Elte Online hírportál

Három fontos kérdés, két pozitív válasz (2008-08-04) 

Békésebb kérdések is napirendre kerültek ezen a napos hétfõi délután az egyetemi tanácsteremben. Elsõként személyi ügyekkel foglalkozott a szenátus, a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Fõiskolai kar részfoglalkozású fõiskolai tanárt vehet fel, Fazekasné dr. Fenyvesi Margitot. Két új képzést is indít jövõre az ELTE, a jogi asszisztens felsõ fokú szakképzést az Állam- és Jogtudományi Kar a Forrai Magániskola Kéttannyelvû Középiskolával közösen indítnat, a Tanító- és Óvóképzõ Fõiskolai Kar Pedagógus szakvizsgával bõvített óvodapedagógusi, tanítói gyógytestnevelés szakirányú továbbképzési szakot taníthat. A Citisenship Education in Europe (Állampolgárságra nevelés Európában) mesterszakot a Pedagógia és Pszichológia Karon lehet majd tanulni, a Természettudományi kar Biztosítási és pénzügyi matematika mesterszakot létesíthet, a Társadalomtudományi Kar pedig Egészségpolitika és Gazdaságtan mesterszakot. Az elõzõ szenátusi ülésen ? mint arról beszámoltunk ? határozat született oktatási és oktatás-szervezési minõségbiztosítás koncepciójának kidolgozásáról. A legutóbbi ülésen a bizottság beszámolt elvégzett feladatairól. Legfontosabb eredményük (melyet a Szenátus késõbb az SzMSz-be is belefoglalt), egy állandó Minõségirányítási Bizottság megalakítása, amely kidolgoz egy átfogó, mindenre kiterjedõ minõségbiztosítási rendszert, majd koordinálja és felügyeli annak végrehajtását. A rendszer váza megvan, kidolgozása pedig folyamatban. Az EHÖK Alapszabályát, mint ezt már a bevezetõben említettük, Forgó Melinda levetette a napirendrõl. Ennek oka az volt, hogy több dékán, köztük Rudas Tamás, a Társadalomtudományi Kar dékánja jelezte, mivel nem tárgyalták a kari tanácsok a tervezeteket elõre, ezért nem tartják az elõterjesztést tárgyalásra érdemesnek, és kérték, hogy ezt egy hónappal halassza el a Szenátus. Mivel a Kari Tanácsoknak nincsen jogosultságuk bármit is változtatni az EHÖK alapszabályán, ezek a tárgyalások csak formálisak lesznek. Az új SzMSz elsõ kötetérõl külön cikkben olvashat az érdeklõdõ az ELTE Online-on {a Tétékás Nyúznak: online.elte.hu} így most nem térnénk ki részletesebben a régitõl való különbségekre, inkább átfogó képet adnánk az új szabályzatról. Ami a legszembeötlõbb a Szervezeti és Mûködési Rend alcímet viselõ elsõ kötetben, az intézetigazgatók megnövekedett jogköre (utalványozási jogköre van az intézeten belül, tanszékvezetõk, oktatási területek oktatójának megbízása, professzúravezetõ kinevezése). Szabályozza a dokumentum az új Szenátus összetételét (melyrõl elõzõ szenátusi ülési tudósításunkban már írtunk). Fontos a hallgatók szempontjából, hogy egy hallgatói önkormányzatot ismer el az új SzMSz, melynek részönkormányzatai a kari szervezetek (ezért kell egy alapszabály az összes HÖK-nek, melyet a Szenátus, mint errõl már szó volt ezeken a hasábokon, a mostani ülésén kívánt tárgyalni). Természetesen a március 1-jén életbelépett új Felsõoktatási Törvény miatt megváltoztatandó részek ? mint a Gazdasági Tanács létrehozása, az Egyetemi Tanács Szenátussá átnevezése ? az új rendelkezésbe is bekerültek, az utóbbi idõkben meghozott változtatásokkal ? mint a professzúra bevezetése ? egyetemben. A Szervezeti és Mûködési Szabályzat elsõ kötetét a Szenátus ? apró, alaktani változtatásokkal ? elfogadta. Az egyetem 2005. évi gazdálkodásáról szóló beszámolót szintén elfogadta a Szenátus. Tavaly az egyetem 28 819,4 millió forinttal gazdálkodott, melybõl 18 781,9 millió forint állami támogatás volt, 10 037,5 millió forint pedig saját bevételbõl származott. Ez utóbbi 40,5%-kal haladta meg a tavaly elõtti teljesítést, igaz ebbe a két, 2005-ben integrált továbbképzõ intézet (az idegennyelvi és a jogi) nyitó pénzkészlete is beleszámít. A teljesített kiadás 26 037,4 millió forint volt, ami 90,3%-os elõirányzat-teljesítést jelent (ez így is 11,8%-kal több a 2004. évinél). A személyi juttatások a tavalyelõttinél 13,8%-kal magasabbak (a teljes munkaidõben foglalkoztatottak 15,6%-os juttatásnövekedéssel számolhattak, a részmunkaidõsökéi pedig 23,4%-kal. Ide tartozik még, hogy tavaly az ELTE 161 fõt bocsátott el. A közmûdíjak összesen 1 641,8 millió forintot tettek ki, ebbõl 264,7 millió forintnyi rezsitérítést kapott az ELTE. Felújítási munkákra törvény szerint 150 millió forintja volt az egyetemnek, melyek az ingatlangazdák további 109,6 millió forinttal egészítettek ki. Az informatikai infrastruktúra fejlesztése összesen 8 5456 600 forint volt. Az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat összesen 25,7 millió forinttal gazdálkodott 2005-ben. Bernát Klára