Megannyi női szerepről említést tesz a történelem, hol híres férfi személyek mellett, hol saját elismeréseik érdekében is. Ám az utóbbi sokkal kevesebb számban figyelhető meg, ezt szeretném erősíteni, hogy kiemelkedő történelmi női alakok úttörő kalandjaival motiváljam a leendő jövőkép formálóit: a 21. századi nőket!
Déry Istvánné Széppataki Róza
A forrás ide kattintva érhető el
„Gyakran megtörtént, hogy a közönség soraiból felkiabáltak a színpadra: Déryné énekeljen, s akkor ő, megszakítva a prózai előadást, dalra fakadt” – írja a Cultura Magazin.
Az első magyar operaénekesnő, aki még életében legenda lett. Olyan ámulatba ejtette közönségét, hogy lába előtt csak hevertek a rajongók. A vándorszínészet legnépszerűbb színésznőjeként hatalmas érdekességet keltett közönségében a magyar nyelv iránt. Gyönyörű hangjára hamar felfigyelt a közönség, bár édesanyja tiltotta a színpadtól, mégis ő lett az ország kedvence.
Róza a német nyelvű Pacha karmester előtt énekelt egy áriát A varázsfuvolából, itt figyelt fel rá a Pesten toborzó színtársulat. 1813-ban feleségül ment színésztársához, Déry Istvánhoz. Folyamatosan küzdött a német színjátszással, mégis megvívta magának a magyar nyelvű színpadra állás harcát. Amikor Rózával kibővült a színtársulat, akkor előadásra kerülhettek azok a darabok is, melyek színésznő hiányában megvalósíthatatlanok voltak – akkoriban a német színjátszók főként a dalokkal, a zeneiséggel csalogatták a magyar teátristákat. A színésznő bebizonyította, hogy magyarsága nem csak névleges, hanem a nyelvért legkitartóbban harcolók között már-már hitvallóvá vált.
A legújabb mérföldkő 1815-ben következett Déryné Széppataki Róza életében: férje arra akarta kényszeríteni, hogy költözzenek el Vida János birtokára tiszttartónak. Ám Róza elvált Déry Istvántól. Ebben az évben költözött Miskolcra, ahol kocsiszíni előadásokban szerepelt. Szinte nem volt olyan hely az országban, ahol nem hozta lázba közönségét, és a magyar nyelv iránti vágyat ne keltette volna fel.
1823-ban Kolozsvárra költözött, ahol megszervezte az operatársulatot, és hatalmas sikereket ért el az operaéneklés területén. Rossini vígoperájában alkotta egyik leghatalmasabb sikerét: A sevillai borbély című előadást akárhányszor előadták, mindig kasszasiker volt.
Az idő múlásával egyre kritikusabbak lettek az emberek, megkérdőjelezték népszerűségét, sikereit, hangja tisztaságát. Ám nem adta fel! Utoljára 1868-ban lépett a színpadra Egressy Ákos jutalomjátékán a Miskolci Nemzeti Színházban. Élete végén megírta memoárját, mely a legfontosabb és legátfogóbb munkája a színjátszás úttörő korszakának.
Déryné egy olyan utat járt be, hogy elérje színésznőként a magyar színjátszás sikereit, amelyet még abban a korban nem tudtak megtenni. Még életében legenda lett. Egy olyan színésznőre emlékezhetünk vissza, aki kitaposta az utat a sikerek küzdése előtt, megvalósította álmait, és motivál bennünket olyan célok elérésben, ami elsőre lehetetlennek tűnhet.
Simon Böske
A forrás ide kattintva érhető el
„Annyi szép lány van Pesten!” – Böske.
Az első magyar európai szépségkirálynőnk már 16 évesen elnyerte a Balaton szépe címet. A fiatal lány szőkés hajú, kicsi, keskeny ajkú, nagy és kék szemű, nyúlánk, őzike alkatú volt. A Magyarország szépe díjért 20 évesen küzdött meg 218 versenyző közül. „Fél tízkor izgalmas jelenetek között mintegy 218 meghívott leány közül harmincötöt kiválasztottak, akiknek a legtöbb esélyük lehet a győzelemre. Pontosan tizenegy órakor megérkezett a soktagú zsűri is. […] A zsűri hosszas tanácskozás után Simon Böskének nyújtotta a pálmát…, aki az örömtől zokogva borult édesanyja karjaiba” – a Zalai Közlöny tudósítója így dokumentálta az eseményt.
Simon Böske hazánk számára sokat jelentett a két világháború közti időszakban. Gratulációt nem mástól, mint a francia köztársasági elnöktől, monacói fejedelemtől kapott, így a magyar közvélemény szemében a lány győzelme méltó válasz volt a trianoni békediktátumra. A sikerekért győzelmi mámor fogadta Budapesten.
Böske a mámorító dicsfényből kijózanodott. Úgy vélte, hogy saját lábán szeretne megállni. Engedett az ajándékokból, a hotelszobák fizetéséből, nem szeretett volna kiszolgáltatott helyzetben lenni. Lehetséges indok, hogy ezért döntött afelől, hogy nem fogadja el az amerikai és az európai filmajánlatokat sem. Böskében mindenki a magyar csodát látta.
A lányra először nem talált rá a szerencsés szerelem, elvált egykori férjétől, Páltól. Ám rövidesen újra férjhez ment Jób Dánielhez, a Vígszínház akkori igazgatójához, akivel együtt átvészelték a holokauszt borzadalmait.
Böske Miss Hungáriává választását Márai Sándor így kommentálta a Színházi Élet hasábjain: „Egy keszthelyi orvos lányát, Simon Böskét megválasztották Miss Hungáriának. Hogy ő a legszebb magyar lány… Gratulálok, kisasszony. Mielőtt útra megy (Párizsba), engedjen meg egypár szót, szegény kicsikém. Maga nem is tudja, a Maga kedves és legszebbnek deklarált fejében, hogy mire angazsálta magát. Már szépnek lenni is egészen bonyolult valami. Mit gondol, a legszebbnek? Már egyetlenegy embernek tetszeni is hallatlanul veszedelmes és bonyolult valami. (Hát még) egy zsűrinek, a világ zsűrijének, mit gondol?”
A szépség nem minden. Erre ad példátlan visszaigazolást Simon Böske életútja. Habár egy ország rajongott érte, sikereit inkább családjával és barátaival osztotta meg. Nem élt a tálcán kínált lehetőségekkel, szerényen, de céltudatosan cselekedett.
Szabó Magda
A forrás ide kattintva érhető el
„Szabó Magda attól olyan aktuális ma is, hogy tükröt tart elénk, történeteiben sokszor önmagunkat látjuk, ami gyakran nem annyira vonzó” – mondta Jolsvai Júlia, az írónő életműsorozatát gondozó Jaffa Kiadó főszerkesztője.
Szabó Magda, Kossuth-díjas író, költőnő, műfordító életútját már megírták jó pár helyen. Számomra is jól ismert a munkássága, szerepe a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapításában, valamint az, hogy regényei és versei eljutottak a tengerentúlra is. Ám én azon érdekességeket hoznám róla, amelyek nem közismertek, ugyanakkor rávilágítanak úttörő életmódjára.
Magda férje a jól ismert Szobotkai Tibor, ám azt kevesen tudják, hogy egy osztrák vőlegénye is volt az írónőnek. Felmerül a kérdés, hogy Magdát Bécs pezsgő élete és kulturális ragyogása idézte-e meg vagy Gerhard, az osztrák vőlegény. A szerelem közé az irodalomvágy iránti hiány a fiúban, valamint a háború is közé állt. Mindenesetre a költőnőt Bécs magával ragadthatta, hisz egyszer így fogalmazott: „Bécs eljegyzett engem egy életre.” A város Magdát nem csak testileg, de szellemileg is átalakította. Az írónő apja kételyeit megcáfolva kibújt a provinciális aurájából, és igazi színésznői kisugárzás alá vonta magát. Megjelenésére a házas éveiben is sokat adott: „Vigaszt és erőt merítek abból, hogy ilyen szép vagyok.”
Sokan nem tudják, de Szabó Magda állatok iránti szeretete is határtalan volt. Megtörtént, hogy egyszerre 14 macskát és 9-10 kutyát fogadott be házába – említette meg keresztfia, Tasi Géza. Számtalan kisállathirdetést nézegetett, hogy kiket engedhetne be otthonába, néha még az utcáról is hazahozta az elárvult állatokat. Ebből kiderülhet az is, hogy miért rajzolt kutyát vagy macskát dedikált példányaira.
Magda olyan értékeket hordozott magában, ami a mai napig bennünk él, nem csak Nőkben, hanem az egész emberiségben. Tettei buzdíthatnak minket a kiteljesedésre, a változni akarásra és arra, hogy merjünk kitűnni a tömegből, ne maradjunk meg a megszokottnál.
A történelem úttörőnői három kiemelt személye remélem visszatükrözi azt a képet, amelyet én kaptam utánuk kutatásom során. Ezer és ezer okot adnak arra, hogy merjünk élni, merjünk Nőnek lenni!
Források:
