H�rom fontos k�rd�s, k�t pozit�v v�lasz (2008-08-04)
B�k�sebb k�rd�sek is napirendre ker�ltek ezen a napos h�tf�i d�lut�n az egyetemi tan�csteremben. Els�k�nt szem�lyi �gyekkel foglalkozott a szen�tus, a B�rczi Guszt�v Gy�gypedag�giai F�iskolai kar r�szfoglalkoz�s� f�iskolai tan�rt vehet fel, Fazekasn� dr. Fenyvesi Margitot. K�t �j k�pz�st is ind�t j�v�re az ELTE, a jogi asszisztens fels� fok� szakk�pz�st az �llam- �s Jogtudom�nyi Kar a Forrai Mag�niskola K�ttannyelv� K�z�piskol�val k�z�sen ind�tnat, a Tan�t�- �s �v�k�pz� F�iskolai Kar Pedag�gus szakvizsg�val b�v�tett �vodapedag�gusi, tan�t�i gy�gytestnevel�s szakir�ny� tov�bbk�pz�si szakot tan�that. A Citisenship Education in Europe (�llampolg�rs�gra nevel�s Eur�p�ban) mesterszakot a Pedag�gia �s Pszichol�gia Karon lehet majd tanulni, a Term�szettudom�nyi kar Biztos�t�si �s p�nz�gyi matematika mesterszakot l�tes�thet, a T�rsadalomtudom�nyi Kar pedig Eg�szs�gpolitika �s Gazdas�gtan mesterszakot. Az el�z� szen�tusi �l�sen ? mint arr�l besz�moltunk ? hat�rozat sz�letett oktat�si �s oktat�s-szervez�si min�s�gbiztos�t�s koncepci�j�nak kidolgoz�s�r�l. A legut�bbi �l�sen a bizotts�g besz�molt elv�gzett feladatair�l. Legfontosabb eredm�ny�k (melyet a Szen�tus k�s�bb az SzMSz-be is belefoglalt), egy �lland� Min�s�gir�ny�t�si Bizotts�g megalak�t�sa, amely kidolgoz egy �tfog�, mindenre kiterjed� min�s�gbiztos�t�si rendszert, majd koordin�lja �s fel�gyeli annak v�grehajt�s�t. A rendszer v�za megvan, kidolgoz�sa pedig folyamatban. Az EH�K Alapszab�ly�t, mint ezt m�r a bevezet�ben eml�tett�k, Forg� Melinda levetette a napirendr�l. Ennek oka az volt, hogy t�bb d�k�n, k�zt�k Rudas Tam�s, a T�rsadalomtudom�nyi Kar d�k�nja jelezte, mivel nem t�rgyalt�k a kari tan�csok a tervezeteket el�re, ez�rt nem tartj�k az el�terjeszt�st t�rgyal�sra �rdemesnek, �s k�rt�k, hogy ezt egy h�nappal halassza el a Szen�tus. Mivel a Kari Tan�csoknak nincsen jogosults�guk b�rmit is v�ltoztatni az EH�K alapszab�ly�n, ezek a t�rgyal�sok csak form�lisak lesznek. Az �j SzMSz els� k�tet�r�l k�l�n cikkben olvashat az �rdekl�d� az ELTE Online-on {a T�t�k�s Ny�znak: online.elte.hu} �gy most nem t�rn�nk ki r�szletesebben a r�git�l val� k�l�nbs�gekre, ink�bb �tfog� k�pet adn�nk az �j szab�lyzatr�l. Ami a legszembe�tl�bb a Szervezeti �s M�k�d�si Rend alc�met visel� els� k�tetben, az int�zetigazgat�k megn�vekedett jogk�re (utalv�nyoz�si jogk�re van az int�zeten bel�l, tansz�kvezet�k, oktat�si ter�letek oktat�j�nak megb�z�sa, professz�ravezet� kinevez�se). Szab�lyozza a dokumentum az �j Szen�tus �sszet�tel�t (melyr�l el�z� szen�tusi �l�si tud�s�t�sunkban m�r �rtunk). Fontos a hallgat�k szempontj�b�l, hogy egy hallgat�i �nkorm�nyzatot ismer el az �j SzMSz, melynek r�sz�nkorm�nyzatai a kari szervezetek (ez�rt kell egy alapszab�ly az �sszes H�K-nek, melyet a Szen�tus, mint err�l m�r sz� volt ezeken a has�bokon, a mostani �l�s�n k�v�nt t�rgyalni). Term�szetesen a m�rcius 1-j�n �letbel�pett �j Fels�oktat�si T�rv�ny miatt megv�ltoztatand� r�szek ? mint a Gazdas�gi Tan�cs l�trehoz�sa, az Egyetemi Tan�cs Szen�tuss� �tnevez�se ? az �j rendelkez�sbe is beker�ltek, az ut�bbi id�kben meghozott v�ltoztat�sokkal ? mint a professz�ra bevezet�se ? egyetemben. A Szervezeti �s M�k�d�si Szab�lyzat els� k�tet�t a Szen�tus ? apr�, alaktani v�ltoztat�sokkal ? elfogadta. Az egyetem 2005. �vi gazd�lkod�s�r�l sz�l� besz�mol�t szint�n elfogadta a Szen�tus. Tavaly az egyetem 28 819,4 milli� forinttal gazd�lkodott, melyb�l 18 781,9 milli� forint �llami t�mogat�s volt, 10 037,5 milli� forint pedig saj�t bev�telb�l sz�rmazott. Ez ut�bbi 40,5%-kal haladta meg a tavaly el�tti teljes�t�st, igaz ebbe a k�t, 2005-ben integr�lt tov�bbk�pz� int�zet (az idegennyelvi �s a jogi) nyit� p�nzk�szlete is belesz�m�t. A teljes�tett kiad�s 26 037,4 milli� forint volt, ami 90,3%-os el�ir�nyzat-teljes�t�st jelent (ez �gy is 11,8%-kal t�bb a 2004. �vin�l). A szem�lyi juttat�sok a tavalyel�ttin�l 13,8%-kal magasabbak (a teljes munkaid�ben foglalkoztatottak 15,6%-os juttat�sn�veked�ssel sz�molhattak, a r�szmunkaid�s�k�i pedig 23,4%-kal. Ide tartozik m�g, hogy tavaly az ELTE 161 f�t bocs�tott el. A k�zm�d�jak �sszesen 1 641,8 milli� forintot tettek ki, ebb�l 264,7 milli� forintnyi rezsit�r�t�st kapott az ELTE. Fel�j�t�si munk�kra t�rv�ny szerint 150 milli� forintja volt az egyetemnek, melyek az ingatlangazd�k tov�bbi 109,6 milli� forinttal eg�sz�tettek ki. Az informatikai infrastrukt�ra fejleszt�se �sszesen 8 5456 600 forint volt. Az Egyetemi Hallgat�i �nkorm�nyzat �sszesen 25,7 milli� forinttal gazd�lkodott 2005-ben. Bern�t Kl�ra
Vissza
