Január utolsó szerdáján kezdetét vette az ÉS-Kvartett idei évada. Irodalomtörténészek, kritikusok s kíváncsi olvasók beszélgettek Spiró György legújabb regényéről, az Írók boltjának zsúfolásig telt galériáján.
Szerda este, hét óra. Andrássy út 45. Írók boltja, galéria. Már álló hely is alig jut, nemhogy egy kényelmes kis szék. A bolt bezár, az előadók a helyükön, Spiró regény a közönség felé, a bámészkodók elcsöndesednek. Kezdetét veszi az idei első ÉS-Kvartett.
Az ÉS-Kvartett tulajdonképpen egy irodalmi est-sorozat, mely jelenleg harmadik évfolyamánál jár. Minden hónap utolsó szerdáján összegyűlik egy lelkes (nem is olyan) kis társaság az Írók boltjában, hogy egy adott regény kapcsán diskuráljon, eszmét cseréljen, vitázzon.
A beszélgetést Károlyi Csaba irodalomkritikus vezényeli, a beszélgetőpartnerek minden évadban mások, június végéig ezúttal Margócsy István, Radnóti Sándor és Takáts József - mindannyian irodalomtörténészek, kritikusok, egyetemi tanárok. Az est témája pedig Spiró György ősszel megjelent műve, a Tavaszi Tárlat.
A regény az 1956-os magyar forradalmat követő hónapokban játszódik, főhőse Fátray Gyula mérnök, aki éppen a forradalom kitörése előtt vonul kórházba aranyérműtétre, s csak novemberben kerül újra haza: mire a "rend" nagyjából helyreáll. Ennek ellenére mégis elítélik, s csak egy véletlennek köszönheti, hogy megmenekül a szomorú végtől - a regény tehát egy olyan bizonytalansággal teli világot fest le, ahol az is bűnös, aki ott sem volt.
A beszélgetés pontozással indul: ki hány pontot adna Spiró könyvére egy tízes skálán? Margócsy - 8, Takáts - 6, Károlyi - 5, végül Radnóti - 4. Ezek alapján azt mondhatjuk, a mű kissé le lett pontozva.
Indoklásként az előadók banalitást és sematikusságot emlegetnek, s felhozzák az író más regényeit, melyekhez képest a Tavaszi Tárlat inkább csak egy közepes alkotás. Ettől azonban a könyv még izgalmas beszélgetési alapot szolgáltat olyan kérdések felvetésével, mint például mennyire tekinthető 56 regényének a Tavaszi Tárlat?
Igenekről, nemekről, s legfőképpen az életszerűségről folyik a vita, de egyértelmű válasz nem születik. Szó esik még a mű sok helyen szembeötlő hanyag stílusáról, melyet a beszélgetőpartnerek egyetértőn "szürkítésnek" neveznek; illetve arról, vajon miért lehetetleníti el Spiró hőseinek magánéletét; vagy hogy mennyire van kidolgozva a főhős zsidó származása, s ennek mi lehet a jelentősége.
A kérdések, válaszok, feldobott labdák és félbehagyott eszmefuttatások után a közönség is szóhoz jut - s nagy örömmel jelenthetem, ezt aktívan ki is használja. Hozzászólások, kérdések, személyes tapasztalatok érkeznek, újabb viták indulnak el: párbeszéd jön létre beszélgetők és hallgatók, olvasók és regény, tapasztalat és fikció között.
Az est végén a beszélgetés egyik résztvevője, Radnóti Sándor, az ELTE BTK Esztétika Tanszékének tanára kérdésemre válaszolva elmondja, hogy mindig szívesen vesz részt ilyen beszélgetéseken; s az irodalom iránti szenvedélye mellett egy-egy ilyen est azért ugyanolyan munka is, mintha kritikát írna az adott műről, csak élőszóban - s nyilvánvalóan sokkal interaktívabban.
Szerda este, kilenc óra. Andrássy út 45. Lelkesen csevegő alakok mindenfelé, néhol elkapok egy-két szót beszélgetéseikből: Spiró, Fátray, "56", véget ért a mai ÉS-Kvartett.
Február 23-án Szilasi László Szentek hárfája várja az érdeklődő közönséget s az ítéletet.
Exkluzív beszélgetésünket Spiróval, az íróval hamarosan olvashatjátok itt, az ELTE Online-on.
Fülöp Zsófia
ELTE Online