Elte Online hírportál

Hogy ízlik a bolognai?

1999. június 19-én Magyarország – 28 másik európai ország mellett – aláírta a bolognai nyilatkozatot. Ennek következtében, két év heves vitát és politikai csatározást követõen 2006 márciusában hatályba lépett egy vadonatúj felsõoktatási törvény, amely teljesen átszabta a korábbi felsõoktatási rendszert. Bevezették a kétciklusú képzést, mely egy hároméves alapképzésbõl és egy kétéves mesterképzésbõl áll. Az elõbbi BA (Bachelor of Arts) illetve BSc (Bachelor of Sciences) diplomát ad, melynek megszerzése szükséges feltétele az MA (Master of Arts) vagy az MSc (Master of Sciences) diploma, azaz a mesterfokozat eléréséhez. Néhány képzés – úgymint az orvosi, a gyógyszerészi vagy a jogi - azonban továbbra is osztatlan maradt. Jövõre végez az elsõ bolognás évfolyam. Az új struktúra bevezetése körül azonban nem csillapodnak a kedélyek.

Miért volt szükség a bevezetésére?

A bolognai nyilatkozat elõdje, a sorbonne nyilatkozat (lásd lejjebb) továbbgondolása. Célja az európai felsõoktatási térség létrehozása volt. Ennek oka az volt, hogy az unió versenyképessége elmaradt a kívánt szinttõl, s így nem tudott lépést tartani – többek között – sem az USA-val, sem Japánnal. Az uniós döntéshozók ezt leginkább a munkaerõ-mobilitás hiányával magyarázták; azt pedig azzal, hogy a rendszer átláthatatlan, az egyes képesítések, diplomák összehasonlíthatatlanok. Tehát arra a következtetésre jutottak: az unió versenyképességét oktatási rendszerének minõsége határozza meg. Éppen ezért annak megreformálására, konvertálható tudás elõállítására van szükség; és ez nem pusztán felsõoktatási belügy, hanem a kontinens fejlõdésének egyik feltétele.

Elõzmény: a sorbonne nyilatkozat

Az elsõ az európai Felsõoktatási Térség létrehozását célzó kezdeményezés. irányuló törekvés. 1998. május 25-én írták alá négy ország (Franciaország, Németország, Olaszország, Egyesült Királyság) oktatási minisztere. Célja egy olyan integrált európai felsõoktatási rendszer megteremtése, amely kedvezõen hat az EU gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi folyamataira.

Célok
A Bolognai Nyilatkozat legfõbb célja: „a felsõoktatási rendszerek fokozottabb összeegyeztethetõségének és összehasonlíthatóságának megvalósítása”. Emellett további hat törekvés szerepel a deklarátumban. Úgymint az átláthatósági elv megvalósítása, mely révén az egyes képzési rendszerek kompatibilissé válnak. Ez annyit tesz, hogy az a diploma, amit Magyarországon szerzett meg valaki, ugyanazt fogja jelenteni és ugyanannyit fog érni az unió valamennyi tagállamában. Továbbá egy az angolszász lineáris képzési rendszer mintájára kialakított kétciklusú képzés (3+2 formula) bevezetése a hallgató mobilitás elõmozdításának érdekében. Ez nem más, mint a már fentebb érintett BA, MA, melyek bevezetését egy egységes kreditrendszer kialakításával segítik elõ. A célok között szerepel még: együttmûködés kialakítása az európai felsõoktatási minõségbiztosításban, valamint a felsõoktatás európai dimenziójának támogatása, vagyis az EU-identitás erõsítéséhez hozzájáruló, Európával, az unióval foglalkozó tananyag megjelenítése az oktatásban. Mindezen célok megvalósulásának tervezett határideje 2010.

A bolognai nyilatkozat „utóélete”: a prágai nyilatkozat és a grazi nyilatkozat, Leuven

A prágai nyilatkozatot 2001. május 19-én írta alá harminckét európai ország oktatási minisztere. A bolognai folyamat eddigi eredményeinek áttekintésén túl, itt új hangsúlyokat, prioritásokat határoztak meg.
A 2003-as grazi nyilatkozat pedig a 2010-ig bezárólag végrehajtandó teendõket fogalmazta meg. Például szorgalmazza a kutatói és felsõoktatási szektor összeolvadását, illetve a kutatói képességekkel, jártasságokkal rendelkezõ oktatói kör hangsúlyos szerepét kívánja elérni az intézményeken belül.
A bolognai folyamat immár 46 tagországának felsõoktatásért felelõs miniszterei legközelebb 2009-ben a belgiumi Leuven-ben találkoznak majd.

Rendszerváltás a magyar felsõoktatásban
Magyarországon – mint ahogy az a FTT (Felsõoktatási és Tudományos Tanács) 2000-2001-es felmérésébõl kiderül – az egyetemi réteg túl széles, a fõiskolai túl keskeny, felsõfokú szakképzés pedig gyakorlatilag nincs is, csakúgy mint ahogy átjárás sincs ezen szintek között. A hazai felsõoktatási struktúra tehát merõben eltér a bolognai modelltõl. Belátható, hogy abban, hogy ez így alakult, elsõsorban az intézmények alulfinanszírozottsága játszott fontos szerepet. A nem megfelelõ financiális támogatottság következtében ugyanis a felsõoktatási intézmények egy módon juthattak több pénzhez: ha minél több hallgatót vettek fel. Ez pedig a szakok felhígulásához, túlképzéshez vezetett. A bolognai rendszer megvalósítása tehát tartalmi és strukturális változtatásokat követelt meg. Így például meg kellett szüntetni a korai specializációt, lineárissá alakítani a korábbi duális képzési szerkezetet, megerõsíteni a munka világával való kapcsolatot, tovább nagyobb hangsúlyt fektetni a képességek, kompetenciák fejlesztésére, a gyakorlatorientált illetve szakirányú képzésre, a továbbképzésre illetve az egész életen át tartó tanulásra (lifelong learning) .

A bolognai folyamat magyarországi fogadtatása és sajtóvisszhangja
Ahogy arra ilyen horderejû reformoknál számítani lehet, az átállás komoly problémákat vetett fel. A korábbi 402 szak helyett 102 alapszak indult 2006-ban. A szakpárok megszûntek és a tanárképzést is új alapokra kellett helyezni. Ha valaki egy kicsit is figyelemmel kísérte a bolognai folyamat kapcsán kialakuló társadalmi diskurzust, láthatta: a kétszintûségre való áttérés nehézséget jelentett és a fõiskolák és egyetemek közötti acsarkodáshoz vezetett. Ennek oka az volt, hogy a fõiskolák kizárólagos jogot akartak formálni a BA fokozatra. Ezt az egyetemek ellenezték, csakúgy, mint azt, hogy a fõiskolák master-programokat indíthassanak.

Pro és kontra érvek, kételyek, félelmek
Érzékelhetõ volt, hogy a rendszer bevezetésekor – a megfelelõ kommunikáció híján - eléggé nagy káosz uralkodott az érintettek (tehát mind a tanárok, mind a diákok) fejében. Általános volt a tájékozatlanság, mindenki csak felületesen ismerte a Bologna-folyamatot és „információmorzsák”-ba kapaszkodott. Jól mutatja ezt az, hogy a Felvételi Információs Szolgálat 2005-ös felmérése szerint például az általuk megkérdezett érettségizõ diákok 56 százaléka még nem is hallott a bolognai rendszerrõl, és a megkérdezettek csupán százaléka volt teljesen tisztában a leendõ változásokkal.

Az oktatási reform õket is megosztotta. Többnyire elutasították a változásokat. Ragaszkodtak a túlhaladott hagyományokhoz, elavult szerkezeti és oktatási struktúrákhoz, az elméleti megközelítéshez – írja Barakonyi Károly "Rendszerváltás a felsõoktatásban” címû könyvében. A bolognai folyamatot sokan a tömegoktatás, az amerikanizálódás, vagyis a színvonalesés egy újabb állomásaként élték meg és megrettentek a gyakorlatorientáltságtól – mint ahogy az számos, az ügyben megszólaló tanár nyilatkozatából kiderül. Dr. Kabai Péter, a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karának docense, az Egyesület a Felsõoktatásért és Kutatásért (EFOK) titkára elmondta a Magyar Narancsnak, Bologna útján haladva néhány évtizeden belül egy nagyon kiszámítható, ám középszerû, alacsony színvonalú felsõoktatás alakul ki nálunk. Tapasztalatai szerint máris megfigyelhetõ, hogy ma már nemcsak a frissdiplomások, hanem az igazán tehetséges, illetve tehetõs hallgatók is külföldre mennek, s ez a tendencia a jövõben csak erõsödni fog. Kifogásolja még a mesterszakok kérdésének megoldatlanságát, vagyis azt, hogy nincs konszenzus abban, hogy hány szak induljon és milyen legyen a finanszírozása. Ahogy fogalmazott: „eleve abszurd helyzet megtervezni valaminek az alapját úgy, hogy nem lehet tudni, egyáltalán milyen kifutási lehetõségek szükségesek.
Hrubos Ildikó, a Budapesti Corvinus Egyetem rektorhelyettese azonban inkább a Bologna-folyamat pozitívumára hívja fel a figyelmet: a lineáris oktatás nagy elõnye, hogy az érettségi elõtt állók nem kényszerülnek végleges döntésre, hanem további három év haladékot nyernek a pályaválasztást illetõen – mondja. Az más kérdés, hogy az ennyi idõ után megszerezhetõ BA diploma munkaerõpiaci értéke erõsen kétséges.

A jelenlegi helyzet
Jövõre végez az elsõ, az egyetemi tanulmányait bolognai rendszerben megkezdõ hallgatói évfolyam, azonban a mesterszakok ügye még továbbra sem tisztázott teljesen. Nincs konszenzus abban, hogy hány szak induljon, mint ahogy a financiális kérdésekben sem teljes az egyetértés. Jelenleg is zajlik a master-képzések akkreditációja és könnyen elõfordulhat – amennyiben a bachelor-képzéssel megegyezõ nevû mesterszakokat indítanak -, hogy reprodukálódik a régi struktúra.

2010: „bolognai”miniszteri találkozó Magyarországon
2010-ben (Ausztriával közösen) bolognai miniszteri konferenciát rendezhetünk. A rendezvény meghatározza a következõ évtized fejlõdési irányát a bolognai folyamatban, ráirányítja a nemzetközi figyelmet hazánkra, s ez nemcsak az országnak egy nagyon jó marketing-lehetõség, hanem a magyar felsõoktatás modernizációját, a bolognai reformok elmélyülését is elõsegítheti – hangzott el a 2008. június 21-ei ülésen.. A konferencia elõkészítése az OKM-ben (Oktatási és Kulturális Minisztérium) máris megkezdõdött - tájékoztatta a tagokat Csirik János, a Nemzeti Bologna Bizottság elnöke.



Forrás: http://bolognairendszer.lap.hu/
+ http://www.om.hu/main.php?folderID=601
http://www.bologna-bergen2005.no
http://www.dfes.gov.uk/bologna
http://www.om.hu/main.php?folderID=979&articleID=6201&ctag=articlelist&iid=1
http://www.bgf.hu/egysegek/tartalom/?org_Id=136&c_Id=5
http://www.tpf.hu/pages/content/index.php?page_id=725
http://vilag.transindex.ro/?cikk=7383
http://eletmod.transindex.ro/?cikk=2992
http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=12122

Jakobi Sarolta
ELTE Online

Vissza