Török fiatalok lendületben
(2010-02-28)
Törökország csatlakozása az Európai Unióhoz nem új keletű téma. A Külügyminisztérium tájékoztatása szerint még számos feltételnek eleget kell tenni az országnak ahhoz, hogy a csatlakozás létrejöhessen. Reálisan 2013 és 2020 közé teszik a dátumot.
Én „innen” (értem ezalatt, hogy uniós állampolgárként) Törökországot úgy látom, mint egy hidat Európa és Ázsia közt. Kisgyermekként pedig szinte csak turisztikai célpontként ismertem, mit sem sejtve, hogy „közeledése” Európa többi országa felé már megkezdődött. A legtöbben – azt gondolom – a történelmi fontosságú épületeit ismerik, esetleg jártak Ankarában, Isztambulban vagy a tengerparton, tudják, hogy nagyon olcsó a szállás és a turisták számára ihatatlan a csapvíz. Láttak képeket a hófödte hegyekről és a naplementéről a Kék Mecsetnél.
Az innen való rátekintés keletre, mely az én szemszögemből nézve nagyjából Törökországnál kezdődik, tudományos művek témája is. A palesztin származású, majd a 2003-ban bekövetkezett haláláig az USA-ban élő Edward Said az Orientalizmus c. művében ír a címben megadott fogalomról, mely jelentheti a kelettel való foglalkozást, arról való tanítást stb. Ennek nagyon fontos eleme a másként való meghatározás, mely néha evidensnek tűnik. Ám ha az általunk másként meghatározott (mondjuk: keleti és nem nyugati) illetőt megkérdezzük, hogy te mit gondolsz erről, előfordulhat, hogy egészen mást gondol ugyanarról, mint mi. Ő nem ugyanazokat a dolgokat látja másnak, mint mi. S ezt talán érdemes észben tartani.
Mivel ifjúsági cserék alkalmával számos török fiatallal találkoztam, szinte magától értetődőnek tűnt számomra, hogy őket kérdezzem meg a témáról. Bár a Fiatalok Lendületben alprogramjaként uniós országokat céloz meg, török fiatalok is pályázhatnak. És ők ezt ki is használják, ezek az ismerőseim több alkalommal is részt vettek ifjúsági cseréken, továbbképzéseken, vagy éppen ők szerveztek odahaza hasonlóakat.
A nyolc megkérdezett fiatalból eddig ketten válaszoltak, Faruk Celepkolu és Melih Özkardeş. Mindketten Törökországban élnek, ám hosszabb időt töltöttek uniós tagországokban, mind az Európai Önkéntes Szolgálat (EVS) mind pedig az Erasmus program keretében. Kérdéseimre angolul válaszoltak, ezt fordítottam le teljes egészében. Ez tehát két fiatal egyéni véleménye, iskola, uniós csatlakozás, Európa-Törökország témakörökben.
Mit tanulsz?
Faruk: Gépészmérnökin tanultam.
Melih: Sporttudományi karon tanulok, főként sportmenedzsmentet és közgazdaságtant.
Fontos számodra a tanulás? Ha a válaszod igen, miért?
F: Igen, fontos. Azért, mert a Modern Világban minden szektorban képzett szakemberekre van szükség. Az egyetem ez egyik legfontosabb platform arra, hogy képzett lehess.
M: Igen, mivel így lehetőségek nyílnak meg számomra, és nagyon érdekes dolgokat tanultam meg a tanulmányaim témáiról.
Törökország formális csatlakozási kérelme 1987-re tehető, a tárgyalások 2005-ben kezdődtek. A csatlakozás dátuma 2013 lehet legkorábban. Te vagy a családod éreztetek ebből bármit is a hétköznapok során?
F: Nos, az EU-csatlakozást illetően a legtöbben nem érdeklődőek. Néhány ember nem hisz benne. Mert ahogy említetted a tárgyalások sokáig elhúzódnak, és azt tapasztaltuk, hogy habár számos 2004-ben csatlakozott ország nem olyan fejlett mint Törökország, máris EU-tagok. Véleményem szerint az EU-tagság előnyökkel szolgál majd mind Törökországnak, mind az Uniónak. Az EU stratégiai hatalmának tekintetében Törökországnak fontos geopolitikai helyzetete és szerepe van.
M: Törökország magára alapításától kezdve (1923, mint köztársaság) európai államként tekint. De ez a nézet főleg politikai. A török állampolgárok véleménye megoszlik abban, hogy magukra európaiként tekintenek avagy sem… A mindennapi életben is kérdéses Törökország európai és ázsiai identitása. Az emberek magukat mindkettőnek látják, és ez érezhető a hétköznapokban.
Nekem „innen” (úgy értem egy EU-tagállamból) Törökország egy hídnak tűnik Európa és Ázsia között. Mit gondolsz erről?
F: Ahogy mondtam, Törökország valóban egy híd, valamint közel van stratégiai forrásokhoz, mint földgáz és olaj, így az EU és Törökország is lehetőségekkel gyarapodhat. Valamint a csatlakozást követően az EU nem egy keresztény „társaság” lesz, hanem sokkal inkább demokratikus platform.
M: Ez igaz. De nem csupán egy híd egy másik földrészhez. Híd más kultúrához, más valláshoz. Törökországnak sok európai értéke van, de sok ázsiai is. Európainak és ázsiainak lenni Törökországot egy érdekes állammá teszi szerintem.
Sok EU-tagállam tart Törökország csatlakozásától, mert azt gondolják, hogy sok török állampolgár majd az ő hazájukban szeretne dolgozni. Viszont Obama és Nagy-Britannia támogatja a csatlakozást. Mit gondolsz erről?
F: Meg tudom érteni az EU-tagállamok Törökország fiatalságáról alkotott véleményét. De van itt egy dolog, amire emlékezniük kell: hogy az európai népesség elöregedik. Azt gondolom, hogy számos EU-tagállam rögeszméje ez, pedig nem minden török vágya az, hogy ott éljen. Az Európai Unió jelenleg nehéz gazdasági helyzetben van és munkanélküliségtől szenved. Sok EU-ország talán még rosszabb helyzetben van mint Törökország.
M: Az EU támogatja Törökországot? Első alkalommal hallok erről. Nem hiszem, hogy a legtöbb török ember Nyugat-Európában szeretne dolgozni. Az EU megállíthatja ezt, ugyanúgy ahogy azt Közép-Kelet-Európa esetében tette. Ha Törökország belép az EU-ba, igen, sok török ember jön majd mint turista. Szeretnének felfedezni új kultúrákat (az összes európai kultúrát). Először is felfedezik és megértik az életet Európában…
Mit gondolsz, mi fog változni a csatlakozást követően?
F: Nem hiszem, hogy a családom mindennapjaiban sok minden változna, az EU nem egy varázspálca. Ahogyan figyeltem Bulgáriát és Romániát, a csatlakozást követően szinte semmi sem változott. De hosszútávon az EU-tagság persze jelenthet előnyöket és lehetőségeket.
M: Törökország sokkal inkább európaivá válik majd és az állampolgárainak végre lesz lehetősége vízum nélküli beutazásra. Például bármikor ellátogathatnak a Sziget Fesztiválra Budapesten. Jelenleg ez a nem túl humánus vízumeljárás határozza meg mindezt.
Fontos az EU-csatlakozás számodra vagy a családod számára?
F: Számomra fontos, mert részt veszek a Fiatalok Lendületben programban és számos vízummal kapcsolatos ügyet kell intéznem. De a családomat és olyan embereket, akiknek nincsenek külföldi kapcsolatai, nem érdekli. Sokan azt gondolják, hogy nem is lenne nélkülözhetetlen Törökország számára a tagság, és hogy a gazdaság e nélkül is gyorsan fejlődik. A következő tíz évben a török gazdaság az egyik legerősebb lesz a világon.
M: Igen.
A barátaiddal szoktatok erről a témáról beszélgetni?
F: Igen, sokszor beszélgetünk a csatlakozás előnyeiről és sok barátom optimista e tekintetben.
M: Igen.
Mit gondolsz vagy érzel, ha erre a képre nézel? (A cikkhez megadott kép kapcsán kérdeztem.)
F: Ha ránézek, integrációt és teljes jogú EU-tagságot látok.
M: Törökország integrációját az Európai Unióba és fordítva!
További információk:
http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/TR/hu/torokeucsat/
Kudron Anna
ELTE Online