180 éve született Lev Tolsztoj (2008-09-10)
A régi orosz arisztokrata családból származó Tolsztoj gyermekkora viszontagságos volt, hamar árvaságra jutott. 1841-től Kazanyban keleti nyelveket, majd jogot tanult, ám egyetemi tanulmányait nem fejezte be.
1847-ben Jasznaja Poljanában visszatért szülővárosába. Ifjú arisztokraták társasági összejövetelein, szalonokban, bálokban töltötte idejét. Első irodalmi zsengéi is ebből az időből származnak. 1852-55-ben katonáskodott, s megírta életrajzi trilógiáját.
1856-ban külföldi tanulmányúton járt, mezőgazdasági és pedagógiai tapasztalatokkal gyarapodott. Hazatérve iskolát alapított a parasztgyerekek számára. Londoni útja után a csendőrség bezáratta iskoláját, betiltották pedagógiai folyóiratát egy titkos nyomda üzemeltetésének gyanúja miatt.
A vígaszt tizennyolc éves, német származású Szofja Andrejevna Bersz, egy neves moszkvai orvos leánya jelentette számára, aki 16 esztendővel volt nála fiatalabb.1862-ben házasodtak össze, tizenhárom gyermekük született.
A családi harmónia és a belső megnyugvás gyümölcseként hat év után elkészült a Háború és béke című monumentális történelmi tablója az 1805-20 közötti Oroszországról. Regényét számtalanszor feldolgozták, készült belőle dráma, opera, film, balett. Pedagógiai munkásságát folytatva kiadta a gyermekeknek összeállított Ábécéskönyvet és Olvasókönyvet.
1873-77 között alkotta meg a történelem egyik legszenvedélyesebb hősnőjét a lázadó Anna Kareninát. A regényben a női nem erejének, szépségének és kiszolgáltatottságának tükre.
Tolsztoj az 1880-as éveket válságidőszakként éli meg, mindinkább Istenhez fordul. Hitt Jézus emberi voltátában és tanításaiban, ám az egyházat merevnek és képmutatónak találta. Megalkotta négy saját evangéliumát, melyek Tolsztoj evangéliuma néven vonult be a köztudatba, hamarosan követői is támadtak. A pravoszláv egyház nem nézte jó szemmel tevékenységét, ezért 1901-ben kiközösítette "eretnek" kereszténységéért.
Úgy társadalmi, mint írói tevékenysége is igen figyelemreméltó volt; járta a nyomornegyedeket, kiadót alapított a népművelés szolgálatára, megírta az Ivan Iljics halálát, A sötétség hatalmát, a Feltámadást és a Kreutzer szonátát. Családjával állandó harcot vívott elvei miatt, kisebb botrány tört ki, amikor lemondott a köz javára birtokáról, összes vagyonáról és a szerzői jogdíjakról. A válság keltette feszültségek oldásaként írta meg Feltámadás című művét.
Életének utolsó évtizedében főként erkölcsi és magánéleti problémái miatt ( egyre romlott kapcsolat a feleségével) szakít addigi életvitelével, és elutazik a Dél-Oroszországban élő tolsztojánusokhoz.
Titokban, éjjel hagyta el Jasznaja Poljanát, az egykori szép emlékek helyszínét, útközben azonban megbetegedett, és az asztapovói állomásfőnök szerény szobájában halt meg 1910. november 20-án.
Precskó Lilian
ELTE Online
