Manapság sokat hallani Iránról, ám e megnövekedett érdeklődés nem elsősorban az ország kultúrájának szól. Atomerőművek, lefátyolozott nők, keleti titokzatosság jut először az ember eszébe, ha Irán felmerül. A húsz éve világhódító útjára indult iráni filmművészet azonban kiváló lehetőség arra, hogy az ember megismerkedhessen azzal is, hogy mit takar a ?fátyol másik oldala?. A héten az Urániában megrendezett iráni filmhét erre nyújt kiváló lehetőséget.
Az iráni filmeket az 1990-es években kezdték el felfedezni, főleg három kivételes tehetségű rendező munkáinak a nyomán. Abbas Kiarostami, Mohsen Makhmalbaf, és Jafar Panahi filmjei meghódították a világot, egy olyan filmes kultúrát tárva fel, mely a régi iráni dokumentarista hagyományokra építve, keleti mesés légkörrel vegyítve építette be az olasz neorealizmus elemeit. Ezúttal november 29. és december 4 között ismerkedhetünk filmművészetükkel, az Uránia Nemzeti Filmszínházban rendezett iráni filmhét keretein belül. Tizenegy, az elmúlt években készült, nemzetközi filmfesztiválokon kiválóan szerepelt filmet láthatunk. A november 29-i, 18.30-kor kezdődő megnyitóünnepségen beszédet mond Őexcellenciája, Dr. Seyed Agha Banihashemi Saeed, az Iráni Iszlám Köztársaság Budapesti Nagykövete, és Medgyesi Gabriella, a Duna TV filmigazgatója. Nem kell hollywoodi akciójelenetekre, gyors vágásokra, vagy klisés történetekre számítani. Ezekben a filmekben is többször találkozhatunk az iráni filmek alapvető témáival, mint a nálunk nemigen ismert, gyilkos irak-iráni háborúval (Lakóhely, A hideg könnye), a természetfölöttivel (Egy darab kenyér), házassággal és vagyonnal (Anya vendégei, Házasság iráni módra, Örökre gyermek), elvágyódással (Vonalazatlan papír) és nehéz sorsú gyermekekkel (A köd függönye mögött, A részeg lovak ideje). A feldolgozások különbözőek, a legtöbb film műfaja dráma, de egy-két vígjátékot is bemutatnak. A mostani filmhét különlegessége, hogy két film is a kereszténységet és az iszlámot is mélyen érintő témával foglalkozik. Minden bizonnyal a legérdekesebb filmek ezek. A Messiás című film Jézus életét mutatja be egyszerre keresztény és iszlám perspektívából, az evangéliumok és a Korán alapján. A filmben hangsúlyos szerepet kap a muszlim interpretáció, mely Jézust a Mohamed előtti utolsó prófétának tekinti. Két különböző befejezés, egy bibliai és egy koráni zárja a filmet. Ez minden bizonnyal az első kísérlet arra, hogy Jézus életét muszlim szemszögből mutassák be, és minden bizonnyal az első lehetőség számunkra, hogy ebbe a világba betekinthessünk. A Mária című film hasonló forrásból ered: az iszlámban is tisztelt Szűz Máriát ábrázolja a Korán alapján, illetve Zakariás prófétát, Mária védelmezőjét. A filmeket 19 és 21 órai kezdettel vetítik az Urániában, eredeti nyelven, angol felirattal. Aki egyik nyelvet sem szeretné gyakorolni, de szívesen megnézné valamelyik filmet, annak tolmácskészüléket biztosítanak, magyar tolmácsolással. Nem gyakran nyílik lehetőség arra, hogy egy ennyire távoli kultúrához kerüljünk ennyire közel. Ne féljünk felfedezni! Baranyi TamásELTE Online Iráni filmhét: november 29 - december 4. További információk az Uránia Nemzeti Filmszínház honlapjáról: http://www.urania-nf.hu/rendezvenynaptar/101129-irani-filmhet.php