�talakul� juttat�si rendszer (2008-08-04)
A k�vetkez� f�l�vt�l sokminden megv�ltozik a fels�oktat�sban. A 2007-ben beiratkozottakn�l bevezetik a FER-t, mellyel egy�tt a hallgat�i juttat�sok is �talakulnak. A legfontosabb, hogy megsz�nik a kerethez k�t�tts�g. Eddig h�rom normat�v�t k�l�n�tettek el: A hallgat�i normat�va, (tanulm�nyi �szt�nd�j, szoci�lis t�mogat�s) lakhat�s�t (koll�giumi f�r�helyek biztos�t�sa, lakhat�si t�mogat�s) �s a sport- �s kultur�lis- tank�nyv �s jegyzett�mogat�si normat�v�t (jegyzett�mogat�s, sport �s k�zm�vel�d�s).
A korm�ny fontosnak tartja a h�tr�nyos helyzet�ek seg�t�s�t, �m most pontos�tj�k, ki sz�m�t annak. Eddig ez egy t�g kateg�ria volt �s szinte minden k�pz�si rendszerben v�ltozott.
Hamarosan t�bb �szt�nd�j egybeolvad vagy megsz�nik. A legfontosabb, ami szinte mindenkit �rint, az a lakhat�si t�mogat�s. Kor�bban t�bb lehet�s�ge volt az egyetemeknek, hogy haszn�lja fel ezt az �sszeget. Egyesek egy �sszeg� alanyi jog� t�mogat�sk�nt mindenkinek kiosztott�k, m�sok a koll�giumi elhelyez�sre ford�tott�k, az ELT�-n viszont megosztott�k. Egy r�sz�t a koll�giumi f�r�helyek biztos�t�s�ra ford�tott�k, m�g a m�sikat p�ly�zati �ton osztott�k ki, lakhat�si t�mogat�s n�ven. Havonta minimum 5600 maximum 29700 forint lehetett. Az �j rendszer bevezet�s�vel ez teljesen megsz�nik, a lakhat�si t�mogat�s keret�nek minimum 30%-�t a szoci�lis �szt�nd�jkeretbe kell tenni, m�g a fennmarad� r�szt koll�giumi elhelyez�sre ford�tj�k.
Megsz�nik az els� beiratkoz�s t�mogat�sa �s a tank�nyv �s jegyzett�mogat�s is, melynek 56%-a szint�n a szoci�lis �szt�nd�jkeretbe olvad, �s is. Az �j rendszerben jelent�s �sszegeket ford�tanak majd a fogyat�kkal �l�k tanulm�nyait seg�t� eszk�z�k beszerz�s�re.
A legnagyobb v�ltoz�s a szoci�lis �szt�nd�jakat �rinti. Kor�bban a hallgat�i normat�v�t a karok k�z�tt l�tsz�mar�nyosan osztott�k sz�t, ott pedig sz�zal�kos ar�nyban meghat�rozt�k, mire mekkora �sszeget ford�tanak. Az ELTE-n sz�letett egy hallgat�lagos megegyez�s, mely szerint 70%-ot a tanulm�nyi �szt�nd�jakra, m�g 15-25%-ot a szoci�lis t�mogat�sokra haszn�lnak fel. Ez a tov�bbiakban teljesen �talakul. A szoci�lis �szt�nd�j egy r�sz�t a rendszeres szoci�lis �szt�nd�jra ford�tj�k. Ezen bel�l azonban 2 hallgat�i csoportot k�l�n�tenek el. Az els� a 20%-os keret, melybe a rokkant, fogyat�kkal �l�, beteg hozz�tartoz�j�t �pol�, (volt) �llamilag gondozott, �rva vagy nagycsal�dos (h�rom gyerekes csal�dban �l�) hallgat�k tartoznak. �ket havonta 23300 forint nagys�g� �szt�nd�j illeti majd meg. A m�sik a 10%-os csoport, ahov� p�ld�ul a f�l�rv�k �s a k�z�piskolai tanulm�nyaik alatt rendszeres gyermekv�delmi t�mogat�sban �s / vagy kedvezm�nyben r�szes�ltek tartoznak. �k havonta minimum 11650 forintot kapnak majd. Ezt a feloszt�st �rte eddig a legnagyobb kritika, hiszen az EH�K-ben �gy gondolj�k a beoszt�s nem felt�tlen�l objekt�v, �s sok esetben torzul�st okozhat.
A szoci�lis �szt�nd�j m�sik r�sz�t alapt�mogat�sra ford�tj�k, mely a 2007-ben beiratkozottakat �rinti. Ha k�z�l�k valaki az el�bb eml�tett k�t kateg�ri�ba tartozik, �s ezt m�g szeptemberben igazolja, az a hallgat�i normat�va 50%-�nak megfelel� �sszeget, vagyis 58300 forintot kap. Megmarad a p�ly�zati �ton elnyerhet� rendszeres �s rendk�v�li szoci�lis t�mogat�s is, melyet a fennmarad� �sszegb�l fedeznek.
Cs�kken a tanulm�nyi �szt�nd�j keret is, az eddigi 70%-r�l 56-59%-ra, �s pontosan meghat�rozt�k, az �sszeg nem lehet kevesebb, havi 5800 forintn�l, �s ebben a hallgat�k 50%-a r�szes�lhet csak.
A fejleszt�si hozz�j�rul�st, vagyis a FER-t a 2007 szeptember�ben el�sz�r iratkoz�knak kell fizetni 2008-t�l. Ez alapk�pz�sben 105 000, m�g master k�pz�sben 150 000 forint lesz. A miniszt�rium c�lja, hogy seg�ts�g�vel n�velj�k az oktat�s sz�nvonal�t, �s min�s�gi szolg�ltat�st ny�jtsanak az egyetemek. A hallgat�k �ltal befizetett �sszeg 50%-�t az int�zm�ny fejleszt�si c�lokra kapja, m�g a fennmarad� 50%-ot a tanulm�nyi �szt�nd�jra ford�tj�k. 2008-ban az a 15% �llamilag t�mogatott hallgat�, aki a legrosszabbul teljes�tett k�lts�gt�r�t�ses k�pz�sbe ker�l �t. Ezt term�szetesen szakonk�nt �s k�pz�si ter�letenk�nt vizsg�lj�k majd. A meg�resedett helyekre a legjobban teljes�t� k�lts�gt�r�t�ses hallgat�k ker�lnek majd. �rdekess�g, hogy ugyan az el�bbiek k�lts�gt�r�t�sesek lesznek, tov�bbra is juttat�sk�pesek maradnak, vagyis jogosultak szoci�lis jelleg� �szt�nd�jra.
A t�rv�ny alapj�n az �llamilag t�mogatottak legjobban teljes�t� 15%-a mentes�lhet a FER fizet�se al�l. Ezt azonban a fennmarad� 85%-ra terheln�k. �gy az EH�K-ben m�g folynak a t�rgyal�sok, hogyan, �s pontosan h�ny sz�zal�kot r�szes�tsenek kiemelt t�mogat�sban. Val�sz�n� egy kiv�l�s�gi �szt�nd�jat alak�tanak ki r�sz�kre.
K�lts�gt�r�t�ses k�pz�sbe ker�lhet az is, aki a k�pz�si k�vetelm�nyekben el��rt �ves kreditmennyis�g 50%-�t nem teljes�ti. A hallgat�knak 110%-nyi vagyis BA k�pz�sben 198 kreditet enged�lyeztek, aki ezt t�ll�pi, az ut�na felvett kreditek�rt fizetnie kell. A fejleszt�si hozz�j�rul�s al�l mentes�lnek a kismam�k, akiket a jegyz� v�delm�be vett, az �llamilag gondozottak, akik rendszeres gyermekv�delmi t�mogat�sban r�szes�lnek, �s sz�leik csak 8 oszt�lyt v�geztek, illetve a fogyat�kkal �l�k.
Az �j rendszer teljesen m�s lesz, mint p�ld�ul az 51/2002-es vagy a 175/2006-os korm�nyrendelet, melyben csup�n r�szletesebben �s pontosabban szab�lyozt�k a hallgat�kra vonatkoz� t�mogat�sokat. A legnagyobb neh�zs�get a k�telez� kifizet�sek okozz�k majd, melyhez a karok k�z�tti nagyobb �sszehangolts�gra lesz sz�ks�g.
Bad�czi Zsanett
