hatásvadászabbak a javaslatok. Szerinte nem az elmúlt évre mondana a közgyûlés nemet az óvás elfogadásával, hanem csak a választásra. Kikérte magának a játszótéri hasonlatot, mert ha úgy van, akkor szerinte itt szavazógépek ülnek. A közgyûlésnek szerinte igenis az értelmes párbeszéd a feladata. A maga részérõl nem terjeszt be határozati javaslatot. Továbbá megemlítette, hogy a legfõbbügyész helyettesének szakmai hozzáértését nem szeretné a jelenlévõkéhez mérni. Szeretné, ha a határozati javaslat tartalmazná, hogy az óvást a közgyûlés elutasítja, és azt mindenképpen szeretné, ha szerepelne a jegyzõkönyvben, hogy az óvás elutasításáról vagy elfogadásáról döntöttek. Ekler Gergely hangsúlyozta: senkinek nem kérdõjelezi mi a szakmai kompetenciáját, a fõügyészhelyettesét semmiképpen sem. Három parlamenti párt elismeri, hogy a HÖOK az Ftv-ben meghatározott jogi személy legyen, illetve Szüdi János és Mang Béla is beleegyezett már ebbe. Kijelentette, hogy nem hajlandó változtatni a határozati javaslaton, és kérte, hogy ha valakinek más javaslata van, az terjessze be. A Pécsi Tudományegyetem képvicelõje feltette a kérdést, hogy mi a következménye annak, ha a közgyûlés elutasítja az óvást. Ekler Gergely erre azt válaszolta az elnökség nevében, hogy ha ezesetben a Fõvárosi Fõügyészség bírósághoz fordulhat - az utolsó szótagot nyomatékosítva. A képviselõ elmondta, hogy a felszólalások alapján úgy látja, hogy mindenki megoldásokon gondolkodik. Elmondta, hogy szerinte az adott közgyûlésen elég sok mindent megtehetnek. Szerinte jó az elnökség, ezért volna egy merész javaslata: fogadják el az óvást, majd 2/3-dal minden embert erõsítsenek meg a tisztségében. Így mindneki megkapja, amit szeretett volna, és tovább tudnak dolgozni. Feltette a kérdést, hogy ezt meglehet-e tenni. Nyikos László levezetõ elnök elmondta, hogy elfogadott napirend van, valamint van egy érvényes beterjesztés, melyrõl dönteni kell. Szerinte addig nem érdemes különbözõ feltételes dolgokról beszélni, amíg ezen túl nem jutottak. Elmondta, hogy ha az elmondott megoldást választják, módosítani kell a napirendi pontokat, de szerinte elõbb legalább meg kellene tárgyalni azokat. Ekler kinyilvánította, hogy nem támogatja az óvást, és kérte, hogy akinek van, az tegyen határozati javaslatot. A PTE képviselõje megismételte a kérdést: lehetséges-e kérésének teljesítése. Nagy Zoltán erre reagálva elmondta, hogy a közgyûlés szerinte ezt nem teheti meg, mert a meghívó szerinti napirenden nem szerepel a személyi kérdések, és ötven tagönkormányzat nincs jelen. Ha ezután õhozzájuk kimegy az értesítõ, akkor minden bizonnyal felügyeleti szervekhez fognak fordulni. Továbbá messze egyetért Eklerrel, de nemcsak hivatalból. A magánvéleményét mondta, hogy szerinte az ügyészi óvása az egyesületi törvényen alapszik. A HÖOK elsõsorban szerinte nem társadalmi szervezet, hanem határozatlan státusú, de mindenképpen egyedi szervezet. Az Ftv-ben szereplõ szervezet elutasíthatja az óvást. Ha azonban elfogadják, akkor kiírják magukat a felsõoktatási szervek közül, és bekerül a civil szervezetek közé. Forgó Melinda (ELTE) szerint az a legegyszerûbb, ha a közgyûlés elfogadja az elnök javaslatát. A probléma csak az, hogy nincs benne, hogy a közgyûlés elutasítja az óvást. Szerinte explicit meg kell fogalmazni benne, és ez nem támadás a Fõvárosi Fõügyészség ellen, hanem egy alaki hibára való hivatkozás elutasítása - mindamellett, hogy a figyelmeztetést komolyan veszik és nem bagatelizálják el. Ezért mindenkinek a legkisebb energiabefektetést jelenti, ha elutasítja a HÖOK közgyûlése az óvást. Hajdu József (Károli) megismételte a kérdést, hogy ez most melyik HÖOK közgyûlése. Erre Ekler Gergely azt válaszolta, hogy cél az egyesületi bejegyzés megszüntetése. Hajdu szerint nem mindegy, hogy melyik HÖOK-ra nézve kötelezõek a meghozott döntések. Mivel bejegyezték mint egyesületet, ezért egyértelmû, hogy megvolt a szándék arra, hogy a HÖOK egyesület legyen, és a HÖOK egyesületként is viselkedett. Ekler ekkor azt válaszolta, hogy nincs két szervezet, egy szervezet van: a HÖOK. Gönci Balázs (ELTE TTK) elmondta, hogy õ kevésbé érzi fontosnak a jogi részleteket, sokkal fontosabb szerinte, hogy a szegedi régióülésrõl függetlenül attól, hogy az ott létezõ összes tag 84%-a nem tartotta jelnetõsnek a hibákat, az ott hozott döntéseket mégsem tartja az FB a HÖOK részérõl legitimnek. Ezesetben a kérdés az, hogy a HÖOK közgyûlésének döntése, miszerint a rávonatkozó szabályok be nem tartása lényeges volt-e, releváns-e, hiszen azokat õk maguk sem tartják szabályosnak. Ekler Gergely ezután felolvasta a Jogász Szakmai Szövetség hozzá eljuttatott állásfoglalását. Az az elsõ pontjában kijelentette, hogy a szövetség nem kíván véleményt formálni az óvásról, mert arra kizárólag a közgyûlés jogosult. Második pontjában pedig leszögezi, hogy ha a HÖOK-ot kizárólag az egyesülési törvény szerinti szervként kezeljük, akkor az óvás megalapozott, azonban az érdekképviseleti jogosítványok hatékony használatakor nem megfelelõ forma az egyesület, ezért azt javasolják, hogy az errõl szóló szándéknyilatkozat elfogadása után kezdjenek ezügyben tárgyalásokat. Ezután Ekler elmondta, hogy szerinte az általa elmondott határozati javaslat elutasítja az óvást. Hozzátette, hogy Forgó Melinda javaslatát nem szeretné befogadni, azt viszont igen, hogy az elfogadás idõpontja szerepeljen a határozatban. Ezután Nyikos László levezetõ elnök megkérdezi, készült-e további határozati javaslat, majd mandátumvizsgálatot kért. Forgó Melinda ekkor szót kért és visszavonta módosító javaslatát. A mandátumvizsgálat befejezõdött, és Gönci Balázs szót kért, de nem kapott, Ekler Gergely elnök a vitát lezártnak mondta. Ezután a közgyûlés a határozatról szavazott, és azt 81 igen, 14 nem, 24 tartózkodás mellett elfogadta. Gönci Balázs ekkor kapta meg a szót, és arra hivatkozva, hogy még nem zárult le a napirendi pont, határozati javaslatot nyújtott be, mely szerint a HÖOK közgyûlése az ügyészségi óvást elfogadja. Ekkor Nyikos László levezetõ elnök szavazást rendelt el arról, hogy a határozati javaslatról szavazzon-e a közgyûlés, majd megkérte Gönci Balázst, hogy gyorsan írja le egy papírra azt. Miután ezutóbbit megvárta, szót adott Forgó Melindának (ELTE) a következõ szavakkal: "Teljesen mindegy, Melinda, parancsolj!" Forgó Melinda elõször visszautasította, hogy mindegy lenne, majd hozzáteszi, hogy szerinte, ha a határozat nem lett volna egyértelmû, akkor a közgyûlés azt nem szavazta volna meg. Azonban errõl két szavazást tartani nincs értelme. Nyikos László levezetõ elnök erre azt válaszolta, hogy szerinte az egyik tag számára nem volt világos a határozat, ezért új határozati javaslatot nyújtott be. Ezután felszólította volna a közgyûlést a szavazásról való szavazásra, de Gönci Balázs ezt megszakítva visszavonta a határozati javaslatot arra hivatkozva, hogy számára egyértelmûek a szavazati arányok, de mégis szerinte egyértelmûsítette volna a szavazást. Mikor kérdõre vonták, hogy miért utólag nyújtotta be a javaslatot, azt válaszolta, hogy akkor nyújtotta be azt, amikor Forgó Melinda visszavonta az éppen ellenkezõ tartalmú módosító javaslatát. Ezzel a napirendi pontot a levezetõ elnök lezárta, majd felvetette a vacsoraszünet lehetõségét. Erre hangzavar keletkezett, és a közgyûlés soraiból elhangzott az a kérés, hogy a 9. napirendi pont határozatképesen folyjon le. Ekkor a levezetõ elnök úgy döntött, hogy folytassák az ülésezést, mert úgy látja, hogy a teremben ülõk többsége dolgozni akar. A következõ napirendi pont Kátai Hajnalka beterjesztése, mely egy lehetséges országos munkaerõpiaci felmérés tervezete. Miközben elkezdte a prezentációját, sokan távoztak a terembõl, mire a levezetõ elnök azt kérte, hogy a jelenlévõk koncentráljanak, hadd haladjon az ülés, mert mindenki fáradt. Kátai Hajnalka egy idõ után félbeszakította az elõadását, majd a levezetõ elnököt kérte volna, hogy rendeljen el vacsoraszünetet, mert túl kevesen maradtak a teremben, de ekkor már nem volt jelen sem a felügyelõ bizottság, sem az elnök, sem az elnöksége, a levezetõ elnököt pedig az ajtóból hívták vissza, aki ekkor elrendelte a vacsoraszünetet. A szünet után Kátai Hajnalka megtarthatta prezentációját az országos munkaerõpiacai felmérés tervezetérõl. Elmondta, hogy ez az induló projekt neki nagyon védett kis kincse, ami iránt szeretne érdeklõdést kelteni, és aminek kapcsán néhány intézményi vezetõvel már beszélt. Ha el tud indulni a projekt, akkor még többel tudna találkozni. A felsõoktatás problémáinak felsorolásával kezdte az elõadását, melybõl az általa kiemelt probléma az, hogy a munkaerõpiacra nem fordítanak elegendõ figyelmet, miközben a képzések diplomás kimeneteirõl a munkaerõpiac vesz fel dolgozókat. Ezért pontosan meg kell mérni, mit vár ez a felvevõ szektor. A HÖOK áll legközelebb a probléma gyökeréhez, ezért õk tudnának igazán segíteni. Szükség van egy felmérésre, hogy melyik hallgató milyen munkák elvégzésére lenne alkalmas. Az ilyen felmérések eredményei sokaknak fájdalmasak lehetnek, és olyan helyzeteket teremthet, amire a HÖOK-nak reagálnia kell. Ráadásul az ilyen felméréshez sok munka, sok ember és sok pénz szükséges, de van két minisztérium, aki lehet, hogy hajlandó lenne rá pénzt költeni. Sok segítséggel és a piac résztvevõi (intézmények, minisztériumok, HÖOK, munkáltatók stb.) közti kapcsolatok kialakításával közép- és hosszútávú piaci igények elõrejelzése lenne lehetséges, hiszen a nagyobb cégek rendelkeznek is fejlesztési tervekkel. Továbbá hatékony pályaorientáció is lehet az eredménye, kiderülhet, hogy egyes slágerszakok már nem lesznek olyan keresettek addigra, mikorra a felvettek elvégzik a képzéseket. Az ehhez kapcsolódó feladatok hallgatók munkájával végezhetõ el, ami pénz és szándék együttes kérdése. Ebbe a kezdeményezésbe beilleszthetõk ösztöndíjas, cégeknél folyó gyakorlórendszerek. Ezen kívül további szövetségeseket kell keresni, de szerencsére lesz megfelelõ pályázati és valószínûleg minisztériumi forrás is, amivel ez a munka finanszírozható. Szeretné, ha a HÖOK a feladat melléállna, és elindítaná. Az elõadást taps követte. Ekler elmondta, hogy az elõadás elsõ látásra meggyõzõnek tûnik. Jó irány, amerre el lehet indulni, és szerinte sokkal fontosabb, hogy gondolkozni kezdjenek a dolgon, és természetesen a projektben megtalálható a HÖOK szerepe is. Természetesen, mint ahogy korábban megbeszélte Kátai Hajnalkával, a késõbbiekben még tárgyalnak ezügyben. Nagy Zoltán jelezte, hogy az elnökséggel lehetséges a kapcsolattartás ezügyben, és várnak minden információt és tájékoztatást. A Miskolci Egyetem képviselõje felajánlotta minden segítséget, amit nyújthat. Ezután Forgó Melinda (ELTE) érdeklõdött, hogyan vehetnek részt ebben a munkában, és felajánlotta a segítséget. Kátai Hajnalka elmondta, hogy szociológusokra és szociográfusokra van szükség. A felmérésekhez emberekre van szükség, akik személyesen elmennek és elvégzik a felmérést. A terv szerint ez valahol gyakorlatként elszámolható, valahol viszont pénzt kell ezért fizetni. Tehát - ismételte - emberre van a legnagyobb szükség. Ezután elhangzott egy hozzászólás, mely arra figyelmeztet, hogy nemcsak egészében, de a terv egyes elemei is nagyon nagy munkát jelentenek, ezért nemcsak egy személyben, hanem kollektíve van szükség nagy erõre és kitartásra. Ezután a 9. napirendi pont következett, a HÖOK költségvetésének módosítása. Medveczki Gábor elmondta, hogy a módosítás lényege, hogy a szakmai szövetségek ne csak pályázati önrészként tudják felhasználni a HÖOK támogatását. A Szegedi Tudományegyetem képviselõje üdvözölte ezt az indítványt, és javasolta, hogy majd el lehetne gondolkozni ennek a támogatásnak a megnövelésén is. A határozatot a közgyûlés jelenlévõ 99 mandátuma egyhangúan elfogadta. Ekkor következett az egyebek napirendi pont, melyben Kovács Balázs (BMF), az Informatikai Szakmai Szövetség elnökeként megtartotta kötelezõ beszámolóját. Ebben elmondta, hogy a HÖOK-nak ez a szakmai szövetsége egy hónappal a beszámolója elõtt alakult meg. A belépés írásos nyilatkozattal történik, és kétféle tagságot ismernek: a rendes (gazdasági, mûszaki, programozó informatikusok, tanárok stb.) és a pártoló tagságot (fõiskolák, egyetemek, állami intézmények, nem állami intézmények stb.). Az aktuális tagság kilenc intézménybõl tizenkét hököt és tizenhét szakot tartalmaz. Két tisztségviselõ van: Kovács Balázs elnök és Schaffer Anikó (PTE) alelnök. A szakmai szervezetnek számos projektje van, többek között a szakmai érdekképviselet master és bsc fokozaton egyaránt, az egyes informatikával foglalkozó szereplõk