Azt senki sem vitatja, hogy a jelenlegi törvényen, az oktatási rendszeren változtatni kell, de az elfogadhatatlan, hogy olyan korlátozást akarnak bevezetni, ami nyíltan a hallgatók érdekeit sérti. Dukán András Ferenc szerint „az aktuálpolitika a hallgatók nélkül dönt olyan kérdésekben, mint a férőhelyek korlátozása, átsorolás vagy a hallgatók képviseleti jogának elvonása.”
Szó volt a hallgatói szerződés fogalmáról, a röghöz kötésről. A tervezet szerint egy érettségiző 18 éves fiatal az elkövetkező 10 - 20 évét szerződésben kellene rögzítenie, cserébe állami finanszírozásból tanulhat. Amennyiben a hallgató nem köt szerződést, a teljes normatíva összegét ki kell fizetnie s így jönne létre az önköltséges képzés, ami az IK Bsc-n évi 1millió forintot is jelenthet.
Felmerült azonban a kérdés, hogy miért fizetne több százezret egy fiatal, ha ugyanezt a képzést máshol ingyen (Dánia, Ausztria) végezheti. Sőt, a törvény nem zárja ki azt sem, hogy külföldi diákok Magyarországon térítésmentesen tanuljanak, hogy aztán tudásukat saját hazájukban kamatoztassák.
A tervezet egységesen 2,5-ös súlyozott tanulmányi átlagban állapítaná meg a költségtérítéses képzésre való automatikus átsorolás határát. Ez azt jelenti, hogy egy kalap alá tartozna az, aki 15 kreditet teljesít 4-5-ös jegyekkel, azzal, aki tanterv szerint 30-at, de gyengébb eredménnyel.Dukán András Ferenc szerint, „ez a határ alapvetően ésszerű gondolat, de kizárólag szakspecifikusan lehet elképzelni, hiszen nem hasonlítható össze például az IK a BTK-val, mert eltérő képzésben vesznek részt a hallgatók és különböző elvárásoknak felelnek meg.”
A tervezetben az szerepel, hogy egy vizsgát kizárólag egy alkalommal lehet ingyenesen letenni, utána akár több tízezer forintba is kerülhet az újrázás. Nem számol azzal a lehetőséggel, hogy egészségügyi, tudományos vagy sporttevékenység miatt a hallgatók nem tudnak egy tárgyat elsőre teljesíteni.
Az abszolutóriumot az eddig 7éves türelmi időről 2 évre csökkentenék, sőt 5 év után semmilyen körülmények között nem lehetne államvizsgázni.
2009 óta többen nyernek felvételt a felsőoktatásba, mint amennyi diák az általános iskolába beiratkozik. Ezt a problémát egyfajta „fűnyíró” megoldással akarják feloldani, úgy hogy az oktatást aranyáron eladják, s a tehetséges, ám szerény anyagi körülménnyel rendelkező érettségizetteket 4-5 milliós diákhitelbe kényszerítik.
Bevezehetik a Diákhitel 2.0-át, amelyet kizárólag az önköltséges képzésre lehetne fordítani, és a Diákhitel 1.0-val párhuzamosan is felvehető lenne. Biztosan azért, hogy diploma után ne unatkozzunk, miközben törlesztjük még a lakáshitelt, az autólízinget vagy a személyi hitelt.
Cserép Máté András (IK Tanulmányi Bizottság elnök) megjegyezte, hogy a Lisszaboni Szerződés biztosítja a munkaerő szabad áramlását, azonban a hallgatói szerződés olyan polgári jogi kötőféket ad a fiataloknak, hogy ezzel kikerüli az EU alapelvet.
Nagy Réka
ELTE Online