Megalakult az �j Magyar Akkredit�ci�s Bizotts�g (2008-08-04)
Az �j test�let huszonkilenc tagb�l �ll, eln�k��l a tagok maguk k�z�l dr. Bazsa Gy�rgy�t, a Debreceni Egyetem egyetemi tan�r�t v�lasztott�k meg. Az ELTE tan�rai k�z�l dr. Hunyadi Gy�rgy, a Pedag�giai �s Pszichol�giai Kar d�k�nja, egyetemi tan�r, dr. Inzelt Gy�rgy egyetemi tan�r, dr. Kiss Jen�, a Magyar Nyelvtudom�nyi �s Finnugor Int�zet igazgat�ja, egyetemi tan�r, dr. Kulcs�r Szab� Ern�, a BTK Irodalomt�rt�neti Int�zet kutat�professzora, egyetemi tan�r �s dr. Luk�cs Istv�n, a BTK Szl�v Filol�giai Tansz�k�nek egyetemi docense kapott megb�z�st a k�vetkez� h�rom �vre. A fels�oktat�sr�l sz�l� 1993. �vi LXXX. t�rv�ny a fels�oktat�si k�pz�s �s a tudom�nyos tev�kenys�g sz�nvonal�nak folyamatos ellen�rz�s�re �s min�s�t�s�re hozta l�tre az akkor m�g Orsz�gos Akkredit�ci�s Bizotts�gnak nevezett test�letet. Az 1996-os �tfog� t�rv�nym�dos�t�s ut�n v�ltozott meg neve Magyar Akkredit�ci�s Bizotts�gra, feladat�ul az int�zm�nyi �s program-akkredit�ci�k k�vetelm�nyeinek �s elj�r�si rendj�nek kidolgoz�s�t, azok k�vetkezetes v�grehajt�s�nak ellen�rz�s�t jel�lt�k meg. A test�let 2000. j�nius 30-ig �rt�kelte valamennyi �llami �s �llam �ltal elismert egyh�zi �s alap�tv�nyi fels�oktat�si int�zm�ny k�pz�si �s tudom�nyos tev�kenys�g�t. A MAB kiemelked� szerepet j�tszott a doktori k�pz�s elind�t�s�ban, majd 2000-ben a doktori iskol�k l�trehoz�s�ban. A szervezet folyamatosan r�szt vett a nemzetk�zi fels�oktat�si szervezetek munk�j�ban is, �s a min�s�g�gy magyarorsz�gi fejleszt�s�vel p�rhuzamosan hat�rozta meg maga sz�m�ra az �j feladatokat. A fels�oktat�sr�l sz�l� 2005. �vi t�rv�ny a MAB-b�l egy �tfog�, a magyar fels�oktat�sban foly� k�pz�s, tudom�nyos kutat�s, m�v�szeti alkot�tev�kenys�g min�s�g�nek �rt�kel�s�t, az int�zm�nyi min�s�gfejleszt�si rendszerek m�k�d�s�t vizsg�l�, f�ggetlen, szak�rt�i test�letet hozott l�tre. A bolognai folyamat sor�n egy�rtelm�v� v�lt a min�s�gbiztos�t�s n�vekv� fontoss�ga. 2005. m�jus�ban Bergenben negyven�t orsz�g oktat�si miniszterei elfogadtak egy dokumentumot az Eur�pai Fels�oktat�si T�rs�gben megval�s�tand� min�s�gbiztos�t�sr�l, mely k�l�n foglalkozik az akkredit�ci�s bizotts�gok szerep�vel. A nyilatkozat szorgalmazza, hogy az akkredit�ci�s bizotts�gok m�k�djenek egy�tt a fels�oktat�si int�zm�nyek k�pvisel�ivel �s m�s t�rsadalmi szerepl�kkel, hogy a test�let hivatalos st�tusza, jogi h�ttere, megfelel� hum�n- �s anyagi er�forr�sokkal val� ell�totts�ga, f�ggetlens�ge biztos�tva legyen, tov�bb�, hogy tev�kenys�g�t rendszeres, �t�venk�nti k�ls� �rt�kel�snek vess�k al�. A bergeni egyezm�nyben megfogalmazottak min�l hamarabbi megval�sul�s�t az Eur�pai Parlament �s Tan�cs 2006. febru�r 15-ei aj�nl�sa tov�bb s�rgeti. Az �j MAB egyik legf�bb feladata, hogy a jelenlegi b�rokratikus m�k�d�s�t egy egyszer�bb, �tl�that�bb, megb�zhat�bb �rt�kel�st lehet�v� tev� mechanizmussal v�ltsa fel. Az �t�venk�nti k�lf�ldi v�lem�nyez�sre, ellen�rz�sre Magyarorsz�gon v�rhat�an 2008-ban ker�l majd sor. A MAB eddigi tev�kenys�g�vel kapcsolatban felmer�l� legs�lyosabb probl�m�t az jelentette, illetve jelenti, hogy a test�let min�s�t�si elj�r�sa nyom�n kialakult fels�oktat�s �ltal kibocs�tott munkaer� �s a munkaer�-piac visszajelz�sei, ig�nyei k�z�tt szakad�k h�z�dik. A magyar fels�oktat�s leg�tfog�bb �rt�kel�s�t ma az Orsz�gos Fels�oktat�si Inform�ci�s K�zpont v�gzi a hallgat�k �s a munkaer�-piac szerepl�inek megk�rdez�se alapj�n. Ez a rangsor szakonk�nt igencsak heterog�n. Egy adott k�pz�si �g a legk�l�nf�l�bb tud�s� hallgat�kat ?kitermel�? egyetemek �s f�iskol�k burj�nz� sokas�g�b�l tev�dik �ssze, min�s�gi �s min�s�thetetlen sz�nvonal� k�pz�s egyar�nt jellemzi. B�lint Julianna, Pol�nyi Istv�n �s Sikl�s Bal�zs 2006-ban k�sz�tett tanulm�nyt ?A fels�oktat�s min�s�ge? c�mmel, melyben k�l�n kit�rtek a min�s�gbiztos�t�s folyamat�ra. Lesz�gezik, hogy a fels�oktat�si akkredit�ci�s politika ? a humboldti egyetemi hagyom�nyokat k�vetve ? egy piact�l elz�rt, ?folyamatelv� �nmin�s�t�s?. Nem veszi figyelembe a t�nyleges keresletet, a munkaer�-piac ig�nyeit, noha elegend� inform�ci� birtok�ban �s megfelel� sz�m� ?szolg�ltat�? mellett a munkaer�-kereslet racion�lis �s szuver�n d�nt�sei nyom�n a rossz k�n�latot ny�jt� fels�oktat�si int�zm�nyek szelekt�l�dn�nak. A piaci mechanizmusok teh�t sz�ks�gtelenn� teszik az akkredit�ci�s rendszert. A k�rd�s csup�n annyi: mennyiben tekinthet� ?piacinak? a fels�oktat�s? A szerz�k szerint egy minden �rdekelt sz�m�ra belesz�l�si lehet�s�get biztos�t� int�zm�ny lehetne a k�ztes megold�s. A MAB-ra v�r, hogy az �j eur�pai standardok �s ir�nyelvek ment�n egy val�ban hat�kony, a piac �rdekeit �s visszajelz�seit figyelembevev� min�s�gi fels�oktat�st teremtsen. Medny�nszky Orsolya
Vissza



