Interj� Dr. Hudecz Ferenc rektorjel�lttel (2008-08-04)
A Bologna folyamat keret�ben �talakul a k�pz�s szerkezete, ez lehet�s�get ad egy nagyobb, sz�lesebb k�n�latot biztos�t az ide jelentkez� hallgat�k sz�m�ra. Nem sz�ks�ges, hogy valaki az egyetemre jelentkez�skor hossz� t�vra elk�telezze mag�t; mindenkinek m�dja ny�lik arra is, hogy az �ltal�nost�l a speci�lis ismeretekig kialak�tson mag�nak egy tanul�si strat�gi�t, amelyet azonban adott esetben m�r h�rom �v ut�n m�dos�tani tud. Azt �j rendszerben az ELTE - v�lem�nyem szerint - igen j� poz�ci�ban van; ennek minden oktat�si szinten m�s okai vannak. Az alapszakokon az ELTE az�rt lehet n�pszer�, mert min�s�gi k�pz�st ad, eur�pai szinten is elismert felk�sz�lts�g� oktat�i g�rd�t�l lehet n�lunk tanulni ? nyilv�n az ilyen k�pz�snek, hi�ba oktatjuk ugyanazokat a szakokat az �sszes magyar fels�oktat�si int�zm�nybez, a min�s�ge t�rv�nyszer�en jobb. A mesterk�pz�s annyiban m�s, hogy m�g az alapk�pz�si szakok szakmai k�zmegegyez�ssel j�ttek l�tre, a mesterszakok kialakul�sa, megsz�n�se v�rhat�an sokkal dinamikusabb lesz, hiszen az ilyen szakok l�tes�t�s�t, ind�t�s�t az egyetem ak�r saj�t hat�sk�r�ben is kezdem�nyezni tudja. �n azt l�tom, hogy ebben az egyetem�nk nem csak a magasan kvalifik�lt oktat�k tekintet�ben, hanem az oktatott t�rgyak sokf�les�g�ben is igen kedvez� helyzetben van; olyan kombin�ci�kat tud felaj�nlani az ide jelentkez�knek, az inter- vagy multidisziciplin�ris mesterszakokon, amelyek sehol m�shol az orsz�gban nem el�rhet�ek. Hasonl� okokb�l egyed�l�ll�ak a lehet�s�geink a doktori k�pz�s ter�let�n is: k�l�n kiemeln�m, hogy olyan Ph.D. programok ind�t�s�ra is lehet�s�g van, amelybe ? konzulensk�nt ? m�s ter�lethez �rt� szakemberek bevon�sa is elk�pzelhet� lesz. Jelenleg az ELTE-n m�g nem mag�t�l �rtet�d� p�ld�ul a karok k�z�tti �thallgat�s lehet�s�ge vagy a szakter�letek k�z�tti, ennyire szoros egy�ttm�k�d�s. Hogyan k�v�nja ezt el�mozd�tani? Ennek a probl�m�nak k�t aspektusa van. Szakmai szempontb�l n�zve azokat a szakmai f�rumokat �rdemes megteremteni, ahol az oktat�k konzult�lni tudnak egym�ssal ? megjegyzem, ilyen kapcsolatok m�r most is l�teznek, de tal�n ezeknek a sz�ma �s er�ss�ge m�g nem �ri el a kritikus szintet. Ha ezek a kapcsolatok meger�s�dnek, azokra alapozva m�r ki tudjuk �p�teni a szakmai egy�ttm�k�d�st, a multidiszciplinarit�st. A m�sik aspektus a szervez�si; a lehet� legterm�szetesebb� �s legegyszer�bb� kell tenni a hallgat�knak, hogy m�s karok t�rgyait felvehess�k �s hallgathass�k. Az �j t�rv�ny szerinti szab�lyzatok egyetemi szab�lyzatok lesznek; �gy p�ld�ul nem lesz indokolt, hogy egyetemen bel�l, a karok k�z�tt is m�k�dj�n az am�gy - esetenk�nt - igen szigor� kredit�tviteli rendszer. Rektori programj�ban is eml�ti, hogy nem lehet sz�m�tani az �llami forr�sok jelent�s n�veked�s�re. Milyen lehet�s�geket l�t akkor az ELTE finansz�roz�si helyzet�nek jav�t�s�ra? Itt is k�t utat l�tok. Egyr�szt nem mondhatunk le annak hangs�lyoz�s�r�l, hogy a min�s�gi k�pz�shez p�nz kell. Ha az �llam egyetemek fenntart�jak�nt akar fell�pni, akkor finansz�roznia is kell az int�zm�nyek m�k�d�s�t. Az ELTE teh�t hallatni akarja a hangj�t annak �rdek�ben, hogy t�bb p�nz ker�lj�n a fels�oktat�sba; r�gt�n hozz� is t�ve, hogy a min�s�gi fels�oktat�sba. Ez ut�bbi szempont is nagyon fontos: l�that�, hogy Eur�pa-szerte probl�ma a fels�oktat�s finansz�roz�sa ? akkor legal�bb azt kell biztos�tani, hogy a min�s�gi k�pz�st biztos�t� int�zm�nyek j�l m�k�djenek. Fel kell mondani azokat az alkukat, amelyek jelenleg biztos�tj�k az ig�nytelen vagy sz�ks�gtelen k�pz�st biztos�t� int�zm�nyek m�k�d�s�t. Az ELTE term�szetesen azt is hangs�lyozni fogja, hogy amikor megvizsg�ljuk, hogy melyik szakra van sz�ks�g, �s melyikre nincs, akkor a hossz� t�v� �rdekekre kell tekintettel lenni. Vannak p�ld�ul olyan kis l�tsz�m� szakjaink, amelyek nem az�rt kis l�tsz�m�ak, hanem mert ilyen szakemberekre nincs ig�ny; hanem az�rt, mert csak kev�s szakemberre van sz�ks�g az adott ter�leten ? de r�juk sz�ks�g van. Az ELTE-nek term�szetesen saj�t mag�nak is l�p�seket kell tennie arra, hogy k�n�lat�ban megjelen�tsen olyan k�pz�si form�kat, amelyek fizet�k�pes keresletet vonzanak. Term�szetesen itt is els�dleges szempont, hogy a p�nz�rt min�s�gi tartalmakat ny�jtsunk. A bev�telek egy m�sik forr�sa a kutat�sb�l sz�rmaz� bev�telek, amelyeket racion�lisan kell tudnunk felhaszn�lni �j �rt�kek l�trehoz�s�ra. Nagyon fontosnak tartom a k�l�nb�z� szolg�ltat�sokhoz kapcsol�d� bev�telekre: gondolhatunk itt a Konferenciak�zpontra, a meg�jul� E�tv�s Kiad� perspektivikus j�v�j�re, vagy p�ld�ul az egyetem vend�gh�z�ra is. Az alapk�pz�sben ? mivel a k�pz�si t�mogat�st nem k�zvetlen�l az int�zm�ny, hanem az adott k�pz�si �gba jelentkez� hallgat�k kapj�k majd ? m�r most is megjelenni l�tszik valamilyen szint� min�s�gv�delem. A mesterk�pz�sben is szeretne szorgalmazni valami hasonl�t az ELTE? A mesterk�z�sben a kritikus pont egy b�v�s sz�m, a ?harminc�t sz�zal�k?, amelynek az �rtelmez�se k�r�l el�g jelent�s vit�k zajlanak. A fels�oktat�si t�rv�ny kimondja, hogy az alapszintre h�rom �vvel ezel�tt felvehet� l�tsz�m harminc�t sz�zal�ka tanulhat tov�bb mesterk�pz�sben. Ezt fel lehet fogni eg�szs�gesen �s nagyon rosszul is. Rendk�v�l szerencs�tlen lenne, ha ezt a sz�mot szakok vagy ak�r int�zm�nyek vonatkoz�s�ban �rtelmezn�nk: nyilv�n vannak olyan szakok �s int�zm�nyek, ahol indokolt, hogy a hallgat�k j�val nagyobb ar�nya tanuljon tov�bb mesterk�pz�sben, m�g m�shol esetleg erre sem lehet�s�g, sem ig�ny nincs. Ez�rt j� lenne, ha azok, akik ezt a sz�mot meg�llap�tott�k, miel�bb egy�rtelm�v� tenn�k, hogy mire gondoltak, hogy ezt azt�n meg lehessen vitatni. A fels�oktat�si reform sor�n t�bbsz�r kommunik�lt sz�nd�k volt a gazdas�gi szf�ra �s a fels�oktat�s kapcsolat�nak szorosabbra f�z�se. Erre milyen lehet�s�get l�t most? K�t forr�st m�ris megeml�ten�k, amelyek hidat teremtenek az ELTE �s a k�lvil�g k�z�tt ? az�rt haszn�lom a k�lvil�g kifejez�st, mert a gazdas�gi szf�r�nak legal�bb k�t r�sze van: a priv�t szf�r�hoz �s az �llamh�ztart�shoz k�thet� r�sze. Az ELTE-n v�gzettek jelent�s r�sze (pl. a jog�szaink egy r�sze vagy a tan�rk�pz�sben v�gzettek) az �llamot l�tj�k el min�s�gi szakemberekkel. Ezen a ter�leten nem v�rhat� jelent�s v�ltoz�s. A gazdas�gi szf�r�val m�r most is vannak kapcsolataink. Az egyik a szakk�pz�si hozz�j�rul�s, amelyben rejl� lehet�s�geket egyre ink�bb felismerik fel a k�l�nb�z� szakok, �s tal�lj�k meg azokat a c�geket, amelyek nem az �llamh�ztart�st, hanem az ELTE-t gazdag�tj�k szakk�pz�si hozz�j�rul�saikkal. Az ELTE ezen a ter�leten igen nagy felvev�k�pess�g�, hiszen a piackutat�sban igen fontos szociol�gi�t�l kezdve a k�l�n�sebb magyar�zatot nem is ig�nyl� informatik�t fel�lel� ter�leteken egyar�nt k�pes fogadni �s hat�konyan felhaszn�lni ezeket a p�nzeket. Egy m�sik nagyon fontos forr�sbevon�si lehet�s�g az innov�ci�s j�rul�k. A c�geknek itt arra van lehet�s�g�k, hogy a szint�n k�telez�en fizetend� innov�ci�s j�rul�kukat, vagy annak egy r�sz�t szerz�d�ses kutat�sok keret�ben ?adj�k? p�ld�ul fels�oktat�si int�zm�nyeknek. Az innov�ci� jelenlegi, sz�k l�t�k�r� �rtelmez�s�b�l ad�d�an ez jelenleg ink�bb csak a term�szettudom�nyi �s az informatikai ter�leteket �rinti, de az ELTE nagyon elk�telezett abban, hogy a hum�n innov�ci� fogalm�nak meghonos�t�s�val bevigye a k�ztudatba, hogy az is innov�ci�, ha jobb lesz a nyelvi k�pz�s, t�rsadalomtudom�nyi, jogi vagy pszichol�giai k�pz�s. Ez a gondolat m�g nem j�rta �t kell�k�ppen a t�rsadalmat, de b�zom benne, hogy ezen v�ltoztatni lehet. Ezeken a t�rv�nyek �ltal defini�lt lehet�s�geken k�v�l nagyon fontosak a k�l�nb�z� szponzor�ci�s �s don�ci�s p�nzek is, amelyeket j�l defini�lt ELTE programokra lehetne ford�tani. Ezen a ter�leten egy�bk�nt a hallgat�i �nkorm�nyzatok p�ldamutat�an j�rnak el�l, hiszen olyan technik�kkal tudnak szponzorokb�l p�nzeket ?kiszippantani?, amiket nek�nk is �rdemes lenni megtanulni a hallgat�s�gt�l ? gondolok itt a Jeges Estre. P�ld�ul egy ELTE �vk�nyv kiad�s�nak megfinansz�roz�s�ra olyan c�geket is meg lehetne keresni, p�ld�ul l�git�rsas�gokat, amelyeknek �rdeke, hogy a nev�ke min�l sz�lesebb k�rben ismertt� v�ljon. De ilyen lehet�s�g lehet p�ld�ul egy c�g �ltal szponzor�lt kutat�laborat�rium l�tes�t�se is. Ehhez a k�rh�z tartozik az az elk�pzel�sem is, hogy meg lehetne honos�tani az angolsz�sz egyetemeken m�r ismert ?t�mogatott? professzor�tusok rendszer�t is. Term�szetesen nem �ll�tom, hogy az angolsz�sz minta egy az egyben lem�solhat�, ez�rt a lehet�s�geket nagyon gondosan �t kell tekinteni. Ha a McDonald?s p�ld�ul �rdekelt lenne abban, hogy a szociol�gi�nak legyen egy professzora egy meghat�rozott ter�leten az ELTE-n, �s az ELTE feladatot is kompatibilisnek �rezn� saj�t oktat�si filoz�fi�j�val �s tudna is alkalmas jel�ltet megnevezni, akkor itt is lehet�s�g lenne egyfajta forr�sbevon�sra. Szeretn�m ugyanakkor hangs�lyozni: kiz�rom annak lehet�s�g�t, hogy ?eladjuk? az ELTE-t; k�lcs�n�s el�ny�k�n alapul� megegyez�seket k�pzelek el. Rengeteg v�ltoz�s v�rhat� a k�zelj�v�ben mind a magyar fels�oktat�sban, mind az ELTE-n; ez komoly fesz�lts�gekkel is egy�tt j�rhat. Megv�laszt�sa eset�n hogyan kezeln� ezeket? A programomban a kulcsszavak k�z�tt szerepel a ?tolerancia? sz�t. A v�ltoz�sokkal term�szetes m�don j�rnak egy�tt a fesz�lts�gek. Ezeket csak �gy lehet feloldani, ha a probl�m�kr�l besz�l�nk, ha a d�nt�seket nem ?er�b�l? hozzuk meg, hanem konszenzus alapj�n; ha a vit�kat addig folytatjuk, am�g el nem �rhet� egy olyan konszenzusos megold�s, amelyr�l a partnerek bel�tj�k, hogy az adott helyzetben nincs jobb. Ugyanilyen fontosnak tartom, hogy a gondolkod�sm�dunkba �p�ts�k be a korrekci� lehet�s�g�t. Ha p�ld�ul a szen�tus egy adott k�rd�sben d�nt�st hozott, akkor legy�nk k�szek egy gyakorlati pr�baperi�dus ut�n ennek fel�lvizsg�lat�ra. Ugyanez �rv�nyes persze az Int�zetekre, m�s egys�gekre is. A harmadik szempont a tapintat �s a hum�num, amit az �talak�t�sok sor�n szem el�tt kell tartani ? �gy kell az �j oktat�si, ir�ny�t�si rendszerbe, hogy a vesztes�geink minim�lisak legyenek. Fontos, hogy az ELTE-s hallgat�k ne vesz�tsenek, hanem nyerjenek az �talakul�ssal, az ELTE-n oktat�k, kutat�k �s a szolg�ltat�sban dolgoz�k pedig �gy �rezz�k, hogy m�lt�s�ggal tudnak visszavonulni, ha annak az ideje elj�n, �s tudj�k azt, hogy az egyetem sz�m�t az � munk�jukra �s t�mogat�sukra a k�s�bbiekben is.
Vissza

